ZeneSzó, 2007. (17. évfolyam, 1-10. szám)
2007 / 3. szám
közelebb visz a kottaolvasás, mint operabérlet vagy a népszerű zeneesztétika. Derék hangszertanítóink is kezdik belátni, hogy az olvasni tudás nem jön magától, hangszertanítás közben, mint eddig hitték. Bizony azt külön kell tanulni hangszerjátszóknak, énekeseknek egyaránt. Viszont meg is lehet rá tanítani minden épkézláb gyermeket. - Az 1954- ben megjelent Tricinia bevezetője így szól: Senki se tekintse magát teljes képzettségű zenésznek, aki efféléket könnyen, biztosan és szépen le nem tud énekelni. -Legvégül álljon itt az előadáson elsőként elhangzott egy legkorszerűbb optimista kicsengésű idézet részlete, az 1937-ben megjelent Bicinia Hungarica-ból:... Az iskolában pár éve nekipezsdült az élet: remény és ígéret, oázis zenei közéletünk sivatagában. Lesz e termés a gyenge zöld vetésből? Tanítóink hitétől és buzgalmától függ. Övék az eddigi eredmény érdeme, hisszük, nem fognak lankadni a legrosszabb viszonyok közt sem, s majd csak kivívják tárgyuk és munkájuk méltóbb megbecsülését. Szőnyi Erzsébet, az elmúlt évtizedekben végzett Zeneakadémiai hallgatók „neves tanára” Kodály Zoltán elveit vallotta, hirdette, és tanította. Tanítványainak megszámlálhatatlan sokasága áll a vártán, és munkájával vallja, hogy „a tűznek nem szabad kialudni!” Mindjárt ezt követte, a tanítási gyakorlatnak két szép példája, amely éppen az élmény erejével ható ének-zene oktatás megvalósításáról tett hitvallást. A cím is elragadó: „Csodálatos népzene - Élmény* központú népzenetanítás a felsőoktatásban Kodály útmutatásai alapján.” Erről vallott Fehér Anikó adjunktus előadásában, tanítási módszeréről. Majd több évtizedes tapasztalatainak tárházából villantott hallgatói elé néhányat: „Találkozás a gyermek és a zeneszerző között” sok ötlettel felépített előadásában Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy, Komló városának varázslatos tanára. Délután 3 órakor a Farkasréti temetőben gyűltek össze a konferencia résztvevői Kodály sírjánál, hogy közös énekükkel róják le tiszteletüket. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Bónis Ferenc, a Magyar Kodály Társaság elnökének beszédét követően szervezetek és egyesületek sokasága helyezte el a síron az emlékezés koszorúit. Este a konferenciának otthont adó Magyar Kultúra Alapítvány Székházának Corvin termében volt az Ünnepi záróhangverseny. A fellépő együttesek és műsoruk jó visszhangját jelentette az előadások tematikájának. A felhangzott Kodály művek mellett minden kórus ízelítőt adott repertoárjának kincseiből. Elsőként az iskola névadóját méltón képviselő, nagylétszámú Andor Ilona Gyermekkar - kiegyensúlyozott szép hangon szólaltatott meg két gregorián éneket. A Lengyel László és az Ürgeöntés után feszengő kánon - A magyarokhoz - Tamási Kinga vezényletével dicséretes előadása volt a Gyermekkarnak. Az ELTE BTK Pro Musica Hungarica Vegyeskar jó hangú együttese plasztikus módon formálta meg az előadott művek különböző hangulatát. Az ünnepélyes - Magyarország címere - után a könnyed játékosságot kifejező Sugármű, majd Kocsár elmélyült hangulatát kifejező előadását, Kodály két népdalra komponált - Túrót eszik a cigány - felszabadult vidám hangulatú, bravúros előadásban szólalt meg Erdős Ákos avatott vezényletével. A vokális zene mellett, az országban jelentős szerepet betöltő népi zenekarok közül a Mezőtúri Szivárvány Citerazenekar adott elő Északnyugat-dunántúli táncdallamokat és Szatmári dalokat és táncokat. A 7 tagú együttes remek játékát felváltva női- és férfi énekkel is „kísérték” az Olsvai Imre gyűjtötte hangulatos népdalokkal. Művészeti vezetőjük: Csider István. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Vegyeskara az a cappella művek előadásán túl - jelen esetben Kodály: Köszöntő és Szép könyörgés, szerepelt műsorukon - hangszeregyüttesre komponált műveket is gyakran megszólaltatnak. Ennek tanúi lehettünk a kamaraegyüttesre, vegyeskarra és szólistákra komponált, ritkán hallható Michael Haydn, Regina coeli és Audi Filia műveinek előadása során, mely megérdemelt nagy sikert aratott. Az est műsorvezetője Fehér Anikó volt. Az Ünnepi Hangversennyel zárult a többnapos Nemzetközi Konferencia. Kollár Éva a KÓTA elnöke mondta a Zárszót, mely egyúttal a köszönet hangját jelentette. Köszönetet mondott mindazok felé, akik támogatták e nagyjelentőségű konferencia létrejöttét, megvalósulását és akik jelenlétükkel, érdeklődésükkel hozzájárultak Kodály Zoltán életművének, a magyar zenei életre kifejtett hatásának jobb megismeréséhez. Szeretettel üdvözölte és köszönte meg a lengyel és szlovák vendégeknek a konferencián való részvételt, őket Móczár Gábor a KÓTA Menedzser Bizottsága, és az Europa Cantat Közép-európai iroda vezetőjének figyelmes kísérete és tolmácsolása segítette az aktív részvételben. Kiemelt tisztelettel köszöntötte a Belgiumból érkezett Dr. Michael Scheck urat, az AGEC főtitkárát aki elismerését fejezte ki a Budapesten rendezett konferencia szervezőinek. A konferencia főszponzora az OKM Közművelődési Főosztálya volt. Dr. Schneider Márta szakállamtitkár nevében Kovácsné Bíró Ágnes főosztályvezető K. és F. Tóth Mária minisztériumi főtanácsos, valamint Gerenday Ágnes főtanácsos asszony jelenlétével többször is megtisztelte a programokat. Végezetül valamennyi közreműködő és résztvevő nevében hangzott el a köszönet a rendezvény gondos, mindenre odafigyelő házigazdái - a KÓTA munkatársai - felé, akik Vadász Ágnes főtitkár vezetésével reggeltől késő estig fáradhatatlanul, a legnagyobb figyelmességgel látták el feladatukat, így vált teljessé és emlékezetessé a Kodály évforduló évében a VI. Nemzetközi Karvezető Konferencia. /Fláiskusné/^altev/^al) Kláea 6 ZeneSzó