Zalai Hírlap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
4 Don Carlos A Pécsi Nentzsehi Színház vendégtéka Hétfőn este a Megyei Művelődési Központban Verdi Don Carlos című operáját adta elő a Pécsi Nemzeti Színház. Az opera szövege a nagy német költő, Schiller hasonló című drámájából készült, 1867. március 15-én Du Locle francia szövegével Párizsban mutatták be és Budapesten már egy évvel az ősbemutató után színre került. Giuseppe Verdi a szabadság eszméjét szólaltatja meg romantikus alkotásában, Schillerrel együtt kemény bírálatot mond a zsarnokságot és elnyomást megszemélyesítő II. Fülöp király felett. A Don Carlos a mester második, egyben utolsó „francia” operája. A francia hatás itt számos idegen elemben nyilvánul meg, elsősorban a látványos jelenetekben (az eretnekek máglyán való elégetése), ezenkívül a patetikus hangvételben és hosszabb kifejezési módban. Az élete derekán tartó zeneköltő művészetében új állomás ez az olasz típusú zenedráma kialakításához vezető úton, korántsem egységes stílusú alkotás, mégis legegyénibb hangú operái közé tartozik. Az opera rendezője és díszlettervezőjének, Eck Imrének sikerült a XVI. századi rideg, etikettektől súlyos spanyol udvart ábrázolnia; az Escuriál királyi palotájára az elnyomás, az önkény nehezedett. Hirsch Bence operakarnagy biztos kezű, jó muzsikus, öszszefogta a szólistákat, kórust és zenekart. Igyekezett a kevés vonóst a rézfúvós karral szemben hangzási egyensúlyban tartani, de ez nem mindenütt valósult meg. Hűen követte Verdi építkezési módját, líra és dráma egyaránt kifejezést nyert színskálájában. Az operában nagy szerepet játszó kar vérbő hangzása Károly Róbert karigazgató munkáját dicséri. A szólisták közül kiemelkedett Németh Miklós Posa márki szerepében. Fülöp királlyal való kettőse igazi zenedrámaként hatott, míg Carlos-sal híres duettje a barátság szimbólumává vált. Megragadó karakterábrázolása mellett élveztük szépen csengő bariton hangját. Eboli hercegnőt Kővári Anikó alakította. A bosszúra szomjazó, kisebb lelkiismeretfurdalásoktól gyötört nő zenei portréját rajzolta fel. Nagy vivőerejű hangja ebben a szerepben maradéktalanul érvényesült. Don Carlos infáns szerepét Albert Miklós énekelte meggyőzően, a magas hangoknál azonban nem mindig intonált tisztán. Fülöp spanyol király Marczis Demeter Liszt-díjas Érdemes Művész volt. Fülöp király hatalmas basszusáriája az operairodalom egyik legcsodálatosabb monológja. Verdi kettős témaszövéssel, gazdag harmonizálással a maga emberi valóságában ábrázolja a szenvedélyektől dúlt bizonytalanságban őrlődő királyt. Marczis fölényes technikával elhihetően keltette életre a királyt, kár, hogy hangja nem hatott eléggé szárnyalénak, helyenként visszafogottnak tűnt. Németh Alice Erzsébet királyné szerepében túlságosan hidegnek érződött, hiányoltuk a szerelme és kötelessége között ingadozó asszony megsejtését, hangszíne fátyolos volt. A többi szerepben Berczeli Tibor főinkvizitorként, Gyulai Edit Tebaldoként, Wagner József Lerma grófként és Bognár András V. Károlyként hiteles alakításával járult hozzá az est sikeréhez. Tóthmátyás Lajos Jelenet az első felvonásból Vásárlói kalauz VI. A jótállásról „A jótállás a termék minőségéért vállalt fokozott helytállás. Azt jelenti: az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladott termék a jótállás teljes ideje alatt hibátlanul fog működni. Ha pedig mégsem, úgy annak javításáról, az alkatrészek, vagy ha szükséges, az egész készülék cseréjéről ingyen gondoskodik, sőt, megtéríti a vevőnek (a tulajdonosnak) a termék hibája folytán jelentkező kárát és költségét.” Így fogalmazta meg a jótállás lényegét a Belkereskedelmi Minisztérium jogi osztályának vezetője. A dolog egyszerűnek tűnik, mégis igen bonyolult és sok vitára ad alkalmat. Köztudott, hogy a jótállással eladott termékek javításáról a szervizek hálózata gondoskodik; ezek címét a jótállási jegyen feltüntetik. De például: mikor jön a lakásunkra a műszerész, mikor kell nekünk a szervizbe vinni a hibás tárgyat? S ha nekünk kell, ki viseli a szállítás költségeit? Általában a lakásunkon kell megjavítani a rögzített bekötésű termékeket (például csillár, bojler), a 10 kilónál súlyosabb árukat, s azokat, amelyeket a tömegközlekedési eszközökön nem tudunk magunk szállítani. Más termékeket nekünk kell a szervizbe vagy a begyűjtőhelyre eljuttatnunk. A postaköltséget, vagy a leggazdaságosabban igénybe vehető távolsági szállítás költségét a szerviz köteles megtéríteni. Meddig tarthat a javítás? A rendelet szerint 8 napig. Ám a szervizek alkatrészhiánnyal és egyéb gondokkal küzdenek, ezért a javítás gyakran elhúzódik. A hiba bejelentésétől számított 15 napon belül a szerviznek már kölcsönkészüléket kell adnia, 60 napnál is tovább húzódó javítás esetén , vagy 30 nap elmúltával akkor, ha nem adtak kölcsönkészüléket — kérhetjük a hibás termék kicserélését Csereigénnyel léphetünk fel akkor is, ha a termék nem javítható, vagy a javítás után sem lehet használni, ha már ötször javították és hatodszor is elromlott és abban az esetben is, ha az üzembe helyezés után 3 napon belül romlott el. A cserére jogosító utalványt a szerviz adja ki, az új készülékért pedig ott kell jelentkeznünk, ahol az eredetit vásároltuk. (Ha három napon belül romlott el a készülék, nem kell a szervizhez fordulnunk: a cserét közvetlenül a boltban intézhetjük el.) Tudnunk kell még, hogy a jótállás időtartama javítás esetén meghosszabbodik annyi nappal, ahány napig a terméket nem tudtuk használni, tehát a hiba közlésétől a javítás elvégzéséig eltelt idővel. Ha a készülék jelentősebb részét hiba miatt ki kell cserélni, akkor a jótállás időtartama a kicserélt részre vonatkozóan újra kezdődik. (Folytatjuk.) Film Számos alkotás készült már a Tanácsköztársaságról és az ezt követő fehérterrorról is. Sándor Pál filmrendező vállalkozása a maga nemében kuriózum, hiszen a címmel azonos megkopott keringő ürügyén egy olyan történetet konstruált, amely nem egészen illik bele az 1919-es mártírokról alkotott képzeteinkbe. Mindennek talán egyrészt az az oka, hogy más a képzet és más a valóság. Ugyanis a lánynak öltözött fiú históriája félig-meddig igaz, s egyrészt ez inspirálta a rendezőt ennek a filmnek az elkészítésére. Persze más is. Mint az a hahóti ankéton is elhangzott, a rendezőt elsősorban az a kérdés izgatta, hogy mire késztethet egy embert a meggyőződéses hit és a vállalás. Egyáltalán , a konspiráció bizonyos határain túl nem változik-e meg az ember belső lényege, mennyiben hagy nyomot a szerep az egyéniségben? Ezek persze csak indítékok, s nem lélektani drámáról van szó. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen utalást találunk a filmben, a Galambos Saroltának nevezett fiú egyszer elpityeredik , tehát nem tudja büntetlenül átvészelni nőiességét. Sándor Pál a saját bevallása szerint érthető filmet akart csinálni, sarkosan fogalmazva talán közönségfilmet. Tünékeny szépségű képek, foszló nosztalgiák, a századelő hangulatrezdülései váltják egymást ebben az alkotásban, az eldugott reumaszanatórium környékén még a különítményesek sem tűnnek rettenetesnek A nővérnek öltözött fiú maszkja túlságosan jól sikerült, hiszen nemcsak azt hitette el környezetével, hogy nő, hanem azt is, hogy csinos nő. Útját férfitekintetek kísérik, s hogy a nézőben ez mégsem vált ki aberrált gondolatokat, aztán a visszafogott rendezésnek köszönhető. Sándor Pál leheletnyi rezdüléseket is képes plasztikusan érzékeltetni. S mint ilyen képességekkel megáldott rendező, gyakorta elidőz a részleteknél. A kérdés csak az, hogy kellenek-e ezek az epizódjelentek? Sándor Pál egykét élces kijelentés, s pár melodrámába hajló kép miatt gyakorta cserbenhagyja a hősét, s inkább a már-már mumifikálódott úriasszonyok, a fanatikus mesternő és az együgyű kocsis jellemrajzára figyel. Ezek a rajzok természetesen jók, sőt mestermunkák. De vajon nem meddő-e ennek a mikrovilágnak a megjelenítése abban az esetben, ha a hősünkről még azt sem tudjuk, hogy „mennyit nyom!’ a különítményesek számára, vajon nem kellett volna-e felvillantani egy pillanatra az előéletét is? Az inkognitó anynyira pazar, hogy a néző hajlamos arra, hogy már-már tényleg nőként kezelje ezt a figurát. A Herkulesfürdői emlék inkább érzelmeket kavar, mintsem racionális gondolatokat. A legjobb jeleneteiben a színes képek a dokumentatív fotók kopott barnaságára váltanak át, a valóságalap bizonyítékaként. A vállalkozás talán a dicsfénytől megfosztott hőst akarja bemutatni, merész, de nem egyértelmű eszközökkel. Holman Endre ezzel a filmmel az utóbbi évek egyik különleges felfedettjévé vált, alakítása egyébként olyan rangos színészek játéka mellett is kiemelkedő, mint Garas Dezső, Dayka Margit, Patkós Irma, Pécsi Ildikó vagy Carla Romanelli. P. L Herkules fürdői emlék ZALAI HÍRLAP 1911. február 16. Nemcsak tiszteletet érdemel Egy kanizsai munkásszínjátszó csoport Kezdeményezése Orosztonyban járt a múlt hét szombatján az Egyesült Izzó nagykanizsai gyárának munkás színjátszó csoportja. A mindössze 15 tagot számláló együttes ugyancsak meglepődött, amikor a kis községben már jóval az előadás kezdete előtt minden hely foglalt volt a teremben. Egy népi komédiát adott elő a csoport — nagy sikerrel. A második bemutatkozásuk volt ez községi környezetben, két héttel ezelőtt Zalakomárban léptek fel, ott is sikert aratva. Most következnek a többi községek. A csoport ugyanis a gyár szakszervezeti bizottságának példáján indult el vidéki utakra. Felfigyeltek arra, milyen jó hatást, tömeges részvételt hozott a gyári szb. tavalyi kezdeményezése, hogy a vidékről bejáróknak helyben szerveztek szakszervezeti oktatást, megvalósították a lakóhelyi képzést a bejárók számára. Menjünk ki mi is a gyár falai közül — határozta el a Hevesi Sándor nevét viselő munkás színjátszó csoport, s megkezdték a turnékat. Az első siker meghozta a kedvüket, végigjárták a szakszervezeti oktatásba bevont községek egy részét azzal, hogy ők is bemutatkoznának, ha fogadnák őket Ahol eddig jártak, kezdeményezésük eredménye azonnal papírra is került. Így jött létre a megállapodások sora, április végéig már betáblázta magát a csoport. E hó 26-án Becsehelyen, március 12-én Szepetneken lépnek fel, április 3-án pedig Tótszentmártonban. Ezekben a napokban járják a többi községet is és ajánlják fel jóelőre műsorukat. Minden második héten kerekednek útra kellékeikkel, ezt hetente is szívesen megtennék, de csak egyik hét szombatján szabadok, a másikon a gyárban dolgoznak. Mindegyikük fizikai dolgozó. Előadásaikat a községekben lakó gyári dolgozóknak, de a hozzátartozóknak is szánják éppúgy, mint az érdeklődőknek. Rendületlenül szervezik a további vidéki előadásaikat — ez a bizonyíték szavaikra, hogy nem rövid életű fellángolás a kezdeményezésük. Hónapokra szól a tájolási programjuk, útra kelnek minden második héten , így tervezik Közben újabb darabot is próbálnak, frissítik a repertoárt, s próbáik színterét is már a gyári KISZ-klubba tették át. Ez a lelkes kis kollektíva tiszteletet vív ki magának. De példát is mutat másoknak. V. Gy. A tárgyalóteremből Megkaptam a nagyfejszét és... TAVALY DECEMBER első napján történt, hogy a liszói Szekeres Ferenc úgy érezte, betelt a pohár, felkapta a nagyfejszét és fejbevágta sógorát. Zrinszki József az ütéstől elterült, majd felállt és az életösztön a szomszéd udvar felé hajtotta. Amikor a mentők a több sebből vérző férfival a kórházba értek, Zrinszki már közel állt a klinikai halálhoz. A történet valahol a messzi múltban, meghatározhatatlan időpontban kezdődik, mégis hihetetlenül rövid. Van-e joga Zrinszkinek átmászkálnia a Szekeres-portán? Főként ez idegesítette Szekerest, no meg az, hogy miért kötekedik vele az iszákos sógor? S ezzel ki is merítettük az idestova tízéves háborúság okát. De lássuk, mi történt december elsején? Erre akart fényt deríteni a február 14-i bírósági tárgyalás is. — A NYULAKAT etettem a pajtában — mondja Szekeres Ferenc. — A sógor a hegyről jött. Megláttam az udvaromban, almát akart adni a kislányomnak. Rászóltam, hogy ne adjon, nem vagyunk rászorulva. Azzal befelé indultam a házba. Zrinszki utánam jött. Már majdnem a verandánál voltunk, amikor belerúgott a kutyámba. Megint rászóltam, hogy minek bántja, amikor az nem bántotta őt. Ő azt válaszolta, hogy megszúr, vagy megfújt. Én erre be akartam menni a házba, de nem tudtam betenni az ajtót, mert utánam jött és lökdösött. Egyszeresak megkaptam, a nagy fejszét, felemeltem és idegességemben azt se láttam, hová ütöttem. A sógor összeesett. A vállánál, meg a nyakánál láttam vérezni. Egyetlen egyszer ütöttem meg! Ha részeg volt, mindig ott cikázott az udvaromon, azon át járt a hegyre. Igen, többször is verekedtünk már. Egyszer kalapáccsal támadott rám, egyszer meg én vágtam homlokon a vasvillával. — De hát mi váltotta ki magából, hogy fejszét ragadjon? — Féltem tőle, ő az erősebb. Az „erős férfi” valóban nem megnyugtató jelenség. Hajlott tartással, kezét mélyre lógatva, zavaros pillantással lép a tárgyalóterembe. — Megiszom a magamét — vallja be a bíró kérdésére. — De nem érzem magam kötekedőnek. Abba az udvarba én is bejárhatok. Mindig is arra járok. Azon a napon almával kínáltam a kislányt, de nem akarta elfogadni. A Szekeres se engedte. Kijött a pajtából, fát szedett fel az udvaron levő tuskóról és odaadta a lányának. Ekkor a kutya felém jött. Meg akartam rúgni. Szekeres rámszólt, hogy te piszok, minek bántod? Utána ott kinn, a favágító mellől felkapta a kisfejszét és négyszer ütött felém. SORRA MUTATJA azóta begyógyult sérüléseit, s nem tágít amellől, hogy a támadás az udvaron történt. Sehogyan sem akarja bevallani, hogy be akart hatolni Szekeresékhez, pedig az árulkodó vérnyomok nem az udvari tuskó mellett, hanem a veranda mellett piroslottak annak idején. Ellentmondásosak a korábbi kihallgatások során tett vallomásai is. Azt mondja, rosszul volt, biztosan azért beszélt összevissza. — Egyszer ütöttem! — állítja a szembesítéskor Szekeres. — Hát akkor ezt a pápai plébános mérte ide? — formed rá durván Zrinszki és az állára bök. A szembesítés eredménytelen. Az orvosszakértő: — Lecsúszott ütés volt, több helyen érte a sértettet. Az állon, a szemzugon, s a bal fül mögött levő vágások egyike sem önálló ütés nyoma. A sértett az ütéskor agyrázkódást szenvedett, tehát visszamenőleges emlékezetkiesése van, vallomása nem fogadható el hitelesen, mégha az jóhiszemű is. A tanúvallomások is hozzásegítenek a történtek megvilágításához. Zrinszki — Szekeres kislánya szerint — némán járt-kelt apja után azon a napon, s ez felbőszítette a férfit. A szomszéd pedig határozottan állítja, hogy Zrinszki súlyos alkoholista, ha iszik, veszélyes ember. Igaz, Szekeres sem veti meg az italt, de ő nem kötekedő. AZ OKTALAN torzsalkodások, s a rendszeres italozás súlyos végeredményhez vezettek: Zrinszkit csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életnek. Éppen ezért csak enyhítheti Szekeres tettét büntetlen előélete, kétgyermekes, családos volta, sógorának idegesítő kötekedése, mely felindult állapotba hozta. A zalaegerszegi megyei bíróság emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek Szekeres Ferencet, ezért 3 év 6 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. H. I. Oltásra várva ilyen parkolóhely is van! Felvételünk Zalaegerszegen, a kertvárosi gyermekkörzeti orvosi rendelő előtt készült, ahol tegnap több mint 200 három éven aluli kisgyermek kapta meg az esedékes Sabincseppeket. (Kiss Ferenc felvétele)