Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 1. szám Ara: 1,80 forint 1981. január 1., csütörtök HM Az új év küszöbén írta: Fodor László Az 1980-as naptárt az asztal/MIrt» tettékte. Prostolill az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 385 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk. Jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár elvtárs szavait idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menetközben újra értékelni és ahol kellett módosítani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el A Központi Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közleményből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet kor- szerűsítésében, a mounhaerő-gazdálkodásban Leküzdöttük az elmúlt, év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelítette a tervezett 5 százalékot. Ugyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott rugalmasan a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyab,1 .munkával honorálta, így azon most, 1980-tól, az ötötök ötéves v,z ívtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, sévültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi—műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, öt év alatt nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyaszás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik ötéves terv? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő éveiben, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: „A magyar népgazdaság és a vlággazdaság mai helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűen alakítja a célok é éi eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményezőben kell dolgoznia minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsan pl minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig, att ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet köröntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új éven és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, még nagyobb lehet az örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földieken. Van, de mégis kevés P. o.) wmm-A munka és az üveg szerelmese (4. o. Ki, mit vár az új esztendőtől? (s. o.) A családok cserearányai (7- 6.) Újévi Zalai Hírlap (8-9. o.) Tarka-barka (10. 10 A népgazdaság 1981. évi terve ■»MaFmiii'iii*i/.ijii«Aímiri “3"5x;SB<^3í£sawe»SKdtw^<"-a>?iBii!Síisse; ^»siaipísíc^ísírAqs A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdasági egyensúlyi helyzete számottevően javult, az öszszes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználásása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent Jó irány és arány az iparban Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban fialad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80- ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult. A csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. Több kalászos termett A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az ár- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mén■éklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésbre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hétdeáki bauxitbánya, bélapátfalvai cementgyár, Magyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria Kőolajvezeték, (Folytatás a 3. oldalon.) Kitüntetések és eskütétel a parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulásai alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter-helyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház nándorfehérvári termében adta át Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.