Zalai Hírlap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
IflBJM HÍWIftP XLVI. évfolyam, 27. szám Ára: 4.30 forint 1990. február 1., csütörtök A Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Módosították a sajtótörvényt — Felhatalmazás a szovjet csapatok kivonásáról való tárgyalásra — Államigazgatási felügyelet alá helyezték a Nagykanizsai Sörgyárat — Berekesztve határozatképtelenség miatt Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A teremben 273 képviselő — a törvényhozó testület 72 százaléka — foglalt helyet, a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javaslatokat. Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményének figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. * A jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártakor vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnökének. Nem támogatták viszont Hámori Csaba azon javaslatát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi munkáltató köteles szakképzettségüknek megfelelő munkakörben ismételten foglalkoztatni. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy határozathozatal következik, s emlékeztetett arra: mivel alkotmányerejű törvényről van szó, elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges. A szükséges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják. Ezután Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) kapta meg a szót, aki — napirenden kívül — arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy a SZOT vagyonelszámoltatása tárgyában benyújtott interpellációját nem vonta vissza. Az Állami Számvevőszékhez fordult további intézkedésért. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat — elmúlt héten megkezdődött — tárgyalásával folytatta munkáját. A Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvényjavaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képviselői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. A januári ülésszak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyekre — mint ismeretes — október óta nem kerülhetett sor. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a Parlament — tekintettel a Romániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről. . Az ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmány erejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. (E törvényt már jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Filó Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bírói letétbe, hogy ezt az öszszeget a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban előterjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió forintra kívánta felemelni. A bizottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így például a kis példányszámú művészeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szóban elhangzott megyei lapokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tartozik. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a vita összefoglalójaként elmondta: egyetért a bizottság jelentésével, s mindössze két kiegészítést kíván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok bizonytalanságot okoz a közerkölcs fogalma, ugyanis ennek pontos meghatározása hiányzik. A kaucióval (Folytatás a 2. oldalon.) Kulcsár Kálmán összefoglalja a vitát. Adósságunk meghaladja a 20 milliárd dollárt A Magyar Nemzeti Bank előzetes tájékoztatója az 1989. évi pénzügyi folyamatokról A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t a gazdaság fejlődésének 1989. évi pénzügyi folyamatairól. Az előzetes adatok szerint a dollárelszámolású folyó fizetési mérleg hiány 1,4 milliárd dollár volt. Az év végére az ország bruttó adóssága, az előzetes adat szerint, elérte a 20,7 milliárd dollárt. Ugyanakkor rubelelszámolású viszonylatban az év folyamán 1,6 milliárd rubel ideiglenes folyó fizetési mérlegtöbblet keletkezett. Gyorsult az infláció üteme. A pénzszűke által kiváltott feszültséget fokozta, hogy a jegybanki hitelek többlete csak részben jutott a kereskedelmi bankokon keresztül a vállalatokhoz és a lakossághoz, tetemes részét ugyanis elszívták az állami költségvetésnek, a költségvetési intézményeknek és a nagyberuházásokat finanszírozó Állami Fejlesztési Intézetnek nyújtott hitelek. Nőttek a vállalatok fizetési nehézségei. Alacsony volt — nem utolsósorban az infláció gyorsulása miatt — a lakosság megtakarítási hajlandósága és képessége, a takarékbetétek reálértékben csökkentek. A negatív jelenségek egy része — például a külföldi adósságok utáni magas kamatteher — a múltbeli gazdaságpolitikai hibákból következett, más részük kedvezőtlen külső körülmények miatt állt elő, például a KGST-partnereink szállítási nehézségei következtében. A feszültséghez egyes hibás kormányintézkedések is hozzájárultak, például a bevásárló turizmus kezelése. Az előzetes adatok szerint dollárelszámolású külkereskedelmünkben 1989-ben az exportbevételek az előző évi 5,662 milliárd dollárról, folyó áron, 5,5 százalékkal, 5,975 milliárd dollárra növekedtek, az importkiadások 5,167 milliárd dollárról, 5,1 százalékkal, 5,435 milliárd dollárra emelkedtek, így mintegy 540 millió dollár kiviteli többlet jött létre, ami valamelyest javított a fizetési mérlegen. Ez azonban távolról sem tudta ellensúlyozni azt az egyenlegrontó hatást, amit a kamatfizetési terhek növekedése, és az idegenforgalmi mérlegnek — a bevásárló turizmus hatására kialakult — nagyfokú kiadási többlete váltott ki, így a dollárelszámolású folyó fizetési mérlegben 1,4 milliárdos hiány alakult ki, ami a bruttó társadalmi termék közel 5 százalékával egyenlő. A nettó adósságállomány az év végén, az előzetes adatok szerint, mintegy 15 milliárd dollár volt, ami a 20,7 milliárd dolláros bruttó tartozás, és 5,7 milliárd dollár követelés egyenlegeként alakult ki. (MTI) Nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei lapoknak Sasürös Mátyás aas újságírószövetség elnökségi ülésén A vitákkal, feszültségekkel terhes belpolitikai helyzetben nagy felelősség hárul a sajtó munkatársaira a békés átmenet biztosításában. Az újságírók — az írott és az elektronikus média munkatársai — mindenekelőtt azzal segíthetnek, ha egyfajta kiegyensúlyozott szellemi hátteret teremtenek a demokratikus átmenethez, s az indulatok szítása, a megalapozatlan követelések helyett a józanul gondolkodó emberek véleményének engednek teret a lapok hasábjain, a képernyőn, a rádióban — hangoztatta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök szerdán, az újságírószövetség elnöksége előtt. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége kötetlen, ám a terítékre került témaköröket tekintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitálta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőrendű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek górcső alá, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumának tevékenysége, illetve a sajtó függetlenségét, önállóságát szavatoló törvénykezés állása. Az elnöki látogatásnak közvetlen aktualitást adott, hogy a parlament szerdán döntött a sajtótörvény módosításáról. Szűrös Mátyás e határozatra utalva emlékeztetett arra, hogy bár a sajtó működése újabb fontos garanciális elemekkel gazdagodott, nélkülözhetetlen egy új, korszerű tájékoztatási törvény megalkotása. Ennek feladata azonban valószínűleg már a szabad választások után összeülő új Országgyűlés feladata lesz. Addig is a sajtónak a békés átmenet elősegítésére kell összpontosítania erőit, csillapítva a magyar közéletben tapasztalható „rosszindulatú jelenségeket”. Ami a megyei lapok sorsát illeti, az ideiglenes köztársasági elnök határozott véleménye: korábbi pártelkötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszközökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. Az elnökségi ülésen a legélénkebb eszmecsere éppen e kérdés kapcsán alakult ki. A MÚOSZ vezető testületének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocialista Párt a minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint továbbra is egyértelműen ragaszkodik a tulajdonában lévő kiadóvállalatok és az ezek körébe tartozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tulajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésére. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott álláspont szerint a kiadók párttulajdonának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZP deklarációját követően megkezdődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei lapoktól az új, független újságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadóvállalatok helyzetét is rendezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva elképzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parlamenti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. (Folytatás a 3. oldalon.) A Kereszténydemokrata Néppárt is nyilvánosságra hozta egyéni képviselőjelöltjeinek névsorát választókerületekben indulni kívánó képviselőjelöltjeinek névsorát. Az 1-es számú megyeszékhelyi választókerületben Friedreich Rudolf nyugdíjas vállalja a megmérettetést. A 2-es számú nagykanizsai kerületben dr. Balogh Ferenc jogtanácsos, a 3-as számú — keszthelyi központú — kerületben pedig dr. Gárdos Sándor kórházigazgató főorvos a párt jelöltje. Dr. Fekete István, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola egerszegi intézetének igazgatója a 4-es számú választókerületben — Lentiki és Letenye térsége —, dr. Szabó Ferenc, volt Demokrata Néppárti képviselő pedig az 5-ös számú, Zalaszentgrótot és térségét, valamint a megyeszékhely környékét — összesen 126 települést — magába foglaló választókerületben indul harcba a szavazók bizalmának elnyeréséért. A megyei listát későbbi időpontban teszik közzé. Tegnap a Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezete is közzétette az egyéni flgl jl ni J~w t $p up *1 Jw i H ip up * IS up ap up»'taHgBp lp J| fp up«■ Jp Ip up 4 Mark Palmer búcsúlátogatása Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke búcsúlátogatáson fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egyesült Államok budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki szerdán elutazott hazánkból. Mihail Gorbacsov szerdán kategorikusan cáfolta, hogy szándékában állna lemondani pártvezetői tisztségéről, és alaptalannak nevezte a CNN amerikai tévéállomás erre vonatkozó keddi értesülését. Lengyel szocdemek A reformerek és Kwasniewski pártelnök hívei vannak többségben a Lengyel Köztársaság szociáldemokrata pártja, a LEMP utódpártja vezető testületében, a 150 tagú főtanácsban. Az új testületben viszont csak 13 parlamenti képviselő kapott helyet, enynyien „igazoltak át” a LEMP képviselői közül az új pártba. (Közel 30 képviselő a kongresszuson kiszakadt szociáldemokrata unióban követte Fiszbachot, míg 120 egyelőre párton kívüli.) BKP-kongresszus A BKP legkomolyabb ellenfele önmaga — hangzott el a bolgár kormányzópárt 14. rendkívüli kongresszusának szerdai általános vitájában. A felszólalók között szép számmal akadnak olyanok, akik azt hangoztatták: a 9 milliós Bulgáriában, a mintegy 980 ezer tagot számláló BKP-n kívül ma nincs más olyan szervezett politikai erő, amely képes lenne kivezetni az országot a válságból. Magyar felszólalás Bécsben A magyar hadsereg kiképzési anyagának ma már kétharmada a védelmi célú hadviselés gyakorlását célozza — jelentette ki Mészáros Ferenc, a vezérkar kiképzési csoportfőnöke szerdán a bécsi bizalomerősítő tárgyalások keretében a katonai doktrínákról tartott nemzetközi szeminárium alé Kohl a Gorbacsov-nyilatkozatról Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja bátorítónak nevezte a bonni kabinet szerdai ülésén Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek a német egységről szóló nyilatkozatát — közölte délutáni sajtóértekezletén Hans Klein kormányfő szóvivő. Mazowiecki Brüsszelben Wilfried Martens belga miniszterelnökkel találkozott szerda délben, ötnapos belga látogatásának első munkanapján Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő. A megbeszélés középpontjában a közép-kelet-európai változások álltak. Gorbacsov cáfolat