Zalai Hírlap, 1997. július (53. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

4 ZALAI HÍRLAP KÖRKÉP Tiltakozó kanizsai kereskedők Úgy vélik, a multik megjelenése tömeges tönkremenetelükhöz vezet A kereskedők tiltakoznak a Penny Market-áruházláncnak a dél-zalai városba történő telepe­­dése miatt — fogalmazódott meg a Zala Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara Nagykanizsa térségi szervezete legutóbbi ülé­sén —, s visszautasítják azt a vá­dat is, miszerint 30 százalékkal drágábban árulnak, mint mások. Ez utóbbit támasztja alá az a tény, hogy Pécsett végeztek árösszehasonlítást, mely szerint egy héttel ezelőtt a baranyai me­gyeszékhelyen 310 forint volt a paprika, míg Kanizsán 240, a paradicsom kilója a dél-zalai vá­rosban 24 forinttal, a tojás 2 fo­rinttal volt olcsóbb. Póczai Atti­la, a kiskereskedői tagozat kép­viseletében kifejtette: rövid távon való gondolkodásra utal a város vezetése részéről, hogy a multinacionális cégeknek elad­ják a területeket, s így jut a költ­ségvetés pénzhez. Véleményük szerint az önkormányzatnak in­kább ipart, termelő beruházáso­kat kellene Nagykanizsára tele­pítenie. Téves az a nézet is, hogy a multik sok munkanélkülit fog­lalkoztatnak, hiszen a tapaszta­latok azt mutatják, hogy más cé­gektől „csábítják” el a dolgozó­kat. A kiskereskedők nem tud­ják követni a multik által meghirdetett különféle akció­kat; 8-18 százalék közötti árrés­sel dolgoznak, aminél alacso­nyabbal már nem lehet, s ha a je­lenlegi tendencia erősödik, akkor egy éven belül 100-150 kereskedő megy tönkre. A kereskedők úgy vélik: Nagykanizsán szükség van egy kereskedelmi koncepció kidol­gozására, melynek elkészítésé­be be kell vonni a kamarát. A vá­ros ellenőrző szerepét erősíteni kell, s ez abban is megnyilvánul­hatna, hogy minden céggel egy­ségesen betartatnák a jogszabá­lyi előírásokat. — mgy — Visegrádi palotajátékok Mindössze 20 centiméteren múlott, hogy a pénteken meg­kezdődött visegrádi palotajá­tékok színhelyét elmossa a Du­na. Ám az áradat 550 centimé­teren tetőzött, ami annyit je­lent, hogy elmúlt a veszély, így a Fő utcán megkezdődhe­tett a palotajátékok nyitányát jelző kosztümös menet. A Toldi vetélkedőn malomkő-dobás­ban, petrencerúd-kitartásban mérték össze erejüket a résztve­vők. Az esti programot a Hősök tere című rockopera színesíti. Szombaton lovagi torna, s íjá­szok, solymászok bemutatója szerepel a programban. Példátlan „disznóság” a dögkútnál Ha azt mondom: bűz volt, nagyon finoman fogalmaztam. A 10- 12 darab, egyenként körülbelül 60 kilós disznó — melyeket va­laki „csak úgy” az erdő részén található tüskeszentpéteri dög­­kút elé szórt — irtózatos szagot árasztott. Vajda László gyep­mester szerint még szerencse, hogy nem volt kánikula. — Egyszerűen nem értem, hogy miként hagyhatja valaki ennyire figyelmen kívül az elő­írásokat és az önkormányzati rendeleteket. Nem is beszélve az íratlan sza­bályokról — mondta teg­nap reggel fel­háborodottan a helyszínen Vajda László, hozzátéve: — Ha jobb lett volna az idő, szerintem a gyakorta arra járó szemé­lyek biztosan elviszik a tete­meket. Volt már rá példa, hiszen néhá­­nyan — fa­törzsből készí­tett alkalmi létra segítsé­gével—még a másztak a húsért. Hiába írtam ki többször is, hogy „fertőzött te­rület”, a táblát mindig ellopták. Úgy látszik, sokan nem tanultak abból, hogy az így szerzett hús halálos étel lehet. Ráadásul a rókák is járják a területet, s ha valami fertőzőt találnak, akkor máris megvan a baj... Korábban a dögkutat és köz­vetlen környékét kerítés övezte, ám ezt is ellopták. A szentgróti önkormányzat nemrég több száz ezer forint rá­fordításával teljesen felújíttatta a kutat, valamint megcsináltatta a tetőt és az ajtókat. Ez utóbbia­kat állandóan nyitva tartják, pontosan a hasonló esetek elke­rülése végett. — Nem tagadom, a dögkút­­hoz vezető út elég rossz, de azért járható. Nem értem, hogy ha va­laki „elküzdi” magát a kútig, ak­kor miért nem veszi a fáradsá­got, azaz végez teljes munkát. A dögkúthoz viszonylag nagy terület tartozik, ezért sem tudni és nehéz lenne kideríteni, hogy ki volt a tettes, a keréknyo­mokból ítélve azonban megálla­pítható: az illető traktorral szál­lította ki a disznókat. Az eset felvet egy komoly kérdést, jelesül azt, hogy mitől pusztultak el az állatok? Nos, ezt egyelőre nem tudni, ám annyi bizonyos, hogy Szentgróton és környékén tömeges sertésmeg­betegedés, illetve -pusztulás nem történt. — A területről semmiféle be­jelentés nem érkezett, de termé­szetesen utánanézünk a történ­teknek— mondta d­r. Tóth Tibor megyei főállatorvos. — A 10-12 darab tulajdonképpen nem szá­mít jelentős elhullásnak, egy magángazdánál viszont nagy veszteséget jelent... — sámel — kútba is le-Nemcsak a bűz, a látvány is nyomasztó. Keresse lapunkat a balatoni újságárusoknál az alábbi helyeken: Veszprém megye, Révfülöp: Móló, ABC Fő u., Császtai strand Pálköve: Soós ABC, Strand pavilon Ábrahámhegy: Strand Badacsonytomaj: Pavilon ABC mellett, Hírlapbolt Balatonederics: Strand pavilon Badacsony: Móló, Móló Kioszk, Pavilon a postánál (sé­tányon) Szigliget: Hajóállomás ajándékbolt, Strand pavilon, Pavilon Kossuth u. Somogy megye: Fonyódliget: Templom tér pavilon Fonyód: Szent I. u. pavilon, Blaha L. u. pavilon, Ady E. u. pavilon, Ady E. u. áruház, Ady E. u. 31. (üz­let), Fő u. pavilon, Bélatelep camping Balatonberény: Kossuth u. ABC, Vasútállomás pavilon Balatonfenyves: Bevásárló u. (bolt), Pozsonyi u. (bolt), Vörösmarty u. (bolt), Kék ABC, Kölcsey u. hírlappavilon Balatonmáriafürdő: Keszeg u. 31. (üzlet), Rákóczi u. pavilon, Keszeg u. pavilon, Csatorna köz pavilon, Temető u. pavilon, Delta ABC Rákóczi u., Őrház u. pavilon A nyugdíjreformról szóló soroza­tunk befejező részében két fontos dá­tum jelentéstartalmával, s ezek kö­vetkezményével foglalkozunk. A törvénytervezet ütemezése szerint ugyanis 2009. január 1- eje és 2013. mérföldkövet jelent az egész átalakulás folyamatá­ban, meghatározóan hat a ké­sőbbiekben megállapítandó nyugdíjakra. Mint Kovács Lászlótól, a Za­la Megyei Nyugdíjbiztosítási Intézet igazgatójától megtud­tuk, 2009-től a jelenleg érvé­nyes, felosztó-kirovó (társada­lombiztosítási nyugdíj) rend­szerben lesznek jelentős válto­zások, 2013 pedig azt az évet jelöli, amikortól valósan, a kifi­zetések tekintetében is életbe lép a nyugdíjrendszer vegyes fi­nanszírozása. Eltelik ugyanis közben az a bizonyos 15 év, amikortól a magánpénztárak el­kezdik visszafizetni, remélhető­leg jelentős hozammal megfe­jelve, azt az összeget, amelyet a tagok az eltelt másfél évtized alatt befizettek hozzájuk. Fontos megjegyezni, hogy a pénztári tag ekkor eldöntheti azt is, hogy egy összegben kéri vissza addigi befizetéseit vagy életjáradék formájában, csepeg­tetve. A befizetés örökölhető, igaz csak abban az esetben, ha a járadék folyósítása még nem kezdődött meg, tehát a pénztár nem kezdte meg az érintett szá­mára a „törlesztést”. A változások részeként 2009- től megszűnne a résznyugdíj, amely a 20 évnél rövidebb szol­gálati idővel rendelkezők nyug­ellátásáról is gondoskodott. Ettől az időponttól kezdve, csak 20 éves szolgálati idővel, s a 62 éves korhatár betöltésével lehet jogosultságot szerezni a felosz­tó-kirovó rendszerű nyugdíjra. Akinek nem lesz ennyi szolgála­ti ideje, annak gondja átkerül a szociális szférába; időskori jára­dékot kap, amelynek mértékét az ide vonatkozó törvény szabá­lyozza. A másik lényeges változás 2009-től, a degresszió megszű­nése. E technika a korábbiakban arra volt alkalmas, hogy a magas keresetűek nyugdíját leszorítsa, ám azt is lehetővé tette, hogy igazán magas nyugdíj ne is le­gyen kifizethető, tehát a „szoli­daritási elv” alapján nivellálta az időskori juttatásokat. Ugyancsak jelentős változás, hogy ezen időpont után a nyug­díjakat bruttósítják, így ezek is az adóköteles jövedelmek közé számítanak majd 2009-től. Tán a bruttósítás ellenére is elgon­dolkodhatunk azon, hogy egy­szer már adóztatott jövedelem újraadóztatásáról leszen itt szó. A szolgálati idő arányában számított szorzók is csak látszó­lag, numerikus értelemben ígér­nek kedvező fordulatot, valós eredményük ma még csak sej­­díthető, ez azonban a jelenlegi­nél is csökkentettebb, leszorítot­­tabb járadékot jelent, minden­nek „eredményeként” a nyugdíj a 2009-ben aktuális átlagkereset 60 százalékára szorulna le, a pil­lanatnyilag érvényes 80 helyett. Mindevvel szemben felvethető persze, hogy amikor majd erre sor kerül, már egészen más bér­­színvonal lesz érvényes Ma­gyarországon, egy felfutó, pros­peráló gazdasági környezet hát­terében kell mindezt elképzelni. Olyan gazdasági miliőben, ahol az infláció már megszelídült, ahol az érték- és munkaerőte­remtő beruházások már megte­remtik a maguk hozadékát, s a piac törvényei is mértékadóan működnek. Mindezek általá­nosságban megfogalmazható tételek, remények, s hogy a napi valósághoz lesz-e közük, egye­lőre megfejthetetlen. 2013 azért válik kitüntetett évvé, mivel ekkortól lép életbe valójában a vegyes finanszíro­zás, a tőkefedezeti elem megté­rülése. Ekkor derül ki valójában, hogy jó lóra tettünk-e, tehát a számunkra is kedvezően gaz­dálkodó pénztárra bíztuk-e időskori biztonságunkat. Mással is számolniuk kell azonban az ekkortól nyugdíjba menőknek. Hiszen ha egy mai, friss diplomával épp elhelyez­kedő huszonévest — aki pálya­kezdőként jövőre már belépni kénytelen valamely magán­­pénztár tagjai közé, s nyugdíjjá­rulékának egynegyedét oda fi­zeti —, tizenhat év múlva olyan baleset ér, amibe belerokkan, munkavégzésre alkalmatlanná válik, sehonnan sem remélhet ellátást. Mégpedig azon egysze­rű oknál fogva, mivel a magán­­pénztárak ilyen esetekre nem biztosítanak járadékot, hiszen nem elegendő a 15 éves befize­tés, ha az érintett nem érte még el a 62 éves nyugdíkorhatárt. A társadalombiztosítási oldalon ugyancsak hoppon marad, hi­szen nem abszolválta a fentebb említett, s addigra érvénybe lé­pő minimális elvárást, a szüksé­ges 20 éves szolgálati időt. Ha­sonló kétségek merülhetnek fel egy haláleset kapcsán is, a hátra­maradó házastárs özvegyi nyug­díját illetően. A nyugdíjreform részletei egyelőre képlékenyek, a terve­zet kapcsán több ezer módosító indítvány szerepel az Ország­­gyűlés napirendjén. (Vége.) Magyar Hajnalka Mibe kell belenyugodnunk? 1997. július 12., SZOMBAT A szórakoztató programok mellett vásár szolgált látnivalókkal. Fesztivált szervezett a Gébárti-tónál az EDE Hajnaltól éjfélig tartó, változatosnak ígérkező programokat kí­náló fesztivált szervezett tegnap a Gébárti-tónál az Egerszegi Diákönkormányzatok Egyesülete (EDE). Az időjárás keltett ugyan a szervezőkben némi nyugtalanságot, de végül is kelleme­sen indult a nap, délelőtt egyre több fiatal gyülekezett a tónál. Sőt voltak, akik e szünidei na­pon már hajnalban keltek, ne­hogy lemaradjanak a fél hatkor kezdődő horgászversenyről. — Legalább húszan jelent­keztek a horgászversenyre. Az eredményről azt tudom, bizto­san fogtak is valamit, mert mér­legelésről beszéltek — mondta Molnár Júlia Judit, a diák­önkormányzat februárban meg­választott polgármestere, aki egyébként a ruhaipari szakkö­zépiskolát végzi a Munkácsy Mihály iskolában, s a fesztivál fő szervezője volt. A Kézművesház felé vivő út mellett beszélgettünk délelőtt. Már beérkeztek a célba a tavat körbekerekező kerékpárver­senyzők, de annak a mintegy tíz fiatalnak a teljesítménye sem le­becsülendő, akik arra vállalkoz­tak, hogy a városból, az Óla úti kereszteződéstől futva teszik meg az utat a tóig. Tíz óra után a kézműves ház­nál megkezdték a kirakodást a népművészeti vásárra érkező árusok. Szőttesek, gyöngyök, kosarak kerültek elő az autók­ból. — Nem kockázatos a nyári szünetben egy ilyen rendezvény­be kezdeni? Szünidő, sokan másutt nyaralnak, s az iskolák­ban nem lehet kihirdetni a prog­ramot. — Éppen ellenkezőleg, arra gondoltunk, hogy a szünidő jó alkalom, s aki itthon van, ráér. A programot úgy állítottuk össze, hogy több korosztály érdeklő­dését is felkeltse. A kisebb gye­rekeknek ezért lesz bábszínház. A szervezés azonban sok mun­kát adott. Szerencsére most már több mint negyvenen vagyunk az egyesületben, Győrökön a közelmúltban volt egy tábor, ott is többen beléptek — így Júlia. A tó gátja melletti pázsitos ré­ten már készen állt a színpad, hisz a könnyűzenei koncertek számíthattak a legnagyobb ér­deklődésre. H. P.

Next