Zalai Hírlap, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

4 ZALAI HÍRLAP KÖRKÉP Tiltakozó kanizsai kereskedők Úgy vélik, a multik megjelenése tömeges tönkremenetelükhöz vezet A kereskedők tiltakoznak a Penny Market-áruházláncnak a dél-zalai városba történő telepedése miatt — fogalmazódott meg a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsa térségi szervezete legutóbbi ülésén —, s visszautasítják azt a vádat is, miszerint 30 százalékkal drágábban árulnak, mint mások. Ez utóbbit támasztja alá az a tény, hogy Pécsett végeztek árösszehasonlítást, mely szerint egy héttel ezelőtt a baranyai megyeszékhelyen 310 forint volt a paprika, míg Kanizsán 240, a paradicsom kilója a dél-zalai városban 24 forinttal, a tojás 2 forinttal volt olcsóbb. Póczai Attila, a kiskereskedői tagozat képviseletében kifejtette: rövid távon való gondolkodásra utal a város vezetése részéről, hogy a multinacionális cégeknek eladják a területeket, s így jut a költségvetés pénzhez. Véleményük szerint az önkormányzatnak inkább ipart, termelő beruházásokat kellene Nagykanizsára telepítenie. Téves az a nézet is, hogy a multik sok munkanélkülit foglalkoztatnak, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy más cégektől „csábítják” el a dolgozókat. A kiskereskedők nem tudják követni a multik által meghirdetett különféle akciókat; 8-18 százalék közötti árréssel dolgoznak, aminél alacsonyabbal már nem lehet, s ha a jelenlegi tendencia erősödik, akkor egy éven belül 100-150 kereskedő megy tönkre. A kereskedők úgy vélik: Nagykanizsán szükség van egy kereskedelmi koncepció kidolgozására, melynek elkészítésébe be kell vonni a kamarát. A város ellenőrző szerepét erősíteni kell, s ez abban is megnyilvánulhatna, hogy minden céggel egységesen betartatnák a jogszabályi előírásokat. — mgy — Visegrádi palotajátékok Mindössze 20 centiméteren múlott, hogy a pénteken megkezdődött visegrádi palotajátékok színhelyét elmossa a Duna. Ám az áradat 550 centiméteren tetőzött, ami annyit jelent, hogy elmúlt a veszély, így a Fő utcán megkezdődhetett a palotajátékok nyitányát jelző kosztümös menet. A Toldi vetélkedőn malomkő-dobásban, petrencerúd-kitartásban mérték össze erejüket a résztvevők. Az esti programot a Hősök tere című rockopera színesíti. Szombaton lovagi torna, s íjászok, solymászok bemutatója szerepel a programban. Példátlan „disznóság” a dögkútnál Ha azt mondom: bűz volt, nagyon finoman fogalmaztam. A 10- 12 darab, egyenként körülbelül 60 kilós disznó — melyeket valaki „csak úgy” az erdő részén található tüskeszentpéteri dögkút elé szórt — irtózatos szagot árasztott. Vajda László gyepmester szerint még szerencse, hogy nem volt kánikula. — Egyszerűen nem értem, hogy miként hagyhatja valaki ennyire figyelmen kívül az előírásokat és az önkormányzati rendeleteket. Nem is beszélve az íratlan szabályokról — mondta tegnap reggel felháborodottan a helyszínen Vajda László, hozzátéve: — Ha jobb lett volna az idő, szerintem a gyakorta arra járó személyek biztosan elviszik a tetemeket. Volt már rá példa, hiszen néhányan — fatörzsből készített alkalmi létra segítségével—még a másztak a húsért. Hiába írtam ki többször is, hogy „fertőzött terület”, a táblát mindig ellopták. Úgy látszik, sokan nem tanultak abból, hogy az így szerzett hús halálos étel lehet. Ráadásul a rókák is járják a területet, s ha valami fertőzőt találnak, akkor máris megvan a baj... Korábban a dögkutat és közvetlen környékét kerítés övezte, ám ezt is ellopták. A szentgróti önkormányzat nemrég több száz ezer forint ráfordításával teljesen felújíttatta a kutat, valamint megcsináltatta a tetőt és az ajtókat. Ez utóbbiakat állandóan nyitva tartják, pontosan a hasonló esetek elkerülése végett. — Nem tagadom, a dögkúthoz vezető út elég rossz, de azért járható. Nem értem, hogy ha valaki „elküzdi” magát a kútig, akkor miért nem veszi a fáradságot, azaz végez teljes munkát. A dögkúthoz viszonylag nagy terület tartozik, ezért sem tudni és nehéz lenne kideríteni, hogy ki volt a tettes, a keréknyomokból ítélve azonban megállapítható: az illető traktorral szállította ki a disznókat. Az eset felvet egy komoly kérdést, jelesül azt, hogy mitől pusztultak el az állatok? Nos, ezt egyelőre nem tudni, ám annyi bizonyos, hogy Szentgróton és környékén tömeges sertésmegbetegedés, illetve -pusztulás nem történt. — A területről semmiféle bejelentés nem érkezett, de természetesen utánanézünk a történteknek— mondta dr. Tóth Tibor megyei főállatorvos. — A 10-12 darab tulajdonképpen nem számít jelentős elhullásnak, egy magángazdánál viszont nagy veszteséget jelent... — sámel — kútba is le-Nemcsak a bűz, a látvány is nyomasztó. Keresse lapunkat a balatoni újságárusoknál az alábbi helyeken: Veszprém megye, Révfülöp: Móló, ABC Fő u., Császtai strand Pálköve: Soós ABC, Strand pavilon Ábrahámhegy: Strand Badacsonytomaj: Pavilon ABC mellett, Hírlapbolt Balatonederics: Strand pavilon Badacsony: Móló, Móló Kioszk, Pavilon a postánál (sétányon) Szigliget: Hajóállomás ajándékbolt, Strand pavilon, Pavilon Kossuth u. Somogy megye: Fonyódliget: Templom tér pavilon Fonyód: Szent I. u. pavilon, Blaha L. u. pavilon, Ady E. u. pavilon, Ady E. u. áruház, Ady E. u. 31. (üzlet), Fő u. pavilon, Bélatelep camping Balatonberény: Kossuth u. ABC, Vasútállomás pavilon Balatonfenyves: Bevásárló u. (bolt), Pozsonyi u. (bolt), Vörösmarty u. (bolt), Kék ABC, Kölcsey u. hírlappavilon Balatonmáriafürdő: Keszeg u. 31. (üzlet), Rákóczi u. pavilon, Keszeg u. pavilon, Csatorna köz pavilon, Temető u. pavilon, Delta ABC Rákóczi u., Őrház u. pavilon A nyugdíjreformról szóló sorozatunk befejező részében két fontos dátum jelentéstartalmával, s ezek következményével foglalkozunk. A törvénytervezet ütemezése szerint ugyanis 2009. január 1- eje és 2013. mérföldkövet jelent az egész átalakulás folyamatában, meghatározóan hat a későbbiekben megállapítandó nyugdíjakra. Mint Kovács Lászlótól, a Zala Megyei Nyugdíjbiztosítási Intézet igazgatójától megtudtuk, 2009-től a jelenleg érvényes, felosztó-kirovó (társadalombiztosítási nyugdíj) rendszerben lesznek jelentős változások, 2013 pedig azt az évet jelöli, amikortól valósan, a kifizetések tekintetében is életbe lép a nyugdíjrendszer vegyes finanszírozása. Eltelik ugyanis közben az a bizonyos 15 év, amikortól a magánpénztárak elkezdik visszafizetni, remélhetőleg jelentős hozammal megfejelve, azt az összeget, amelyet a tagok az eltelt másfél évtized alatt befizettek hozzájuk. Fontos megjegyezni, hogy a pénztári tag ekkor eldöntheti azt is, hogy egy összegben kéri vissza addigi befizetéseit vagy életjáradék formájában, csepegtetve. A befizetés örökölhető, igaz csak abban az esetben, ha a járadék folyósítása még nem kezdődött meg, tehát a pénztár nem kezdte meg az érintett számára a „törlesztést”. A változások részeként 2009- től megszűnne a résznyugdíj, amely a 20 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezők nyugellátásáról is gondoskodott. Ettől az időponttól kezdve, csak 20 éves szolgálati idővel, s a 62 éves korhatár betöltésével lehet jogosultságot szerezni a felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjra. Akinek nem lesz ennyi szolgálati ideje, annak gondja átkerül a szociális szférába; időskori járadékot kap, amelynek mértékét az ide vonatkozó törvény szabályozza. A másik lényeges változás 2009-től, a degresszió megszűnése. E technika a korábbiakban arra volt alkalmas, hogy a magas keresetűek nyugdíját leszorítsa, ám azt is lehetővé tette, hogy igazán magas nyugdíj ne is legyen kifizethető, tehát a „szolidaritási elv” alapján nivellálta az időskori juttatásokat. Ugyancsak jelentős változás, hogy ezen időpont után a nyugdíjakat bruttósítják, így ezek is az adóköteles jövedelmek közé számítanak majd 2009-től. Tán a bruttósítás ellenére is elgondolkodhatunk azon, hogy egyszer már adóztatott jövedelem újraadóztatásáról leszen itt szó. A szolgálati idő arányában számított szorzók is csak látszólag, numerikus értelemben ígérnek kedvező fordulatot, valós eredményük ma még csak sejdíthető, ez azonban a jelenleginél is csökkentettebb, leszorítottabb járadékot jelent, mindennek „eredményeként” a nyugdíj a 2009-ben aktuális átlagkereset 60 százalékára szorulna le, a pillanatnyilag érvényes 80 helyett. Mindevvel szemben felvethető persze, hogy amikor majd erre sor kerül, már egészen más bérszínvonal lesz érvényes Magyarországon, egy felfutó, prosperáló gazdasági környezet hátterében kell mindezt elképzelni. Olyan gazdasági miliőben, ahol az infláció már megszelídült, ahol az érték- és munkaerőteremtő beruházások már megteremtik a maguk hozadékát, s a piac törvényei is mértékadóan működnek. Mindezek általánosságban megfogalmazható tételek, remények, s hogy a napi valósághoz lesz-e közük, egyelőre megfejthetetlen. 2013 azért válik kitüntetett évvé, mivel ekkortól lép életbe valójában a vegyes finanszírozás, a tőkefedezeti elem megtérülése. Ekkor derül ki valójában, hogy jó lóra tettünk-e, tehát a számunkra is kedvezően gazdálkodó pénztárra bíztuk-e időskori biztonságunkat. Mással is számolniuk kell azonban az ekkortól nyugdíjba menőknek. Hiszen ha egy mai, friss diplomával épp elhelyezkedő huszonévest — aki pályakezdőként jövőre már belépni kénytelen valamely magánpénztár tagjai közé, s nyugdíjjárulékának egynegyedét oda fizeti —, tizenhat év múlva olyan baleset ér, amibe belerokkan, munkavégzésre alkalmatlanná válik, sehonnan sem remélhet ellátást. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, mivel a magánpénztárak ilyen esetekre nem biztosítanak járadékot, hiszen nem elegendő a 15 éves befizetés, ha az érintett nem érte még el a 62 éves nyugdíkorhatárt. A társadalombiztosítási oldalon ugyancsak hoppon marad, hiszen nem abszolválta a fentebb említett, s addigra érvénybe lépő minimális elvárást, a szükséges 20 éves szolgálati időt. Hasonló kétségek merülhetnek fel egy haláleset kapcsán is, a hátramaradó házastárs özvegyi nyugdíját illetően. A nyugdíjreform részletei egyelőre képlékenyek, a tervezet kapcsán több ezer módosító indítvány szerepel az Országgyűlés napirendjén. (Vége.) Magyar Hajnalka Mibe kell belenyugodnunk? 1997. július 12., SZOMBAT A szórakoztató programok mellett vásár szolgált látnivalókkal. Fesztivált szervezett a Gébárti-tónál az EDE Hajnaltól éjfélig tartó, változatosnak ígérkező programokat kínáló fesztivált szervezett tegnap a Gébárti-tónál az Egerszegi Diákönkormányzatok Egyesülete (EDE). Az időjárás keltett ugyan a szervezőkben némi nyugtalanságot, de végül is kellemesen indult a nap, délelőtt egyre több fiatal gyülekezett a tónál. Sőt voltak, akik e szünidei napon már hajnalban keltek, nehogy lemaradjanak a fél hatkor kezdődő horgászversenyről. — Legalább húszan jelentkeztek a horgászversenyre. Az eredményről azt tudom, biztosan fogtak is valamit, mert mérlegelésről beszéltek — mondta Molnár Júlia Judit, a diákönkormányzat februárban megválasztott polgármestere, aki egyébként a ruhaipari szakközépiskolát végzi a Munkácsy Mihály iskolában, s a fesztivál fő szervezője volt. A Kézművesház felé vivő út mellett beszélgettünk délelőtt. Már beérkeztek a célba a tavat körbekerekező kerékpárversenyzők, de annak a mintegy tíz fiatalnak a teljesítménye sem lebecsülendő, akik arra vállalkoztak, hogy a városból, az Óla úti kereszteződéstől futva teszik meg az utat a tóig. Tíz óra után a kézműves háznál megkezdték a kirakodást a népművészeti vásárra érkező árusok. Szőttesek, gyöngyök, kosarak kerültek elő az autókból. — Nem kockázatos a nyári szünetben egy ilyen rendezvénybe kezdeni? Szünidő, sokan másutt nyaralnak, s az iskolákban nem lehet kihirdetni a programot. — Éppen ellenkezőleg, arra gondoltunk, hogy a szünidő jó alkalom, s aki itthon van, ráér. A programot úgy állítottuk össze, hogy több korosztály érdeklődését is felkeltse. A kisebb gyerekeknek ezért lesz bábszínház. A szervezés azonban sok munkát adott. Szerencsére most már több mint negyvenen vagyunk az egyesületben, Győrökön a közelmúltban volt egy tábor, ott is többen beléptek — így Júlia. A tó gátja melletti pázsitos réten már készen állt a színpad, hisz a könnyűzenei koncertek számíthattak a legnagyobb érdeklődésre. H. P.