Zalai Hírlap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

Alfo­. április 10 Mérlegek a mérlegen Fejlődött a növénytermesztés, egyhelyben topog az állattenyésztés a salai tsz-ekben A mérlegek alapján az idén is elkészítette a Teszöv közgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek, a szak­­szövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok előző évi gazdálkodásának elemzését. A részletes tábláza­tok, a termelőszövetkezeti vezetőknek sokoldalú tájé­koztatást nyújtanak és segítenek abban, hogy reálisan értékeljék gazdálkodásukat, keressék a módját annak, miként kerülhetnek előbbre a rangsorban. A gazdálkodási eredményt tekintve a megye termelőszö­vetkezetei fennállásuk óta a múlt évben értek el legna­gyobb eredményt, 434 millió forintot. Kiemelkedő a szövet­kezeti bruttó jövedelem is, 7,5 százalékkal haladja meg az előző esztendeit. Nagy előrelé­pésnek számít, hogy nem volt veszteséges üzem, az eredmények mögött azon­ban ezúttal is jelentős diffe­renciáltság tapasztalható. Hu­szonnégy gazdaságban nőtt a nyereség összege, 17-ben csök­kent 12-ben pedig stagnált A szövetkezetek egyötödében a gazdálkodás egyensúlya labi­lis. A megye mezőgazdasági szö­vetkezetei azonban összessé­gében nagy erőfeszítésekkel teljesítették a tervüket, a ter­melés bővülése meghaladja az 5 százalékot, ezen belül 4,2 százalékkal termeltek többet a mezőgazdasági termékekből. Külön szót érdemel hogy a gabonaprogramot kiemelkedő sikerrel hajtották végre. Az alaptevékenységen belül 7,8 százalékkal bővült a nö­vénytermelés, 22 százalékkal a termékelőállító melléktevé­kenység, viszont 1,8 százalék­kal csökkent az állattenyész­tés termelése, az erdőgazdál­kodás produktuma pedig 8 millió forinttal maradt el az előző évitől. Az elmúlt években, de külö­nösen tavaly jelentős szerke­zetváltozás ment végbe a szán­tóföldi növénytermesztésben. Nőtt a kalászosok és az ipari növények vetésterülete, a szántóföldi szálastakarmányok háttérbe szorításával. Fenn­állásuk óta ez évben takarí­tották be a gazdaságok a leg­nagyobb mennyiségű gabonát, amiben a hektáronkénti 6,9 tonnás kukorica hozamnak nagy szerepe volt. A termelés fokozását nagy mértékben ösz­tönözték a közgazdasági szabá­lyozók, melyek révén 24 millió forint gabonaprémiumot és mintegy 80 millió forint árki­egészítést számolhattak el. Na­gyobb volt a termés repcéből, cukorrépából, viszont burgo­nyából a vetésterület csökke­nése miatt az össztermés alig érte el a korábbi évek kéthar­madát. összességében a nö­vénytermelési főágazatra jel­lemző­ árukibocsátása foko­zottabban nőtt, mint ahogyan a termelés bővült. Ez is bizo­nyítja az áru­növények térhódítását. A tiszta árbevétel 14,6 száza­lékkal haladta meg az előző évit, a jövedelmezőség pedig az addigi legmagasabb, az 1980. esztendei szintet is meg­haladta. Az állattenyésztési főágaza­ton belül mintegy 3 százalék­kal nőtt a tejtermelés és 15 százalékkal alakult magasab­ban a vágóbaromfi előállítás. Viszon­t a növendék- és hízó­­marha, valamint a sertésága­zat termelésében kedvezőtlen a változás. Ennek következté­ben a vágómarha-értékesítés árbevétele mintegy 8 százalék­kal, a sertés árbevétele pedig 40 százalékkal csökkent az elő­ző évihez viszonyítva. A szarvasmarha ágazatban a szakosodás tovább folytató­dott, öt tsz mintegy 500 tej­­hasznú tehenet állított át hús­hasznosításra, ugyanakkor más gazdaságokban 600 tehén be­állításával növelték a tejter­melő állományt. A közös gaz­daságokban azonban így is 214 darabbal csökkent a tejelő te­hénállomány, viszont az egy tehénre jutó hozam 148 liter­rel nőtt, 3783 literre alakult a szövetkezetekben. A húshasz­nú tehénállomány 763 darab­bal növekedett, amit forgóalap átadással a húsipari vállalat is elősegített. A közgazdasági szabályozók változása ked­vezően érintette a marhahús előállítását, a jövedelmezőség azonban így sem kedvező. A vágóbaromfi-termelés di­namikus növekedése a feldol­gozási zavarok miatt nem hoz­ta a vártat romlottak a fajla­gos mutatók és a jelentős té­rítések ellenére is csökkent az ága­zat jövedelmezősége. Az állattenyésztési főágazat árbevétele 2,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a jöve­delmezőség viszont tovább romlott. Az erdő- és fafeldolgozásban javultak az erdőművelés és fakitermelés műszaki-techni­kai feltételei, az értékesítési gondok miatt azonban 1,3 szá­zalékkal csökkent az árbevé­tel, rosszabbodott a jövedel­mezőség. A kiegészítő tevékenység a tervezettnél jobban fejlődött, termelési értéke 9, árbevéte­le 14,4 százalékkal több az előző évinél. Az összes árbe­vételből való részesedése 37,8 százalék. A kiegészítő tevé­kenységen belül a belkereske­delmi és az ipari tevékenység a legjelentősebb. Ez utóbbi jö­vedelmezősége valamelyest romlott, mégis egyike a leg­magasabb nyereségtartalmú ágazatoknak. Az ezzel foglal­kozók száma meghaladja a négyezret megyénk tsz-eiben. A belkereskedelem 76 száza­léka a háztáji áruforgalom. A gazdaságok integrálása révén fejlődő kistermelésből szárma­zó árukból 671 millió forintot kitevő forgalmat értek el ami 22 százalékos növekedésnek felel meg. A múlt évi gazdálkodásra jellemző, hogy a tsz-ek a nö­vekvő elvonások és ráfordítá­sok mellett csak 2,8 százalék­kal több termelési hitelt vet­tek igénybe az előző évinél. A közös gazdaságokban következetes munkadíj­gazdálkodás tapasztalható, az egy állomá­nyi dolgozóra jutó havi mun­kadíj 3 ezer 576 forint, 4,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyerségből képezett részesedési alap termelőszö­vetkezetenként különböző nagyságrendű, átlagosan azon­ban azonos az előző évivel, a közös gazdaságból származó személyes jövedelem 6,8 szá­zalékát teszi ki. A termelőszövetkezetekben már véget ért a múlt eszten­dei gazdálkodás értékelése, el­készültek az idei tervek. Ér­demes azonban mindenkép­pen tallózni a múlt évi ki­emelkedő eredményeket össze­foglaló könyv táblázataiban kritikus szemmel. Sok helyen látszik, lehetne tenni azért, hogy a gazdaságok közötti éles differenciák tompuljanak, a nehéz körülmények között gazdálkodó termelőszövetkeze­tek további jó eredményeket érjenek el. Kommunisták a minőségért a ruhagyár lenti üzemében A Zalaegerszegi Ruhagyár lenti üzemében a szalag végén tetszetős késztermékek, ame­lyek keresettek a bel- és kül­földi piacokon­ A kelendőség titka a jó minőség, amelyek biztosítását pártmegbizatások­kal is segíti a pártszervezet.­­ A technológiai előírások betartását a termelésben dol­gozó párttagjaink meggyőző szóval és példamutatással is segítik, erre megbízatásuk van — mondja Major Jenő főmű­vezető, a pártszervezet titká­ra. — Az agitáció, az anyagi ösztönzés eredménye, hogy az üzemünkben gyártott termé­kek 98 százaléka első osztályú, a belföldre és az exportra ke­rülő kabátok, szabadidős ru­házati cikkek azonos minősé­gűek. Reklamáció nem érke­zett mostanában, s hogy így legyen ezután is, ezt politikai kérdésnek is tekintjük. Az üzemben egyre több azoknak a száma,­akik adva a munkájukra, a gyár hírnevére önmeózást végeznek. Bár a szalagon minden perc számít, az előző műveletet végző mun­katárs tevékenységére is oda­figyelnek, s nyomban szólnak, ha a legkisebb hibát is észle­lik. Félkész állapotban ugyan­is könnyebb kijavítani a hibát, mint a már elkészült termék­nél. Éppen ennek a fokozott figyelemnek és minőségi bére­zésnek az eredménye, hogy csökken a javításra vissza­adott termékek szá­­a. Azért is persze, mert könnyen meg­állapítható, hogy ki vétette el a műveletet, s a hiba kijaví­tásáért nem jár fizetés.­­ A szalagközi és a végter ■mékellenőrzés szigorú, s aki­nél két hibás terméket ész­le­lünk, már nem részesülhet mi­nőségi bérezésben — mondja Stampf Ferencné meós. — Ter­mészetesen egy hibáért is szó­lunk, s akinél visszatérő dol­gokkal találkozunk, keressük az okokat Azt szeretnénk el­érni, hogy mindenki egyszer, s jól végezze el a rábízott mű­veletet. Az önmeózás sokat se­gít a munkában, csakúgy, mit az, ha a hibás terméket nem adják tovább. Ezt általános gyakorlattá kívánjuk tenni. Naponta több száz kabátot vizsgálok át tüzetesen, és sok­szor csupán egy-kettő akad, amit javítani kell. Szekeres Ottóné az egyik leg­kényesebb műveletet, a zsebzést végzi a szalagban. Nagy oda­figyelést, hozzáértést kívánó munka ez. A zsebezők a minő­ség után 10, a szalag többi dolgozói 5 százalékos bérkie­gészítést kapnak. — Ügyelünk is mindenre. Nem sajnálom a szót sem, ha valami nem stimmel — mond­ja. — A hatása? Érződik a munkában. De harag nincs, mert ismerem a társaimat, igyekszem mindenkihez meg­találni a megfelelő hangot. É­n is megjártam az összes reszor­tot, s tudom hogyan lehet el­érni az államló jó minőséget. A lenti üzemben ebben az évben 235 ezer különböző ru­házati terméket gyártanak. Ebből egyharmad kerül hazai, a többi külföldi piacra. A mi­nőségi és a mennyiségi köve­telmények teljesítése érdeké­ben a szakmai és mozgalmi vezetők naponta értékelik a meós csoportvezető bevoná­sával a tapasztalatokat, s tesz­nek intézkedést, ha kívánatos. — Mint főművezető és párt­titkár, állandóan az emberek között járok és azt tapaszta­lom, hogy a párttagok teljesí­tik termelést segít­ő, minőséget javító pártmegbizatásuk­at — említi Major Jenő. — Úgy, ér­tékelünk, hogy a politikai meg­győző munka és a szakmai se­gítségnyújtás együttes hatásá­ra, mindenki innek­szik tudá­sa legjavát adva olyan mun­kát végezni, ami egyenletes magas minőséget eredményez. Takács János ZALAI HÍRLAP Takács István a meleglevegő befúvásos kazánjával. (Polgár Tamás felvétele) Egy újítás nyomában Mini kabingyár —■ nagy lehetőségekkel Nem véletlen, hogy manap­ság egyre több szó esik a ka­zánokról. Mindezt az élet, pon­tosabban a megváltozott ener­giahelyzet produkálja. Ezért nem egy üzemben profilváltás­ra került sor az elmúlt évek­ben. Az olajtüzelésű kazánok­ról áttértek a vegyestüzelésre, reneszánszát éli a széntüzelés is. A takarékosság jegyében sok helyen a kiszuperált, öreg gőzmozdonyok kazánja szol­gáltatja az energiát. És az újí­tók, fantáziáját is megmozgat­ták az újabb lehetőségek. Pár héttel ezelőtt a karma­­csi termelőszövetkezetben me­sélték, hogy kazánjukat Takács István zalaszentbalázsi laka­tosmestertől vásárolták. Az üzletet nem bánták meg. — Hasznos berendezésnél tűnik, s nagyon jól tüzel. Vajon, hogy megy a kazán­­gyártás kicsiben, s hogy boldo­gul manapság egy újító akkor, ha maszek? Két kazán áll a zalaszentba­lázsi műhelyben. Az egyikkel a mester fűt, azt mondja, hogy pár perc alatt befújja meleg levegővel a termet. A másik... A másik az mintadarab. — Most küldték vissza Pest­ről — bök rá a mester. — Pestről? — Igen. A Piackutató Inté­zet kiállításán mutatták be. A szállításnál egy kicsit lejött ró­la a festék. Azt mondták, ha kívánom, szívesen lefestik. — Csak ez az eredménye a pesti kiállításnak? — No, nem. Én úgy érzem, hogy felfigyeltek rá, többek között érdeklődik a kazán iránt a fővárosi csatornaművek is. . A kívülálló csak annyit lát, hogy elegáns, könnyednek tet­sző formátumról van szó, a kisebbik kazán is alig nagyobb egy kályhánál. — A látszat cbal — mondja a lakatos —, mert ennek is legalább öt négyzetméteres a fűtőfelülete. — Térjünk vissza a kezdetre. Hogyan született az ötlet? — Korábban a kanizsai Épí­tőipari Szövetkezetben dolgoz­tam. Ennek az asztalosüzemé­ben — mint általában az ehhez hasonló üzemekben — renge­teg hulladék keletkezett. Olyan értékes hulladék, amivel hosz­­szú ideig lehet fűteni. Hát így nyújtottam be újításként ezt a meleglevegő befúvásos kazánt. Aztán iparos lettem és folytat­tam a gyártásukat. — Miben bízott, amikor ne­kiállt? — Csak abban, hogy sok olyan helyet ismerek, ahol ér­telmetlenül halmozódik fel a hulladék. Van, ahol egyszerű­en meggyújtják az egészet. Ez a kazán egyébként széntüze­lésre is alk­almas. Eddig mezőgazdasági üze­meknek, s a helyi költségve­tési üzemnek adott el kazánt — s mint említettük, akadnak még érdeklődők. Éppen ezért a lakatosmester gépesített is, daraboló és hajlítógépeket s egy komoly hegesztőberende­zést vásárolt. — Mennyit kéne csinálni ahhoz, hogy jól kijöjjön? — Ennél mindenesetre töb­bet. Mondjuk úgy tízet évente. — Az iparágon belül sokat panaszkodnak az alapanyagel­látásra. Egy ilyen mini-üzem­ben mi a helyzet? — Engem ez szerencsére nem érint, mivel nincsenek több tonnás megrendeléseim. Nekem az égetőtér lemeze a fontos, azt pedig megkapom. De nézzük az árakat. Mind­ez természetesen a nagyságtól, pontosabban a kalóriák szá­mától függ. A legkisebb 18 ezer forintba kerül, az eddigi legnagyobb , úgy hatvanba. — Mekkora agytornát kíván a tervezés? — Nem sokat, egyszerű szá­mítás az egész. — És ha netán beugrik egy nagyobb szériamunka, hogyan bírja majd? — Nem tudom . . . Akkor ta­lán konzultálok egy kazánter­vezővel. Habár eddig még nem volt gond. Valamennyi nagyon jól ég. — Pi — a A tavalyi esztendő különö­sen nehéz feladatokat rótt a magyar bankszakemberekre. Jóllehet, napjainkban erőtel­jesen mérséklődtek a nemzet­közi kamatok, egy esztendővel ezelőtt rekordmagasságban mozogtak. Nemcsak ez, hanem a külföldi­­betétek egy részé­nek kivonása, valamint az esedékes törlesztések és kama­tok is nehezítették a hazai pénzügyi tevékenységet Első helyen az export Mindez a gazdálkodás felté­teleinek szigorítását követelte, következésképpen a hitelpoli­tikában több módosító intéz­kedés született. Egyebek közt emelték a beruházások jöve­delmezőségi követelményét, év közben három alkalommal is módosították, a hitelkamatlá­bakat A szigor más területeken is megmutatkozott. A bank fe­lülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, és ahol a beruházások indokolatlanul el­húzódtak, éltek a hitelfelmon­dás lehetőségével. A népgaz­dasági helyzetből fakadóan indokoltnak találták a hitel­­törlesztések gyorsítását olyan esetekben, amikor a vállalati pénzforrások a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Mindeközben nőtt azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a száma, amelyek többször, illetve tartósan elmulasztották fizetési kötelezettségeik telje­sítését. Ilyen körülmények kö­zött a pénzügyi életben to­vábbra is létjogosultsága van az évek óta fokozódó szigor­nak. Az idén a vállalati beruhá­zásokat kiegészítő hitelkeret nem kevesebb, mint tavaly — azonban a korábbi beruházási elhatározások felülvizsgálatát ezután is indokoltnak tartják. A bank, a folyamatban levő fejlesztések áttekintését köve­tően (amennyiben időközben megváltoztak az értékesítési feltételek, illetve lelassult a beruházási folyamat), esetleg mérsékli a továbbiakban nyúj­tandó hiteleket, gyorsítja a törlesztéseket és szorgalmazza a saját erő bevonását. A bank az idén — az el­­képzelések, fejlesztési ötletek versenyeztetésével — előny­ben részesítve az exportbőví­tő beruházásokat, 8,1 milliárd forint összegű hitelt adhat ezekre a célokra. Tavaly és tavalyelőtt egyébként már több mint 10—10 milliárd fo­rint hitelt engedélyeztek ex­portbővítésre Energia megtakarító beruházások A hitelpolitikai irányelvek — az említettek mellett — további három beruházási célt­­ emelnek ki. Ezek: az energia­­­gazdálkodás racionalizálása, a hulladékok­­ és másodlagos nyersanyagok hasznosítása, valamint a gazdaságos anyag­felhasználás és technológia­korszerűsítés. A hatodik öt­éves tervidőszakban 1982 vé­géig a bank az ipar és az élel­miszergazdaság energiagazdál­kodásának racionalizálására 226 esetben összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékű hi­telt adott a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. A legna­gyobb összeget a „Mátra" gázbetongyár létesítéséhez fo­lyósították. A korszerűsítések eredményeképpen évente 187 ezer tonna fűtőolaj értékének megfelelő energia-megtakarí­tás várható. Az idén — az új pályázati felhívás alapján — 1,4 milliárd forint hitelt szán­nak energiaracionalizálási fel­adatok megvalósítására. Korszerűbb anyaggazdálkodás A jelenlegi tervidőszakban a Magyar Nemzeti Bank eddig 35 fejlesztést támogatott, ösz­­szesen 4,4 milliárd forint hi­tellel, abból a célból, hogy javítsa a hulladékok és má­sodlagos nyersanyagok hasz­nosítását. A legnagyobb ösz­­szeg az Ózdi Kohászati Üze­mek és a Dunai Vasmű salak­hányó feldolgozó üzemének építését szolgálja. Az 1983. évi hitellehetőségek ezen a téren­­•— a korábban elhatározott fejlesztések hiteligénye követ­keztében — korlátozottak, ezért erőteljes (fontossági és jövedelmezőségi) szelekciókra van szükség A kormány gazdaságos anyagfelhasználási és techno­lógia-korszerűsítési program­jának megvalósítása érdeké­ben a bank pályázati felhívást adott ki. Az eddigi pályázatok évente egymilliárd forint ér­tékű olyan alapanyag megta­karítását ígérik, amelyek te­kintélyes hányadát eddig kon­vertibilis devizáért vásárol­tuk. A megvalósítandó fej­lesztések egyebek közt a pro­­fólia, a hőre lágyuló műanya­gok, a teflon-alapanyagok, a festékek, a különböző papí­rok és felső­ bőrök gazdaságos felhasználását garantálják. A szóbanforgó termelési terüle­teken várhatóan 18—30 száza­lékkal mérséklődik a fajlagos anyagfelhasználás. A gazdasá­gos anyagfelhasználást szor­galmazó kormányprogram megvalósítását a bank az idén összesen 500 millió forint hi­tellel segíti elő. Az azonban, hogy központi­lag kiemelt, a hitelpolitikában elsőbbséget élvező fejlesztésbe kezd egy vállalat, egyáltalán nem mentesíti az általános követelmények, a jövedelme­zőség, a gyorsaság, a rövid megtérülés alól. Molnár Patricia Ki mire kap hitelt?

Next