Zalamegye, 1883. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1883-04-08 / 14. szám
II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. április 8. 14. szám. _IL társadalmi, Munkái és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem killiltjuk vissza. A Zala 111 egyei gazdasági egyesület hivatalos köz 1ö 11 ye. Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévi« I ft. .; Hirdetmények: '.) hasábos petitsor egyszir 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr.Piktér petitsora 12 kr. Kataszteri Ügy. A kataszteri ügy gazdaközönségünket nem csak megye, de országszerte most a legközelebbről érdekelvén, nem teszünk talán felesleges munkát, ha a folyamatban lévő és a kataszteri hatóságok által tárgyalás alapjául kibocsátott táblás kimutatásokra a gazdaközönség figyelmét felhívjuk. Midőn törvényhozó testületünk 1875. évben a VII. törvényt, melynek feladata a földadónak alapját képező kataszter rendezése, meghozta, szeme előtt kétségkívül azon nemes cél lebegett, mikép a kataszter alapját képező tiszta jövedelem az, melynek arányos felosztása teszi lehetővé jövőben az adónak igazságos alapon való kivetését. E végből a törvény alapján szervezkedtek a kerületi, járási és községi kataszteri bizottságok, mely bizottságok mindegyikének körül van írva és tüzetesen meg van állapítva a maga joghatásköre. Hogy ezen bizottságok mennyire feleltek meg magasztos hivatásuknak, azt majdan az országos földadó kataszteri bizottság lesz hivatva megbírálni és eldönteni, mert szeretjük hinni, hogy a kerületi bizottságok kebeléből kiküldött illetve kinevezett kir. becslőbiztosok túlkapásai és az ezeknek eljárását istápoló kerületi bizottságok eljárása az országos bizottságok által lesznek módosítandók, mely módosításoknál irányadó elvül kétségkívül a járási bizottságoknak a községi bizottságok felszólamlása alapján hozott határozatai szolgálnak, mert hogy a törvény által kitűzött céltól eltérőleg jártak el a királyi becslők s ezek munkálatai alapján a kerületi kataszteri igazgatóságok is tévútra vezettettek, a következőkben fogom világosan kimutatni. A szombathelyi kataszteri kerület, melybe Zala megye is tartozik, következő járásokból áll: szombathelyi, kőszegi, sárvári, vasvári, körmendi, szent-gothárdi, mura-szombati, z.-egerszegi, keszthelyi, nagy-kanizsai, tapolczai, sümegi, csáktornyai, alsó-lendvai, letenyei, veszprémi, pápai, devecseri, zirczi, győri, szentmártoni, soproni, kapuvári, nagy-szenki és csepregi. A ki ezen csoportosításra csak egy futó pillantást vet, azonnal belátja, hogy ezen csoportosítás már maga igazolja azt, hogy Zala megye, melynek sem fekvése, sem földjeinek termő képessége Vas, Győr és Sopron megyékhez nem hasonlítható, a csoportosítással már szerencsétlen helyzetbe hozatott. Sokkal igazságosabb lett volna Zala megyét a pécsi kerületbe osztani, mert határa, termőképessége a vele szomszédos Somogy megye területével leginkább azonos, így avval hasonlítva egybe, az igazságos arányt leginkább meg lehetett volna állapítani. Állításom igazolásául szolgáljon a következő példa. Vas megyében a szombathelyi járásban az összes nevelési ág alatti birtok után előirányzott átlag tesz 5 frt 8 krt, a kőszegiben 3 frt 73 krt, sárváriban 4 frt 77 krt, vasváriban 3 frt 76 krt, körmendiben 3 frt 59 krt, szent-gothárdiban 3 frt 11 krt, muraszombatiban 3 frt 31 krt, egybevéve az egész Vas megye területét, a fő átlaga tesz 3 frt 89 krt. Zalamegyéből a zalaegerszegi járás átlaga 3 frt 31 krt., keszthelyié 4 frt 79 krt, kanizsaié 6 frt 18 krt, tapolczaié 4 frt 17 krt, sümegié 4 frt 62 krt, csáktornyaié 4 frt 89 krt, alsó-lendvaié 3 frt 43 krt, letenyeié 3 frt 99 krt tesz. Zalamegye összes átlaga tehát 4 frt 42 kr. Veszprém megyében a veszprémi járás átlaga 4 frt 47 kr, pápaié 5 frt 17 kr, devecserié 4 frt 35 kr, zirczié 3 frt 17 kr, tehát Veszprém megye összes átlaga 4 frt 29 kr. Győrmegyében a győri járásban 5 frt 25 krt, a szent mártoniban 5 frt 32 krt tesz az előirányzat átlag- s igy a megye J Oc? J DJ összes átlaga 5 frt 48 kr. Sopron megyében a soproni járásban az előirányzott átlag 6 frt 83 kr, a kapuváriban 6 frt 03 kr, a nagyczenkiben 4 frt 65 kr, a csepregiben 6 frt 59 kr, és így Sopron megye előirányzott átlaga 6 frt 02 kr. Somogy megye marczali járásának átlaga 5 frt 03 kr, a csurgói járás átlaga 3 frt 56 kr, tehát Somogy megye összes átlaga 4 frt 24 krt tesz. A részletesen felsorolt járásonkinti fokozatok kimutatása — azt hisszük eléff-fféista-, ponzolja a nagy aránytalanságot, mert az itt kimutatott átlagok tanúsága szerint Vas megye átlaga 3 frt 89 kr, Zala megyéjé 4 frt 42 kr, Veszprémé 4 frt 24 kr, Győré 5 frt 48 kr, Soproné 1 frt 20 kr, Somogy megyének átlaga pedig a felhozott két járás kimutatása szerint 4 frt 24 kr. Joggal kérdezhetjük ezek után, váljon a méltányosságnak legkisebb mérvben megfelel-e s az osztó igazsággal legkevésbbé is összeegyeztethető-e ama visszás körülmény, hogy Zala- és Veszprém megyében, mint a szombathelyi kataszteri kerületben a leghegyesebb, következőleg a legterméketlenebb talajú vidéken az előirányzott átlag összeg magasabbra van felvéve, mint a kitűnő búzatermő földekben gazdag Vas megye, főleg ha figyelembe vesszük ama fontos körülményt is, hogy Vasmegyét hosszában és szélességében vasút szelvén keresztül, a bécsi és általán a magyar termény piacához közelebb esik s így kevesebb költséggel szállíthatja terményét; e mellett jobb és biztosabb utakkal rendelkezvén, a szállítást minden időben eszközölheti, míg Zala megyében az utak oly jó állapotban nem lévén, a szállítás időhöz van kötve s így korlátozva van, s e mellett a vasút mivel csekélyebb mértékben szeli át, és ez okból a termény elszállítása költségesebb s így a befolyó haszon ehhez képest egyenlő termés esetében is csekélyebb, mint a szomszédos Vas megyében, mely körülményt az átlag megállapításánál minden esetre figyelembe kellett volna venni. De más baj is van. A hivatkozott törvény elrendeli, hogy a felállított járási mintaterek állandó jelvénnyel jelölendők meg. Ilyen mintaterek legalább a kanizsai becslőjárásban nincsenek, noha bár ezen jelvények felállítása érdekében a járási bizottság a ker. igazgatóságot kellő időben figyelmeztette, amennyiben jegyzőkönyvi határozattal ezen intézkedés foganatosítására felhívta; továbbá az erdőkre nézve járási mintaterek fel sem állíttattak, amint maga az erdőbecslő már két íz „Zalamegye" tárcája. KINDERBAL. — Karcolat — írta: Jeli vagy«éza. Nagy dolgok vannak készülőben Kallóséknál kinderbál lesz! Az egész farsangon kérte az Iluska a papát, az egész farsangon könyörgött, duzzogott, pityergett, hizelgett, durcáskodott, mig végre megengedte a kegyetlen óh; mert azok a papák farsangon mindig olyan kegyetlenek szoktak lenni hogy a mama bált adhasson a zöldfarsangon. Van tehát most üröm. Iluska azonnal átfutott a kis Miliczához s boldogságtól ragyogó arccal mondta el neki, hogy a papa „megengedte", hogy mit, azt természetesen nem kellett mondani, tudta azt már nagyon jól Milicza, ki azután szintén nem késett besúgni az örömhírt a kis Pistikának, ez ezután ismét tovább adta a hírt a gymnasiumban, ugy hogy másnap már a tánciskolában, a kötőiskolában, otthon és mindenütt csak a kinderbálról beszélt a .fiatalság s a kis leányok alig tudtak hova lenni örömükben. Kinderbálról ábrándoztak nappal s arról álmodoztak éjjel. Szóval a „jövő nemzedék" egészen fel lett izgatva, villanyozva. A kis Lajcsika elhanyagolta leckéit s a kegyetlen professor ur már háromszor becsukatta. A Matrerával nem bírt a gouvernante. A zongora-tanító majd megpukkadt mérgében a Libiera mellett. Ferike elnegligálta a hegedű órákat. Tónika rettenetesen meg apprehendált Boriskára, a kis Laczi összekapott Gyuriczával és mindennek oka — a kinderbál és — Kallósék kispuskája volt. Mert hát szó a mi szó, Iluska nem is valami mindennapi kis leány. Ő neki szokott legszebb bábuja lenni az egész városban. Toilette-ja mindig a legelegánsabb, nagyon jó „ízlése" van s e tekintetben a mamának egy hajszálnyit sem szokott engedni. Hanem azért mind a mellett nagyon kedves, okos kis teremtés, szereti a könyveket — sőt ugy titokban már regényeket is olvas, de különösen él-hal a táncért, bálokért. De nem is csuda hisz a kinderbáloknak mindig ő a királynéja s a kis gavallérok csak ugy rajongnak érte. Ki boldogabb tehát ma nálánál!? Ma, midőn végre valahára elérkezett a kinderbál napja! ez az oly nehezen, epedve várt est! tíilos mosollyal nézi végig magát a nagy arany rámás tükörben, hogy lássa — bár ma már talán százszor is látta — jól áll-e az a szép camelia ébenszínű fürtjeiben s hogy jól veszik-e ki magukat a fehér ruhán a kék nefelejtsek ? azután mert már kezdenek szállingózni a „hivatalosok" és ..választottak" — siet fogadni a bálra érkező barátnéit, az elegáns táncosokat, kik a mosolygó arcú papák és mamák szárnyai alatt, egymás után érkeztek Kallóék fényárban úszó szalonjába. Majd karjára fonja kebel-barátnéját, a kis Miliczát s fel-alá sétálva, szemlét tart a táncosok felett, kik félénken, visszavonulva a terem egyik szögletébe, minden biztatás dacára sem hajlandók még a hölgyek közé vegyülni. — Ah mily fadeok ezek a mai fiatal emberek! — sóhajtott Iluska, kényesen lebbegetve maga előtt, páva tollas-tükrös legyezőjét. — Csak már jönne egyszer Arthur és Dezső. Ah Dezső! — reppent el Milicza ajkairól. S az oly szivesen emlegetett Dezső és Arthur nem is sokáig várakoztattak magukra, még ott repkedett Milicza ajkáról elszállt sóhaj a teremben, midőn két trebélyes öreg ur karján két még terebélyesebb tensasszony lépett a salonba, magukkal hozva reményteljes csemetéiket, a várva várt Dezsőt és Arthurt. A két gavallér azután ki közben legyen mondva, egész „hármasság": frakkban claque-al jelent meg, udvariasan kezet csókolva a háziasszonynak, miután egyet-kettőt igazított volna fehér nyakkendőjén, azonnal sietett üdvözölni a hölgyeket. Mert ők csak a nők körében érzik jól magukat s Arthur különösen nagy tisztelője a szép nemnek, de legfőkép a szép kis Iluskának ! kivel már hosszabb ideje „viszonya van" s lépten nyomon igyekszik meggyőzni a kis hamist szerelmének igaz és önzetlen voltáról. Mindennap haza kiséri a tánciskolából s ha Iluska az ablaknál méláz, ő folyton Kallósék háza előtt promenádhoz, titokban csókot hányva az „imádott angyal" felé, így akarva kijátszani a kegyetlen mamákat, kik határozottan ellenzik a „viszonyt". Sőt mi több, a múltkor még serenaddal is meg akarta lepni szíve választottját, de a papa megtudott mindent s elég kegyetlen volt dugába dönteni a szerelmes lovag szép terveit. Hanem hát meg kell vallani, a kis Dezső is van olyan gavallér mint Arthur , ugyan még csak a normális iskolába jár, hanem azért könnyen kitesz holmi kis gymnasistán. Kitűnő táncos, jó ..kurmacher", műveit, elegáns fiu s minden harmadik szava: csókolom kezeit nagysád. Szóval, mint a kis leányok mondják „kedves fiatal ember." Előbb a kis Miliczának udvarolt; de mióta meglátta a Jolánkát, feledett mindent, azóta nincs nyugta, szíve csak a kis szőkéért eped s várva várja az alkalmat, hogy feltárhassa azt ujabb imádottja előtt. Ah Jolán nagysád — sóhajt a kis dandy, az első négyes alatt — én nagyon beteg vagyok ! Beteg? — mosolygott a kis hamis — bizonyosan meghűtötte magát, forduljon a papához, az orvos tonyora fog segíthetni baján.