Zalai Hírlap, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
_2_ Zalai hírlap Krónika 1992. január 2., CSÜTÖRTÖK Költségvetés ‘92 A szavazógép sem bírta a terhelést Hétfőn délután 5 óra tájban kezdődött, s 20 órán át tartott a szavazás a jövő évi költségvetés tervezetéről. A szavazás során a képviselők a javaslatok többségét elvetették, néhányat azonban elfogadtak, így egyetértettek azzal, hogy az önkormányzat költségvetéséhez felhasználható normatív támogatást a lakásgazdálkodásnál emeljék, így a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló kölcsöntartozás után kölcsönszámlánként a költségvetésből 5000 forinthoz jut. Döntöttek arról is, hogy az önkormányzatoknak a szociálpolitikai feladatokhoz a fiatalkorú, valamint a 60 évnél idősebb népesség után személyenként 3500 forintot biztosít a költségvetés a tervezett 3200 forinttal szemben. Lényegében duplájára emelték az idősek és fogyatékosok szállására a normatívát. A keret a tervezett fejenkénti 49 ezer forintról 80 ezer forintra növekedett. A képviselők a tervezethez képest megemelték a gimnáziumi tanulók normatíváját, mégpedig 49 ezer forintról 51 ezer forintra. A képviselők úgy találták, hogy a diákotthoni költségek fedezésére is több pénzt kell adni, így az eredetileg tervezett 59 ezer forintos keretet 62 ezer forintra növelték. Módosították a szavazás során a belföldi gépjárművekből származó adók felhasználását. Az adó 50 százaléka a települési önkormányzatot illeti meg 1992-ben, a másik része viszont az útalapot bővíti, illetve vasútfejlesztésre használják föl, mégpedig egyenlő arányban. A külföldi gépjárművek adójából a költségvetés 600 millió forintot a környezetvédelmi alap számára tesz félre. Elutasították azokat az indítványokat, amelyek a költségvetési átcsoportosításokban a kormány mozgásterét kívánták korlátozni, úgyhogy ezeket a döntéseket alapvetően az Országgyűlés hatáskörébe utalták volna. Nem adtak helyt azoknak a javaslatoknak sem, amelyek a pártok jövő évi 900 millió forint nagyságú költségvetési támogatását kívánták csökkenteni. Jóváhagyták viszont az egyházak támogatásának növelését, mégpedig 1,6 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra. Szilveszter napján még több órás szavazási procedúra volt hátra, annak ellenére, hogy szinte percenként döntenek egy-egy módosító javaslat elfogadásáról, illetve többnyire elutasításáról. Döntöttek többek között a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a területi ügyészségek béralapjának növeléséről, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet támogatásának bővítéséről. Kedden nem sokkal fél kilenc előtt — ismételt technikai szünet után — folytatta maratoni ülését a Parlament a költségvetési törvény határozathozatalával. A reggeli szünetre nemcsak azért volt szükség, mert a többnapos kialvatlanságtól, folyamatos munkától kimerültek a honatyák, hanem azért is, mert a szavazógép műszakilag már nem bírta a megterhelést, amit a többszáz módosító indítvány feletti folyamatos szavazás jelentett. Nem fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek drasztikusan szűkítették volna a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának pénzügyi forrásait, azok egy részét átcsoportosítva az Ipari és Kereskedelmi, illetve a Külügyminisztériumba. A költségvetési fejezetek tárgyalása során foglalkoztak a közszolgálati médiumok támogatási kereteivel is. A törvényhozás elvetette azt az indítványt, amelynek értelmében több mint 150 millió forinttal kurtították volna a Magyar Rádió költségvetését. A korábbi vita során veszélybe került a televízió egymilliárd forintnyi állami támogatása. Ugyanis elhangzott olyan javaslat, hogy ezt az összeget meg kell vonni a tv-től. Végül is a képviselők úgy döntöttek: egymilliárd forintnyi költségvetési támogatást zárolt számlára helyeznek, s a számla sorsáról az Országgyűlés dönt. A televízió akkor juthat hozzá a pénzhez, ha teljesíti az állami számvevőszéki vizsgálatot követően a számára előírtakat. A Magyar Távirati Irodának a képviselők dologi kiadás címén pótlólag 100 millió forint többlettámogatást szavaztak meg. Határoztak a képviselők a fogyasztási adók emeléséről, így a motorbenzin árában felszámolt fogyasztási adók jövő évi alakulásáról. Ezek az adók két lépcsőben fognak emelkedni az év elején, s várhatóan ez azt eredményezi, hogy az üzemanyagok drágulnak is. Az első lépcsőben január 6-át követően a 86-os, 92-es és 98-as oktánszámú benzin fogyasztási adója literenként 33,20-ról 38,30 forintra emelkedik. Az ólommentes benzinnél a fogyasztási adó 33,60 forint lesz. Május elsejétől újabb adóemelésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a motorbenzinek fogyasztási adója literenként eléri a 42,40 forintot. Mintegy 45 órás folyamatos ülésezés és 20 órás szavazási procedúra után az Országgyűlés az év utolsó napjának délutánján, kedden két órakor a téli rendkívüli ülésszak befejezéseként elfogadta a jövő évi költségvetést. Eszerint a jövő évi költségvetés hiánya 69,779 milliárd forint, a kiadások főösszege 1050,741 milliárd forint. Ezt követően a honatyák — 215 támogató, 120 ellenző szavazattal, 3 tartózkodás mellett — elfogadták a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetését. A határozathozatal után Kupa Mihály pénzügyminiszter mondott köszönetet a vitában résztvevő képviselőknek, és kívánt boldog új évet mindenkinek. Az ülésszakot Szabad György házelnök zárta be. A Parlament következő ülése 1992. január 6-án a szövetkezeti törvénytervezet, valamint annak hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvényjavaslat tárgyalásával kezdődik. (MTI) A harcok folytatódnak Cyrus Vance Belgrádban és Zágrábban Zágráb (MTI). Horvátország frontjain szilveszter éjszaka sem szüneteltek a harcok, Kelet-Szlavóniától egészen Dalmáciáig mindenütt fegyverropogás hallatszott. Az új év első napján számos sebesültet szállítottak kórházba; a harcok több halálos áldozatot is követeltek. Sok városban légiriadót rendeltek el. A legsúlyosabb helyzet ismét Károlyváros környékén alakult ki. Egyelőre nincs hír a perucai víztározó sorsáról. A Split környéki völgyzáró gátat a hadsereg ellenőrzi, ám a helyi katonai alakulatok állítólag a létesítmény felrobbantásával fenyegetőznek, annak bekövetkezte hatalmas környezeti katasztrófát idézne elő. A helyzetről Cyrus Vance ENSZ-megbízottnak kellene tájékozódnia, ám nem tudni, hogy kapott-e elégséges információt Belgrádban az ügyről. Az amerikai diplomatát az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérte fel kedden arra, hogy konzultáljon a perucai katasztrófa elhárításának lehetőségéről, a körzet demilitarizálásáról. Az ENSZ szerint ebbe a körzetbe mindenképpen békeerőket kellene küldeni. Szerbia után Horvátország is elfogadta a jugoszláviai konfliktus rendezését célzó ENSZ-béketervet. Ezt Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja közölte szerdán, miután Zágrábban megbeszélést folytatott Franjo Tudjman horvát elnökkel. A horvát állásfoglalást jelentős lépésnek mondta a békeerők jugoszláviai telepítése szempontjából, ugyanakkor megismételte: a kéksisakosok kiküldéséhez előfeltétel, hogy a szemben álló felek szigorúan tartsák be a már sokszor meghirdetett tűzszünetet. Új békekezdeményezéseket szorgalmazott Európa és a világ vezetőitől a jugoszláviai polgárháború azonnali beszüntetése érdekében II. János Pál pápa újévi üzenetében. — Egész Európa számára megalázó ártatlan emberek lemészárlása Jugoszláviában — szögezte le a vatikánvárosi Szent Péter téren összegyűlt több ezer fő előtt a szentatya, aki hírügynökségi jelentések szerint beszédének jelentős részét a jugoszláviai vérontás áldozataira való megemlékezésnek és új kezdeményezések sürgetésének szentelte. Franjo Tudjman és Cyrus Vance a tegnapi megbeszélésen. Kelet-európai visszatekintő Elégedetlenség, kiábrándultság, sőt kétségbeesés jellemezte 100 millió kelet-európai hangulatát 1991- ben, amely szüntelen áremelkedést és növekvő munkanélküliséget hozott — összegzi benyomásait az óesztendőről a UPI amerikai hírügynökség A térség országainak kormányai —folytatódik az összegzés—csaknem csődbe jutottak, miközben az ipari termelés csökkenésével, az elszabadult inflációval és a tömeges munkanélküliség új jelenségével küszködnek. Lengyelországban az emberek torkig vannak a vezető politikai erők szüntelen torzsalkodásával. A munkanélküliség aránya elérte a 11 százalékot. Közben a gomba módjára elszaporodott politikai pártok éppen akkor osztják meg a nemzetet, amikor a születő demokráciáknak erős kormányokra lenne szükségük, hogy folytathassák az ország gazdasága átalakításának emberfeletti feladatát. A Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Albániában kormányon levő koalícióknak sincs nagyobb szerencséjük gazdasági programjuk működtetése terén. A polgárháború dúlta Jugoszláviában pedig gyakorlatilag nincs is kormány. Magyarországon az 1991 -es esztendő 38 százalékos inflációt hozott — igaz, ez a legalacsonyabb Kelet- Európában — és a munkanélküliek száma elérte a 350.000-et. A privatizáció lassú és nehézkes és az állami tulajdonban levő ipar egykori központosított struktúrája legnagyobbrészt változatlan maradt. A 36 százalékos kamatláb elrettenti az új üzleti vállalkozásokat, és a magyarok úgy érzik, hogy csak a gazdagok engedhetik meg maguknak az új üzleti vállalkozást Az új esztendő előreláthatólag évtizedek óta a legrosszabb év lesz Magyarország számára. Új jövedelmi adózást vezetnek be, emelkednek a közlekedési viteldíjak, az üzemanyag és a fűtőolaj ára. Tovább szélesedik a szakadék a gazdagok és a szegények között, ami őszinte bánatára szolgál azoknak a millióknak, akik a múltban hozzászoktak az állam paternalista gondoskodásához. Csehszlovákiában az 1991-es év első kilenc hónapjában az ipari termelés 21,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva és a munkanélküliség elérte az 5,6 százalékot. Ennek ellenére áruk tömege marad eladatlan az üzletekben a kereslet nagyarányú csökkenése miatt. A legsúlyosabb problémák azonban politikai jellegűek Csehszlovákiában. Növekszik az elszakadást követelő mozgalom Szlovákiában, ahol nacionalista politikusok akadályozzák a gazdasági és politikai reformot. A szlovák vezetők oly mértékben felszították a nemzeti érzést, hogy az már komolyan veszélyezteti Csehszlovákia jövőjét. Romániában még válságosabb a helyzet, ahol a szeptemberi háromnapos zavargások Petre Roman miniszterelnök és kormányának lemondásához vezettek. A zavargások, amelyeknek során dorongokkal felfegyverzett bányászok lepték el a főváros utcáit, átmenetileg kisiklatták a reformprogramot és a Nyugat visszavonta vagy befagyasztotta a 2,6 milliárd dollár összegű segélyeket illetve kölcsönöket. (MTI — Panoráma) — ZALAI HÍRLAP --------------------------------------- Kiadja a Journal Kft. Felelős vezető: Györffy István. Főszerkesztő: Magyar Hajnalka. Lapkoordinátor: Tarsoly József. Vezető szerkesztők: Buni Géza, Mihovics József (információs és sport szekció). Kovács Ferenc (gazdasági és közéleti sz.), Török András (belpolitikai és kulturális sz.). Tervezőszerkesztő: Császár Zoltán. Pénzügyi-gazdasági vezető: Gyerák András. Marketingvezető: Jakab Vilmos. Elektronikus szerkesztés: Journal Kft., Zalaegerszeg, Ady u. 62. Műszaki vezető: Tantalics József. Kiadó és szerkesztőség: 8901 Zalaegerszeg, Ady Endre u. 62. Telefon: 12-575. Fax: 12-581. Titkárság: 11-597, 12-194. Telex: 33-276. Fiókszerkesztőségek: 8801 Nagykanizsa, Király u. 47. Telefon: (93) 11 150, (92) 73-226. Fax: (92) 73-226. Telex: 33-314—8360 Keszthely, Kossuth L. u. 33. Telefon: 12-360, (92) 74-283. Telex: 35-308 — 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Telefon: 51-002. Nyomtatás: Zalai Nyomda, 8901 Zalaegerszeg, Gorkij u. 1. Telefon: 13-550. Felelős vezető: Galla József igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 245 Ft, negyedévre 735 Ft, fél évre 1470 Ft, egy évre 2940 Ft. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. ISSN 0133-0500. Index: 25011. -------------------------------------------------Journal oal Mitterrand, Kohl és társaik Államfői üzenetek Francois Mitterrand francia elnök újévi beszédében soha nem látott megrázkódtatásokkal teli esztendőként értékelte a távozót. Kiemelte az események közül a Szovjetunió megszűnését, elismeréssel adózott Mihail Gorbacsovnak, aki tevékenységével hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A francia elnök emlékeztetett az Öbölháborúra, ahol sikerült érvényt szerezni a jognak, másfelől figyelmeztetett arra, hogy megmaradt a konfliktus Izrael és az arab országok között. Helmut Kohl német kancellár úgy ítélte meg, hogy 1991 egészében véve ugyan nehéz év volt, a németek számára azonban végül is kedvezően alakult. Míg a hidegháború éveiben a fegyverkezésre kellett milliárdokat fordítani, a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a felszabaduló eszközöket a béke, demokrácia és szabadság megszilárdítására fordítsák—jelentette ki újévi beszédében a német kormányfő. Lech Walesa lengyel államfő szerint országa legnagyobb kincse jelenleg a szabadság. Leszögezte: a lakosságnak hinnie kell a saját erejében és lehetőségeiben és felszólította honfitársait, hogy több önbizalommal lássanak az ország jövőjének építéséhez. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök az európai állampolgárság megszületésének időszakában azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy minden nemzetnek meg kell őriznie saját hagyományait. Cossiga elsősorban a külföldön élő honfitársaihoz intézte újévi felhívását, amelyben a demokráciárt és szabadságért folytatandó harchoz való csatlakozást kérte tőlük. John Major brit kormányfő újévi üzenetében reményét fejezte ki, hogy a Közös Piac előbb az észak-európai EFTA-országokat, majd pedig a kelet-európai új demokráciákat, köztük Oroszországot is befogadja. Szerinte fennáll annak a veszélye, hogy az EK „gazdag nyugdíjasok klubjává” válik, márpedig ez szemben áll az alapító atyák eredeti törekvésével. Ausztria számára az 1992-es esztendő kihívásokkal teli év lesz — ez tűnt ki az osztrák politikusok szokásos újesztendei nyilatkozataiból. Franz Vranitzky kancellár a kihívások közül a közös piaci tagságot hangsúlyozta. A világpolitika eseményei közül kiemelte a keleti változásokat, amelyek kihatnak Ausztriára is. Megértéssel beszélt az osztrákok félelmeiről, a bizonytalanság érzetéről, amit a nemzetközi változások, a szomszédban dúló polgárháború kiváltott, s arra kérte honfitársait: tekintsenek bizalommal a jövőbe. Ugyanezt hangsúlyozta Kurt Waldheim elnök is, aki arról is szólt, hogy az osztrákoknak okuk van az önbizalomra. Évforduló a nagyvilágban Embereket ölt az alkohol Ünneplő, vagy éppenséggel gyilkos fegyverdörgés kísérte világszerte az új év eljövetelét: mindkettő szedte a maga áldozatait szilveszter éjszakáján. Indiában az alkohol ölt embereket. A Fülöp-szigeteken a selejtes petárdák robbanása nyomán, illetve késpárbajban heten vesztették életüket, kilencszázan pedig megsebesültek az óév utolsó, illetve az új első perceiben. Salvadorban tűzszünetről állapodtak meg a tizenkét éve polgárháborúzó felek , s ez egyúttal méltó búcsúajándék a posztjáról leköszönő Javier Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkárnak is. II. János Pál pápaTe Deumot tartott a Róma szívében található II Gesu templomban: kijelentette, hogy egyháza a jövőben még többet kíván tenni a szegények boldogítása érdekében. Írországban pokolgépekkel köszöntött be az újév: a robbanások nem sokkal az éjféli koccintás után porig romboltak egy belfasti férfidivat-butikot, egy gyújtóbomba pedig az egyik külvárosi rövidáru-üzletben okozott kárt. Személyi sérülés nem történt. A szicíliai Agrigentében viszont három személy esett áldozatul annak a lövöldözésnek, amely szilveszter éjszakáján tört ki a 2000 nevű éjszakai bárban. A golyózápor a helyi rendőrség szerint a maffiaklánok egymás közötti rivalizálásának következménye volt A londoni Trafalgar téren is mozgalmas éjszakája volt a rendőrségnek. 157 letartóztatást kellett eszközölniük, 48 ember pedig könnyű sérülésekkel került kórházba. A Nelson-oszlop körül egyébként 75 000 ember gyűlt össze a Big Ben utolsó tavalyi harangütéseire várva; utána megszólaltak a Szent Pál katedrális harangjai is. Olaszország asztrológusai az év elején illendő derűlátó prognózisok helyett igencsak sötét előrejelzésekkel rukkoltak elő az idei évet illetően: szerintük például pusztító földrengés tör majd ki Mexikóban és Kínában. Szaddám Huszein az idén újabb agressziót fog elkövetni, az Egyesült Államokban pedig jelentős gazdasági és politikai változások várhatók. A szilveszteri ünneplés közben egy ember Hamburgban meghalt, amikor meggyújtotta a valószínűleg saját készítésű petárdáját. A német főváros, Berlin keleti felében ötszázan (és békésen) a volt NDK rádió- és televízió-állomásának felszámolása miatt tüntettek. A német-német egyesülési szerződés értelmében az állomások 1991 végéig kaptak kegyelmet, január elsejétől helyükön a keletnémet tartományok állomásai sugároznak. Az éjfél előtti órákban ritka rekordot jegyezhettek fel a brandenburgi Friedersdorfban: a helyi takarékpénztárt éppen ötödször rabolták ki 1991- ben! Ausztria szilveszteri pezsgőfogyasztása minden eddigi rekordot megdöntött: egymillió üveg fogyott a nemes nedűből! Sokan bizonyára előre is vásároltak, hiszen a pezsgő egyike azoknak az árucikkeknek, amelyek január 1-jétől megdrágultak. Noha a tilalom ellenére Bécsben is robbantak petárdák, a mérleg jónak mondható: az új év „nagyobb esemény” nélkül köszöntött be az osztrák fővárosban.