Zalai Hírlap, 1984. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1984-06-05 / 130. szám

1984. június 5. Aba Szovákemlékkiállítás Aba Novak Vilmos műveiről rendezett kiállítás nyílt vasárnap a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A modern magyar festészet egyik legeredetibb alakjának számító művész most lenne 90 éves. Az ez alkalomból is rendezett kiállításon a Pécsi Képtár teljes Aba Novák-gyűjteménye került közönség elé számos magángyűjtők tulajdonában levő jelentős alkotással kiegészítve. Ott látható a tárlaton az Álarcfestő és a művész több olyan alkotása, amelyeknek a cirkusz és a vásár színes forgataga volt az ihletője, továbbá a pécsi temetőkápolna számára készített freskóterve. A tárlat szeptemberig látogatható. (MTI) Múzeum Tokajban Befejeződött a Tokaj főterén álló egykori görög kereskedőház helyreállítása. A XVIII. században emelt műemléképületben múzeumot rendeznek be, mely még az idén megnyílik. A négyszintes szép épületben a „Tisza—Tokaj mezőváros” történetére vonatkozó dokumentumokat, a Tokaj-Hegyaljai történelmi borvidék hajdani kereskedelmi központjának számító helység és környékének szőlőművelésére, borászatára, borkereskedelmére vonatkozó emlékeket állítják ki. Helyet kapnak termeiben a Tisza és a Bodrog víziéletének, halászatának emlékei csakúgy, mint a Bodrogköz néprajzi értékei. Egyes szobákban korabeli bútorokat, a vidékre jellemző szobabelsőket rendeznek be (MTI)! ZALAI HÍRLAP Egy hétvége Zalaszentgróton író-olvasó találkozó és rock-koncert HOGY SZILVÁSI LAJOS az egyik legvitatottabb írónk — ez vitathatatlan. Hogy Szilvási Lajos az egyik legolvasottabb írónk — ez tény. Vásárolják nők, férfiak, fiatalok és idősek, mint ahogy a péntek este zsúfolásig telt zalaszentgróti könyvtárban is ilyen heterogén társaság várta, hogy találkozhasson az íróval. Végülis ez utóbbi nyújtotta a többet Szilvás Lajos személyében megnyerő és barátságos egyéniséget ismerhettek meg. — Az író személye érdektelen a könyv és az olvasó viszonyában, a regény önmaga szerezzen híveket, egyedül hódítson — vallotta az est vendége, majd pályájáról szólt. — Egy ország nyilvánossága előtt kellett regényíróvá válnom, a kezdők tettenérhető csetlés, botlásaival együtt. Az első évtized után rájöttem, ha azt akarom, hogy írásaim hitelesek legyenek, akkor szereplőim imet az én korosztályomból, a népi kollégiumokban emberré vált fiúkból, lányokból kell válogatnom. Életük annak a népnek a szolgálata, amely kiizzadta, hogy ez a réteg értelmiséggé válhasson. A kérdésekre adott válaszaiból megtudhattuk: nyomdában a következő Szilvási könyv, A néma, ami karácsony táján kerül a könyvesboltokba, s nemsokára láthatjuk a televírióban az Apassionata című regényének filmváltozatát A szentgróti olvasók kérdéseibe sok elismerő mondatot szőtt az író iránti tisztelet a hála a kellemes órákért amit modern realista regényeivel szerzett. E csendes beszélgetés ellen- pólusaként vasárnap összesen 8000 Watt teljesítményű hangfalak rezegtették meg a dobi hártyákat és a művelődési ház falait amikor Sárvári Vilmos (szólógitár) és Kékesi László (basszusgitár) a húrok közé csapott, s mintha az ember mellkasát belülről döngették volna a decibelek, a Donászy Tibor dobverői által diktált ritmusra. Aztán a sötétségből kibomló lila fényben felfedezhettük Zeffer Andrást az orgona mögött, elől pedig a zenekarvezetőt, Schuster Lórántot, az együttes show-manjét és a zenekar alaphangját átvitt értelemben és szó szerint is meghatározó énekest, Tunyogi Pétert. A P. Mobil a Honfoglalással kezdte a koncertet, ami egyben turnéjuk és ősszel megjelenő nagylemezük címe és szimbóluma. Ehhez készült (100 éves kőris-, mahagóni- és rózsafából) Sárvári Vilmos Magyarország körvonalait ábrázoló gitárja. Néhány perc még és foghíjassá váltak a széksorok, hogy annál nagyobb legyen a zsúfoltság a színpad előtti részen, ahol egymás vállára is jutott a csápolókból. Elől teljes volt az extázis, míg a székekben maradók rágógumi-gyötrő szenvtelen arccal — ám figyelmesen — hallgatták a zenét. Mintha nem is egy korosztályhoz tartoznának. Azt már együtt énekelték a csapattal, hogy „menj, az úton menj tovább”. Mire a nyitott ajtók ellenére elfogyott a levegő, a ráadásként és ingyen adott kétforintos dallal véget ér a koncert. A ZEnEKAR VALÓBAN tehetséges tagjai az étteremben vacsorájukra várva már szolid, kedves fiúk, bár nagy vidáman az ellenkezőjéről próbálnak meggyőzni. A zenekarvezető elmondta, hogy márciusban kezdődött turnéjuk közepén tartanak, s még vagy hatvan előadás vár rájuk. Majd hitet tesz amellett, hogy véget ért a nyakatokért rock- paródiák kora, visszatér a 60- as évek kemény, férfias és ér-zelmekkel teli rock-zenéje — amit ők is játszanak. — Nem feltámasztjuk, életben tartjuk ezt a zenét — fűzi hozzá az orgonista, aki őszinte elismeréssel beszélt a közönségről. — Jó volt itt játszani, lelkesek és nagyon kulturáltak a srácok. Szekszárdon találkoztunk hasonló jó közönség- gel. Hogy ez mit jelent? Végighallgatják, értik a dalokat, nem csinálnak botrányt. UTOLSÓNAK ÉRKEZIK az asztalhoz Tunyogi Péter, aki mint tudjuk, egerszegi fiú, 10 éve még ott dobolt és gitározott a Ciklon együttesben. — Büszke vagyok a városomra, ritka az ilyen dinamikusan fejlődő város, mint Egerszeg. Alig várom, hogy ismét felléphessünk ott is — mondta. Bruckner Éva A Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési tervnek megfelelően — tartalékos hadkötelesek bevonásával — harcászati gyakorlatot hajtottak végre. Képünkön a gyakorlat egy pillanata. (MTI Fotó: Friedmann Endre felvétele — RS) Inter fórum-koncert Zalaegerszegen Szombaton este szépszámú érdeklődő előtt került sor az Interfórum ’84 hangversenysorozat egyik bemutatójára a zalaegerszegi új hangversenyteremben. Mint ismeretes, az idei Interfórum rendezését Keszthely és Zala megye vállalta, mindenképpen szerencsés ötletnek tartjuk, hogy az ideális körülményeket biztosító volt zalaegerszegi zsinagóga is az egyik koncert helyszíne lehetett. A bemutató előtt Molnár Máté, a zalaegerszegi városi tanács elnökhelyettese mondott rövid köszöntőt, majd színpadra léptek a Budapesti Vonósok, akik a koncert első részének műsorát adták. A tizenegy tagú vonószenekar szép programot mutatott be: először Purcell Tündérkirálynő szvitje, utána Haydn Cassation is vonósszimfóniája, végül Mendelssohn hmoll vonósszimfóniája hangzott el. A zenekar stílusosan, kitűnő technikai felkészültséggel szólaltatta meg a három különböző korszakban íródott ■ kompozíciót; hangzásuk egységes, tömör, a dinamikai árnyalatokat is ízlésesen alkalmazzák. A legérettebb produkciónak a Purcell-darabot éreztük. Mégis a Mendelssohn-szimfónia előadása jelentett számunkra nagyobb zenei élményt. Az együttest Soós András vezényelte, a darabokat biztosan birtokolta, de sokszor indokolatlanul nagy és feleslegesen sok mozdulattal próbálta kifejezni elképzeléseit. Felmerült az a kérdés is e sorok írójában, hogy vajon egyáltalán kell-e vezényelni egy ilyen kis létszámú, kitűnő kamara, együttest? Szünet után következett a tizennégy tagú Tomkins-énekegyüttes műsora, Dobra János vezényletével A névadó Thomas Tomkins a XVI— XVII. században élt, neves angol komponista volt, a nagy olasz reneszánsz zeneszerzők — Marenzio, Palastrina és Lassus — kortársa. Az együttes alakulási éve 1978, legfontosabb programjuknak tartják a XVI— XVII. századi angol, német, olasz, németalföldi és francia vokális polifónia minél magasabb színvonalú tolmácsolását. A gyönyörűen felépített program elején madrigálok és más világi és egyházi vokális művek hangzottak el, s némi elfogódottság volt még ekkor érezhető az együttesen. Az első igazán remek produkciónak Tallis, Jeremiás siralmai című produkciója bizonyult, hét férfi énekes ragyogó előadásában. Három, igazán szépen megformált Ave Mariát szólaltatott meg ezután a kórus, Victoria, Liszt és Sztravinszkij művét A befejező részben romantikus művek következtek. Talán érdekes lehet, hogy az együttes éppen ezeknél a kompozícióknál volt igazán felszabadult, s így különösen a Schumann-dalok előadása jelentett számunkra maradéktalan zenei élményt. Miután a Magyar Teevízió kamerái is jelen voltak a koncerten, remélhetjük, hogy a nagyszerűen sikerült hangverseny egy részét a képernyőn is viszontláthatjuk. Vas János Az MNB volt a házigazda A kanizsai brigádklub évzárója a HSMK-ban Nagykanizsán havonta tartottak a város szocialista brigádjai összejöveteleket, melyeken mindig más töltötte be a házigazda szerepét. Ezúttal — az idén utolsó alkalommal— a Magyar Nemzeti Bank Ady Endre, a DKG Joliot Curie, valamint a Sütőipari Vállalat Ezermester szocialista brigádjai készültek ötletes műsorral és játékos vetélkedővel. . A Hevesi-kultúrközpont kamaratermében megtérített asztalokon a sütőiparosok remekbeszabott termékeit kóstolgatják a brigádtagok, elismerően nyilatkozva a finomságokról. A Magyar Nemzeti Bank részéről Bálint Béláné magyarázta el, miben rejlik a különféle szakterületeken dolgozó brigádok közösségteremtő ereje: " Brigádunk nagy érdeklődéssel és figyelemmel kíséri más intézmények és vállalatok dolgozóinak brigádéletét és munkáját. Szakmai szempont , bár is sokat jelentenek ezek a találkozások, mert megismerjük például a sütőipar termékeit, vagy a bútorgyár, illetve a vízmű szocialista brigádjainak mindennapi tevékenységét. Szó esik itt mindenről: termelésről, családról, közösségről, kirándulásról és vetélkedőről. A Sütő- és Édesipari Vállalat Ezermester szocialista brigádja nemcsak a jó ízű Grandoletti és Bonbonetti gyártásában vállal szerepet, öt alkalommal nyerték el az aranykoszorús szocialista brigád kitüntető címet. Nagy László és Hajdú György beszélt a DKG Joliot Curie szocialista brigádjának életéről. — Ezek a klubtalálkozók arra jók, hogy kialakul egy bizonyos munkakapcsolat más brigádokkal. Jó ötletnek bizonyult, hogy minden terület képviselteti magát ezeken az összejöveteleken, mivel sokoldalú érdeklődést elégítenek így ki a brigádtagok. A sütőiparral jó a kapcsolatunk: péksütemény hűtőberendezés és csokoládé olvasztóberendezés anyagvizsgálatában vettünk részt. íme, ennyire élő a munkakapcsolat. A DKG-ban 52 szocialista brigád vann, jó lenne, ha több brigád is részt venne a klubfoglalkozásokon és a házigazdaesteken, s Balogh Györgyné, az Üveggyár Hámán Kató Szocialista brigádjának képviseletében szólt: — Nagyon szeretünk a házigazdaestekre járni. Ez a klub szórakozást nyújt a napi munka után. Félretesszük a gondokat és barátságot kötünk más brigádokkal. A HSMK részéről Sóstainé Márfi Ibolya, valamint Kulcsár Judit — a klub vezetője és irányítója — él és dolgozik együtt a szocialista brigádokkal egész éven át. Sokat tettek annak érdekében mindketten, hogy Nagykanizsa Vállalatainak dolgozói jobban megismerjék egymást. A hagyományos évvégi klubtevékenység értékelés alapján az idén első helyen végzett a DKG Joliot Curie, illetve az MNB Ady Endre szocialista brigádja, megelőzve a Vízmű Zrínyi Ilona brigádját. A nyolcvan brigád közül harmadik helyezést ért el a Vízmű Kállai Éva brigádja, negyedik pedig az Üveggyár Hámán Ka- tó szocialista brigádja, Gelencsér Gábor ! s A HÉT Iő mŰSORÁBÓ EGYÉNI ÉRDEK, DE MEDDIG? Kedden a késő esti műsorban Emberek, bérek, érdekek címmel érdekes beszélgetés zajlott le Karácsondi Miklós, a műsor szerkesztő-riportere és Héthy Lajos szociológus, a Munkaügyi Kutató Intézet igazgatója között. A műsor címe, a maga elriasztó szárazságában a beszélgetés fő témáit emelte ki, a lényeget azonban nem tükrözte. Ezt a beszélgetésben elhangzott megállapítások tartalmazták, s ezek miatt látták helyesnek a televízió vezetői este 10 után, tehát rétegműsorként közvetíteni a beszélgetést. Nem vitás, néhány „meredek” és vitára ösztönző megfigyelést szűrt le s tett közzé a szociológus vizsgálatai alapján. Ezek gyakorlatilag a meztelen anyagi érdekre szűkítik a munkás és a vállalat viszonyát, ami — valljuk be — legalább is meghökkentő egy szocialista társadalmi berendezésű országban. Itt ugyanis a munka természetéről azt valljuk, hogy szocialista tulajdonosi öntudaton alapul, a szocialista társadalom felépítését szolgálja, a munkabérről pedig azt tartjuk, hogy nem a munkaerő ára, hanem az öntudatos munkával előállított nemzeti jövedelemből való részesedés. Őszintén szólva az érdekek — egyéni, csoport és társadalmi — egyenrangúságának elismerése mellett sem hiszem, hogy a puszta „ilyen is van” illusztráción túl valamit is jelentene annak a munkásnak a példája, aki a vállalati vezetője intézkedésére úgy tromfolt, hogy szándékosan visszatartotta munkateljesítményét, úgynevezett „lelkiismeretesség sztrájk”-ba kezdett, mint az angol repülőtéri menetirányítók, akik azzal bénítják meg a légiforgalmat, hogy szigorúan ragaszkodnak az előírásokhoz. Az efféle — ráadásul egyéni — magatartásról aligha lehet, akár tudományos köntösben sem, megértéssel szólani, hiszen alapvetően ütközik erkölcsi elveinkkel, amellett az egyéni érdek túlhajtását jelenti. Munkavisszatartás, sőt leállás természetesen elképzelhető szocialista viszonyok között is, ha az ennek megelőzésére rendelkezésre álló számos társadalmi eszköz és fórum mindegyike csődöt mondott már, de értelemszerűen akkor is csak kollektív módon, nem pedig egyéni formában. De ha teljesítményvisszatartásra, leállásra, mondjuk ki: sztrájkra valahol sor kerül, azt a műsor sugallata ellenére sem tartom továbbra sem az érdekviszonyaink szükségszerű velejárójának, hanem annál inkább az illető vállalatnál, üzemnél működő pártszervezet alkalmatlansági bizonyítványának. A TELERÁMÁN GONDOLKODVA ★★★ Vitray Tamás Teleráma című műsorában szombaton este bemutatta Vértesy Sándort, mint a televízió műsorszerkesztőjét. Bepillantást engedett Bokor Péter Századunk című sorozata régen várt öt új filmjének gyártási műhelytitkaiba és bemutatta a turnusvezető egy napját. Vértesytől megtudhattuk, hogy a nyáron június 11-től kezdve félórával későbben, 20 órakor kezdődik a TV Híradó és A hét, többször vetítenek délután filmeket és a hagyományosan kedd esti sorozatokat vasárnapra teszik. Bokortól azt is hallottuk, hogy a Századunk sorozat új filmjei 1944. március 19-től a nyilashatalom átvételéig terjedő időről szólnak és előreláthatólag ez év őszén lesznek készen bemutatásra. A turnusvezető munkájából pedig képet nyerhettünk arról, milyen tervszerű és szörnyen bonyolult gépezet is a televízió, hány ember, mennyi munkája szükségeltetik hozzá, hogy flottul menjenek a dolgok. Ezek után érthetőbb lett, miért olyan merev televíziónk műsorszerkezete, miért nem tud azonnal reagálni egy-egy aktuális eseményre. A nézők tudniillik gyakran elképzelik, milyen stílusos is lenne, ha egy-egy váratlanul bekövetkező eseményről, mondjuk egy országos, vagy világhírű személyiség haláláról tüstént a hír kibocsátásának napján az illető életében vett filmösszeállítással, vagy — teszem azt íróról, színészről rendezőről lévén szó —, egy filmjével emlékeznének meg. De hát ilyen bonyolult struktúra mellett ez nyilván naivitás. Csakhogy ezt a szomszédos nyugati ország televíziója rendszeresen megcsinálja, legyen szó akár világpolitikusról, mint Brezsnyev, vagy olyan filmsztárról, mint Grace Kelly!? Nos, ez bizonyára azzal függ össze, hogy... Mivel is?... Talán a Teleráma, amikor ősszel visszatér, választ ad erre. Miként arra is jó lenne ha választ adna, miért nem közlik valami módon egy induló filmsorozat tervezett vetítési ütemét? A szombaton késő este bemutatott Nana vetítése közben — miután meglehetősen vontatottan, unalmasan csordogált a cselekmény — volt időm alaposan áttanulmányozni a Rádióújság műsorlapját csakúgy, mint a filmsorozat hoszszú lére eresztett előzetesét, de egy sor eligazítást sem találtam arra vonatkozólag, milyen időközönként és mely napokon szándékoznak közvetíteni a film további öt részét. Aztán persze a következő heti Rádióújság alkalmat adott arra következtetésre, hogy a sorozat további részeit is szombaton este fogjuk látni, de hát ez a kérdést nem zárja le... NEVETTET-E A GRIMASZ? ★ ★ A nevettetésnek csakúgy, mint a zenés szórakoztatásnak sokféle lehetősége van. Ezeknek egyike kétségtelenül a grimasz is, aminthogy kétségtelenül zene az is, amit a KFT nevű együttes művel. Eszem ágában sincs tehát elítélni azokat, akiknek akár az egyik, akár a másik tetszik. Számomra azonban Dieter Hallervorden Nonstop nonszensze a Szombat esti filmkoktélban pontosan annyit jelentett, mint a KFT ■ „show”-ja vasárnap este: semmit. Kínkeserves és reménytelen erőlködést a tetszésért. Az tudniillik nem szórakoztat, hogy valakinek kidülledt szemei és lófogai vannak, s ha ehhez még grimaszokat vág, attól nemhogy nevetnék, de elszomorodom. Aztán végül azt sem tudom értékelni, ha néhány nem is új, de jó ötletet is sikerült összehozni Didi költözik cím alatt. A KFT egy kaptafára készült zenéjét pedig egyszerűen nem tudom értékelni, így hát jószándékú mondanivalójára sincs fülem. Vajha az a kegyetlen és könyörtelen műgond, hatáselemző alaposság volna minden műsor készítőjének vezérfonala, amit Az ismeretlen Chaplin című három részes angol rövidfilmsorozat mutatott meg a nagy filmművész munkamódszerének elemzésével!... Hári Sándor Utómunkálatok a filmgyárban Több, az elmúlt hónapokban forgatott film utómunkálatait végzik ezekben a napokban a MAFILM stúdióiban, így dol-lgoznak a Szirmok, virágok című Lugossy István produkciós hangfelvételein a Budapest Filmstúdióban. Kovácsi János A férfi című alkotása az Objektív Filmstúdióban készül. A közelmúlt-ban bemutatott, s sikert arattott, Cha-cha-cha című film rendezője most Boguslaw Lin- Idát, Fehér Annát, Szakács Esztert és Beáta Tyeskiewitzet bízta meg a főbb szerepekkel a Magyar Televízió és a Deli Film finn filmvállalat kooprodukciójában készülő műben. őszi almanach a címe Tarr Béla filmjénak. A Társulás Filmstúdió produkciója is a befejezéséhez közeledik. A Gulyás János operatőrrel forgatott kamaradráma négy ember különös kapcsolatáról szól.