Zalai Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
ie St. l. Dallamok, nézők, táncosok A XIII. megyei néptáncfeszztiválon láttuk-hallottuk Vasárnap délutánra telt házat vonzott Pacsán a megye táncosainak idei seregszemléje. A műsorban fellépőket és a publikumot Henczi Gábor, a községi tanács titkára köszön- tötte, majd rögvest nagy ováció fogadta a nyitószámot. Nem csoda, ugyanis az egyik helyi gyermekcsoport lépett színre, a kiszejárás bájos népszokását megelevenítve. Mindjárt másodikként a fesztivál sztáregyüttesét, a Zalai Táncegyüttest láthattuk, melynek férfikara Orsovszky István a regölésre koreografált, férfias, ugyanakkor humorral átszőtt kompozícióját adta elő nagy kedvvel és mesterségbeli tudással. (Nem is csoda, a színrelépett fiúk zöme maga is avatott együttesvezető a megye különféle vidékein; a veterán koreográfus a fesztivál együttesvezetőinek személyében egyébként zömmel egykori tanítványait üdvözölhette ...) Ezt követően a kanizsai Vasutas Táncegyüttes első produkciója is sejtette, hogy bizony még fiatal gárdáról van szó, viszont ugyanez nem látszott az egerszegi 407-es szakmunkásképző Ifjúmunkás Táncegyüttesének bemutatkozó számán. Gutorfölde gazdag kulturális életének jeleként fogadta a közönség Sepsi István leány-tánccsoportját, s hasonlóképp a fesztiválra több együttessel is nevezett Kiss István remek zalalövői táncosait. A tótszerdahelyi Mura Együttes — sajnos, kitűnő zenészeiket nem hallhattuk Pacsán — korábbi, idei fellépésével ellentétben ezúttal , nem csupán főleg népdalokkal, hanem végre önfeledt vidámságot sugárzó táncokkal is hódított. Csak találgatni lehet, mire lennének még képesek, ha a lányok oldalán nemcsak egy szál fiú táncolna . .. A műsor első csúcsteljesítménye a Zalai Honvéd Táncegyüttes két tagjától, Pálfi Lászlótól és Csibrány Miklóstól származik; művészeti vezetőjük az idei kamaratánc-fesztiválon nívódíjat kapott, erőteljes táncával, lepték meg a publikumot. A szépen fejlődő lenti Kerka Táncegyüttes Sepsi István Borsodi táncok című, látványos számát adta elő bevezetőül Pacsán, majd újra egy nagyszerű gárda lépett színre, a Kanizsa Táncegyüttes és zenekara személyében. A Lakócsa-környéki délszláv muzsikára Horváth János, a vasi Ungaresca táncegyüttes jelenlevő művészeti vezetője koreografálta a csizmaverős-tapsos férfitáncot, mellyel nemcsak a tánckar, hanem a Fodor László vezette zenekar is igazán briliáns produkciót nyújtott. Apropó, zenekarok! Ezen a fesztiválon kétségtelenül a kanizsaiakat illette a pálma, ám jó benyomást keltettek a lenti zenészek és a Kiszöv Táncegyüttes zenekara is, melyben ezúttal debütált Per Magdolna, nagykapornak pedagógus és Danai László, a néhai nagyhírű Dandi Kiss Károly prímás örökét néltán folytató fia — kontrásként. Zenészeik mellett a kiszövös-táncosok is jeles produkciót nyújtottak a műsor első ■észét záró, erdélyi blokkban. Szünet után sem kevesebb élmény következett, amikor egy másik helyi gyermekcsoport nyitotta újra a műsor második felét. Ebből a részből a honvéd-táncosok bravúros botostánca, továbbá főleg a fergeteges sikert arató Ifjúmunkás Táncegyüttes sváb tánca, a Mura Együttes polkája, a kiszövösök Lányok és kanászok című dél-dunántúli tánca és a Kanizsa Táncegyüttes — a város szülötte, az Állami Népi Együttes szólótáncosa, Farkas Zoltán koreografálta — száma emelkedett ki. Nemkülönben a fesztivál zárótánca, a Bartók-zenére előadott Orsovszky-koreográfia, melyben a békevágy szólalt meg, a Zalai Táncegyüttes méltó tolmácsolásában. Ennyi hangos teljesítmény láttán sajnálhattuk igazán, hogy a keszthelyi Georgikon Táncegyüttes váratlanul távol maradt erről a megyei szemléről. — A két év előttihez képest nagy fejlődést hozott az idei zalai táncfesztivál, számomra a Zalai Táncegyüttes és a Zalai Honvéd Táncegyüttes produkciói jelentették a legtöbbet — hangsúlyozta a Néptáncosok Országos Tanácsa területi szervezetének titkáraként is jelenlevő Horváth János kérdésünkre. — Ügyesek a pacsai gyerekek, tetszettek a lövői és a tótszerdahelyi táncosok, míg a néptáncot színpadra alkalmazó együttesek között — a kistövösök, az Ifjúmunkás Táncegyüttes, valamint a lentiek mellett — a Kanizsa Táncegyüttes és zenekara lépett előre igazán biztatóan. Várjuk a további jó folytatást 1011-ben! A közönség egy szép műsor élményével távozott, miközben szakmai tanácskozás kezdődött a látottakról és a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának képviseletében Horváth József oklevéllel és fesztivál-zászlóval jutalmazta meg a résztvevőket T. A. A fesztivál nyitószámát az egyik pacsai gyermekcsoporttól láthattuk. Regőstánc a pacsai színpadon, előadja a Zalai Táncegyüttes Energiamegtakarítóa a háztartásokban Főzzünk Az automata mosógépek által elhasznált villamos energiának mindössze 10—15 százaléka „végzi” a mosással járó fizikai munkát A többi csak vizet melegít A TV- reklám óva int attól, hogy a melegvíz-csapokhoz csatlakoztassák a mosógépeket Valóban, a mai gépek „megbolondulnának” ettől, hisz saját melegítővel tervezték őket Háztartásunkban a vízmelegítéssel nem tudunk takarékoskodni. Mással azonban igen. Kezdjük a világítással. Közismert, hogy a fénycső fény hasznosítása többszöröse az izzólámpáénak. Vagyis lényegesen kisebb teljesítményű fénycső több fényt adó, mint a jóval nagyobb teljesítményű izzólámpa. Miért idegenkednek tőle mégis az emberek ? Részben azért, mert emlékeznek még a régi fémporbevonatos, hideg fényt adó csövekre, amelyek gyakori vibrálásukkal a szemet is rontották. A maiak már természetes fényűek, de az egyszer elvesztett becsületet nehéz visszaszerezni. A másik ok kézzelfoghatóbb, és sok energiamegtakarító javaslat ezen akad fenn: könynnyebb havonta nagyobb öszszeget fizetni a fűtésért, a melegvízért, a világításért, mint egyszer beruházni és várni a megtérülést. Íme a példa: ma már 60 W-nál kisebb teljesítményű izzókat nemigen használunk sem fürdőszobában, sem előszobában, sem konyhában. Ezeket helyettesíteni lehetne 8, illetve 13 W telesítményű fénycsövekkel, de körfénycsövekkel a szobai felső világítást is fel lehetne váltani. Ez utóbbi körülbelül 40 W teljesítménnyel pótolná a 100 W-os izzólámpát. Számoljunk nagyvonalúan: a megtakarítása legyen lakásonként 100 W. Ez napi 4 órában 2 forintos áramdíjjal számolva is 80 fillér — tehát havonta körülbelül 20 forintot lehet megspórolni. Ha minden világítótestet fénycsőre cseréltetnénk lakásunkban, az bizony néhány ezer forintba kerülne A választást ez motiválja, nem pedig a 100 ezer lakásonként naponta megtakarítható 40 ezer kiVó világítási energia. Következzenek a háztartási villamosberendezések. Egy Dániában végzett vizsgálat szerint ezek működési elvének alapvető módosítása nélkül olyan megoldásokat lehet találni, amelyekkel az energia 50—80 százaléka megtakarítható. Viszont az új készülékek drágábbak — a magasabb ár 6—9 év alatt térül meg. Ugyanakkor a fogyasztás 10—40 százalékkal csökkenthető — gyakorlatilag többletköltség nélkül A villamos főzőlapok hőátadási hatásfoka a melegítőlap és az edény „érintkezésétől” függ. Megfelelő edények használatával jelentős energia takarítható meg. Miután a melegítőlap fémtömegét minden bekapcsoláskor fel kell fűteni, így rövidebb használat esetén gazdaságosabb a merülő forraló. Az Elekthermax pápai gyára a BNV-n bemutatott egy olyan tűzhelyet, amelyet speciális üveglap borít. A főzőlapok helyét festett körök jelzik. Az üveg csak a vastagság irányába vezeti a hőt, így elmarad a környezet fűtésével járó veszteség és a melegítőlapot sem kell felfűteni. Végezetül, egy javaslat: a mai mosószerekkel nem kell olyan forró vízben mosni, mint a régiekkel. Nem az a hőmérséklet a mérvadó, amelyet a ruha még kibír, hanem az, amely adott mosószerrel elegendő a tisztításhoz. Több országban kísérleteznek, hogy megállapítsák, mi az olcsóbb: a melegvízben való mosás vagy az olyan mosószer előállítása, amely hideg vízben is tisztára mossa a ruhát. Németh K. Géza ZALAI HÍRLAP Terepszemle után — kezdés előtt Zalai építőtáborozók készülődése Jubileumi — a 25., — építőtáborozásra kerül sor az idei nyáron, s zalai részről már most, az „előszezonban” megszületett az első siker: a tervezettnél százzal többen, 1950- en jelentkeztek a népgazdaság számára nélkülözhetetlen segítségadásra. (Közülük 200-an végzős nyolcadikosok.) Az előkészületek másik állomása volt az terepszemle, amelyet 180 megyénkbeli diákbrigádvezető és táborvezetőségi tag tett az ország különböző pontjain, a fiatalokat fogadó gazdaságokban, vállalatoknál. Az alkalmi gyümölcsszüretelőket, növényápolókat foglalkoztató ceglédi, csépai és tápiószelei gazdaságban kedvező benyomásokat szereztek. Hasonlóképpen a Debreceni Konzervgyárban, valamint a szakmai gyakorlati helyül is szolgáló budapesti Középületépítő, a Lakásépítő Vállalatnál és a siófoki vendéglátó egységeknél. .. A június 20-án kezdődő építőtábori szezon érdekessége, hogy jubileumi emléktáborozást is szerveznek a Hanságban e mozgalom alapítói és a sokszoros táborozók részvételével. Az országosan kiemelt munkahelyek sorába tartoznak a zalaegerszegi és nagykanizsai központú zalai bogyóstábor diákjait fogadó gazdaságok is. A zalaegerszegi hűtőház, a bucsuszentlászlói, salomvári zalaháshágyi, kehidakustányi és zalaegerszegi tsz, illetve a Nagykanizsai Állami Gazdaság június 20-a és július 17-e között Komárom és Nógrád megyei fiatalokat foglalkoztat. A ribiszkés és málnáskertjeinkben, valamint a zalaegerszegi hűtőházban dolgozó 1200 diákvendég közül 400-at a nagykanizsai táborhelyek fogadnak. — lukács — IS MEGTUDTAK A MINISZTÉRIUMBAN A Stúdió ’82 múlt heti adásában felolvasták Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes levelét, amelyben köszönetet mondott a televíziónak azért, mert föltárta azt a visszásságot, hogy egyes óvodákban olyan komolyan játsszák az iskoláséit, hogy az már maga az iskola, de abban sem a legkönynyebbek közül való. Engem őszintén szólva meglepett a dolog. Mármint nem az iskolásdi, hanem hogy a televízió riportjáig a minisztérium nem tudott erről! Az óvodák iskolaelőkészítő feladatának ez a túllihegett felfogása tudniillik meglehetősen régen szóbeszéd tárgya szülők és nevelők körében, pro és kontra egyaránt és a karikaturisták már régóta szívesen humorizálnak az óvodás gyermeke számtanfeladatán verejtékező szülőn. A különben is, manapság, amikor szinte minden korosztályon végrehajtanak egy-egy tanügyi kísérletet, ki gondolná, hogy a hátratett kézzel számtant magoló óvodások csupán egy-két túlpörgetett ambíciójú óvónéni önálló kezdeményezésének áldozatai, és ez a kísérlet teljességgel nélkülözi a felsőbbség — tanácsi szervek, minisztérium — egyetértését. Az ember ilyenkor elgondolkodik. Vajon mi lett volna, ha a „kísérletet” nem tárja fel bíráló hévvel a televízió? A minisztérium talán sosem tudja meg, tehát akarata ellenére általánosan elterjed az országban. S mi következik? Nem más, mint, hogy jóváhagyás nélkül bevezetésre kerül hazánkban a 3 éves korban elkezdett 11 osztályos általános iskola! TÜZET VISZEK ★★★ A józan elme számára minden öngyilkosságban van valami rejtelmes, misztikus, valami megfejthetetlen, de megfejtésre serkentő. Méginkább így van ez, ha híres, közkedvelt emberek végeznek magukkal. Környezetük találgatásokban keres választ az érthetetlen „miért”-re. Titkukat tudósok és művészek kutatják. A magyar történelem különösen nagy számú, az utókort máig foglalkoztató öngyilkosságot jegyzett fel. Ezek közé tartozik Soós Imre, a balmazújvárosi szegénysorról a magyar film és színház élvonalbeli színészei sorába robbant őstehetség, aki 27 éves korában, 1957. június 20-án dobta el magától az életet. Személye, tragikus sorsa révén az elmúlt huszonöt év alatt jelképi erejűvé nőtt és halála nyugtalanító súllyal nehezedik azóta is a magyar színházi életre. Hubay Miklós, akit kezdettől fogva különösen izgatott Soós Imre titka, egy tanulmány után, a Tüzet viszek című drámájában az évszázados anyagi és szellemi nyomor terhét hordozó különös érzékenységű ember kisebbrendűségi komplexusával magyarázza a fiatal színész tragédiáját, amelyhez hozzájárult az is, hogy szerencsétlen módon összefonódott a sorsa egy fiatal idegorvosnővel, aki ugyancsak súlyos terhet hozott a múltjából és gyenge volt ahhoz, hogy támaszt adjon az önmagával és környezetével meghasonlott embernek. Ebből a darabból készített tévéfilmet Karinthy Márton rendező Cserhalmi György és Borbáth Ottilia főszereplésével. A tévéfilm jelentősen megrövidítette a darabot. Az átdolgozás során valahol a cím értelme is elveszett. Megértéséhez szükséges volt némi előtanulmányra Soós Imre életéből, csakhogy a tévénézők, különösen a fiatalok nem mindannyian tudták, hogy a film egy valóságosan volt ember, valóságos problémájáról és tragédiájáról szól. Pedig e tudati háttér nélkül nem élhette át igazán a néző a drámát. Cserhalmi nagyon jó volt Máté szerepében, de túlságosan egészséges, erős ahhoz, hogy a testi és lelki romlás szélén állónak elfogadjuk. Nem segítette a nézőt az sem, hogy Borbáth Ottilia nem tudta igazán átélni Éva bonyolult érzelmi változásait Ezért hangzottak az öngyilkosság előtti kitörései idegenül A színész környezete, amelyen tehetsége kicsorbult nem szerepelt a filmben. Ezt a közeget Ákos, az egyik idegorvos szerepében Reviczky Gábor személyesítette meg. S ha környezete valóban ilyen gyűlölködő lesajnálással beszélt a színésszel, úgy érthető, hogy válságba sodorta. RÉGI DARAB, MA IS ÉRVÉNYES TANULSÁGGAL ★★★★ Szomory Dezső Habsburg-trilógiájának — A Nagyasszony Mária Antónia, II. József császár — utóbbi darabja 1918-ban készült és Málnay Levente rendezésében most tévéjáték formájában is igazolta, hogy helye van a legjelentősebb magyar színművek sorában. Történelemszemlélete kiállja a marxista kritikát is. Azt az összetett személyiséget ábrázolja a Kalapos királyban, aki valóban volt. Az általános emberi haladás irányába nézett, egy központosított, erős, nemzeti államról álmodott, de eközben szem előtt tévesztette, hogy egy soknemzetiségű, egymástól eltérő érdekű népcsoportot összefogó államalakulat élén áll. Kezdeményezései tehát törvényszerűen kudarcot vallottak. Példája máig szóló politikai tanulság. A nemzeti tudatot, az eltérő érdekeket nem megtagadni, elnyomni kell, hanem ki kell elégíteni és fel kell használni az általános érdek megvalósításához. A címszerep Avar Istváné volt. Talán Szomory is neki írta! Erőteljes, magabiztos férfi, aki akkor is erős marad, amikor férfiként gyengének, sőt esendőnek mutatkozik, saját gyengeségén derül. Eleonóra szerepében Bordán Irén szépségén kívül érlelődő színészi tehetségét is hozta a szerephez. Benkő Gyula Kaunitz kicsi, de annál hatásosabb, Sulyok Mária Chandos ugyancsak kevésszavú, de sok játékra lehetőséget adó szerepében otthon érezte magát. Különösen alkatilag elégítette ki a szikár, megcsontosodott figura igényeit a VI. Pius szerepében Kölgyesi György. SZOMBATON ESTE ★ ★★ Szombaton is volt egy tévéjáték! A kitüntetés, amelyben a Telepódium társulatának élén Körmendi János kapott egy nekivaló szerepet — Boldizsár Gyula „örökbeteg” figurájában —, valamennyiünk örömére. Amiben persze része van annak is, hogy hosszú idő óta ez volt az első tévéjáték, ami nevettetésre készült. Hazai viszonylatban magasra értékeljük Csenterics Ágnes show-műsorait. Rátonyi Róbert Tapsról tapsra ... című műsora sem cáfolt rá a várakozásra. Viszont a Százszorszépek?! Tessék mondani volt Önök közül valakinek elég türelme e csehszlovák film végignézéséhez?... Hári Sándor A DÉDÁSZ értesíti Hévíz község lakosságát, hogy május 16-án vasárnap reggel 6 órától 10 óráig karbantartási munkák miatt Áramszünetet tart. 143 214