Szórakoztató Zenészek, 1978 (4. szám)
1978 / 4. szám
2 Arcok 1978-ból Szilvesztertől szilveszterig kerek egy esztendő. Egy év nem nagy idő az ember életében, de mire észreveszi, hogy a vége felé jár, már szinte el is repült. A naptár lapjait nézve, újból közeledik az év vége. Ilyenkor akarva akaratlanul visszapillantunk az eltelt hónapokra, és számadást végzünk; mivel és hogyan töltöttük az évet, benne a napokat; hasznosan és eredményesen használtuk-e ki a lehetőségeket; vagy üresen, minden eredmény nélkül múlt el az esztendő? Örömökről és gondokról, eredményekről vagy kudarcokról, megrekedt tervekről beszélgettem zenészekkel. Íme néhány, akit az újonnan alakult KISZ-szervezet titkárává választották, az alábbiakat mondta: Ez év májusában megalakult a fiatal zenészeink KISZ-szervezete. Az alakuló ülésen ismertették a szervezet feladatát, célkitűzéseit, valamint munkaprogramját. Ezt követően megválasztották a háromtagú vezetőséget, Németh Pált, Mészáros Gyulát és személyemet. A KISZ-szervezet megalakítása már nagyon időszerű volt, hiszen területünkön igen sok fiatal dolgozik, összefogásuk, szervezeti életmódra nevelésük a KISZ elsőrendű feladata. Munkatervünket a párt és a KISZ K. B. határozatai alapján, helyi sajátosságainkat figyelembe véve, dolgoztuk ki. Ennek megfelelően politikai, világnézeti és művészeti vitaköröket szervezünk, bővítjük fiataljaink látókörét és formáljuk gondolkodásmódját. Mivel fiatalokról van szó, nem maradhatnak ki programunkból a szórakoztató, játékos vetélkedők sem. Sajnos ehhez problémát okoz jelenleg a helyiség hiánya. Most ugyanis az szb irodahelyiségében vagyunk „albérlők”. Meggyőződésem azonban, hogy ez a problémánk rövidesen megoldódik, munkánkhoz ugyanis minden támogatást megkapunk felsőbb szerveinktől. Gondolok itt elsősorban a szakszervezeti bizottságra és az OSZK igazgatóságára. Mi fiatalok pedig a KISZ szellemében fogjuk élni szervezeti életünket, és végezni a zenészpályán előírt munkákat — mondta befejezésül a lelkes titkár. Kóté László nagybőgőst — úgy gondolom — különösebben nem kell bemutatnom pesti zenészeinknek. Akik ismerik, tudják azt is, hogy 58 éves kora ellenére, ma is fáradhatatlan lelkesedéssel végzi társadalmi munkáját a Szórakoztatózenészek Szakszervezeti Bizottságában. Tevékenységének középpontjában mindig a zenészek élete, sorsuknak alakulása és érdekvédelme állt. Év végi beszélgetésünk témája is ennek tükrében alakult; a társadalmi munkában eltöltött hosszú évek eredményei és gondjai, ugyanakkor egy kis előre pillantás a jövő felé. Ezeket mondja. Talán ott kell kezdenem, hogy az ötvenes évektől, tehát 28 éve mint választott bizottsági tag dolgozom társadalmi munkában. Az eltelt idő alatt szakszervezetünk munkájában, tevékenységében szinte felmérhetetlen előrehaladást értünk el, s ez mindannyiunk számára öröm, hisz az eddigi célunk teljesült. Nagy eredmény, hogy megteremtettük zenészeink létbiztonságát, erkölcsi és emberi elismerését, valamint munka- és érdekvédelmét. Szerény gazdasági erőnkből támogatjuk rászoruló idős zenészeinket. Fiatal aktivistáinkat — továbbképzésük érdekében — tanfolyamokra, rendszeres oktatásra javasoljuk. Helytelen lenne azonban csak az eredményekről beszélni, mert még van tennivalónk bőven. Nem maradtunk munka nélkül. Évek óta problémát jelent a tagdíjhátralék rendezése. Tagságunk létszáma megnövekedett, ugyanakkor munkahelyeink igen szétszórtak. Bár ez nem adhat kibúvót tagságunknak a rendszeres tagdíjfizetés kötelezettsége alól. Sok panasz tapasztalható a munkafegyelem terén. Aktivistáink sokat munkálkodnak a fegyelem javítása érdekében, de mindeddig szinte eredménytelenül. A munkafegyelem megsértése, a túlzott italozás ugyanis állandóan napirenden van. Nagy gondot és sok felesleges munkát okoz népizenészeink indokolatlan vándorlása, ami megmagyarázhatatlan, és megállítása immár nem tűr halasztást. Nem kis gondot okoz a szakszervezeti mozgalomban a kiöregedő aktivisták utánpótlása. Fiataljaink sajnálatos módon visszahúzódnak a társadalmi munka vállalásától. Ugyanakkor minden téren különböző kérésekkel jelentkeznek. Szakszervezetünk a jövőben még jobb, és munkánktól függően még eredményesebb előrehaladást irányoz elő. Egyik legfőbb pontja célkitűzéseinknek a zenészek elhelyezését, közvetítését megfelelő szerződések előkészítését végző OSZK Igazgatóságával való kapcsolatunk még szorosabbá tétele, együttműködésünk bővítése. Bízom abban, hogy egy év múlva újabb eredményekről számolhatok be — mondta befejezésül Kóté László. A Nemzeti Zenedében folytatott tanulmányainak befejezésekor alig múlt húszéves. A zenei pályát élethivatásul választotta és ahhoz negyven évig hű is maradt. A múlt emlékei között keresgélve, némi nosztalgiával mesélte az elmúlt évtizedek kedves emlékeit. Életútja során ugyanis sok szépben volt része, bár akadtak bőven nehézségek, de azokat erős akaraterejével, hivatása szeretetével mindig elhárított. — A zenészpálya régen sokkal göröngyösebb út volt mint napjainkban —, mondja elgondolkozva. — Keserűséget jelentettek a háború borzalmai, majd a hadifogságban eltöltött évek számomra is. Mindez azonban nem törte meg a szenei pálya iránti szeretetem. Dolgoztam színházban, éttermekben, bárokban és kiskocsmákban. Muzsikám — úgy érzem — mindenütt egyformán szólt. Közben szaladtak az évek és számomra is elérkezett a nyugdíjazás ideje. Ez már 1914-ben történt. Szinte észre sem vettem, hogy nyugdíjas lettem. Tétlenkedni azonban sosem tudtam. Mindig találtam magamnak elfoglaltságot. Nagy örömet jelent számomra, hogy gyakran felkeresnek régi kollégák, volt üzletvezetőim, és igen gyakran vissza-visszahívnak játszani is. Mindez igazol önmagam előtt, hogy mindig, minden munkahelyemen igyekeztem becsülettel a zenész pályához méltóan viselkedni és dolgozni. A zene nagyon sok örömöt, szépet rejt magában, aki szereti, az meg is találja benne. S akkor megelégedett, gazdag élete lesz, mint nekem is — mondta most is fiatalos lelkesedéssel, megelégedéssel, a budapesti szó mellett működő munkavédelmi csoport vezetője tudja, hogy korunk a technika — és ezen belül az elektromosság — forradalmasításának kora. A rohamos fejlődés viszont komoly felelősséggel járó feladatot ad a mi munkaterületünkön, a zenészi pályán is. Szükségessé vált a munkavédelmi ellenőrzéseink fokozása, mert ma már szinte valamennyi tánczenekarban van elektromos hangszer. Sajnos rendelkezünk már szomorú statisztikával is, mert a gondatlanság, könnyelműség nem egy kollégánk halálát okozta. — Munkavédelmi csoportunk feladata igen nagy, — mondja meggyőződéssel —, mert még sok hiányosságot kell felderítenünk és felszámolnunk. Feladatunk az elektromos hangszerek, berendezések ellenőrzése. Idetartozik a vendéglátóipari üzemegységek elektromos csatlakozóinak, a pódiumok, öltözőhelyiségek, szellőzőberendezések, valamint zongorák állapotának felülvizsgálata is. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy igen sok helyen még többszöri felhívásunk ellenére sem tartják be a munkavédelmi előírásokat Nem vezetett eredményre a GELKA-val kötött megállapodásunk sem. Utólag ugyanis munkaerő-, illetve szakemberhiányra hivatkoznak. Problémáinkat tehát társadalmi erőnkből próbáljuk megoldani. Célunk, hogy zenészeink biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat. Mivel munkaterületünk és feladatunk kiterjedt, munkánk eredményesebbé tétele érdekében szükséges lenne fiatal kollégák bekapcsolódása csoportunk munkájába. Várjuk jelentkezésüket, a Pest megye területén dolgozó tizenegy járási megbízott egyike, aki odaadóan segíti az OSZK Igazgatóságának munkáját. Feladata a járás szétszórt falvaiban tartott alkalmi és egyéb zenés rendezvények zenei ellátása, zenészek kiközvetítése. Munkája igen nagy körültekintést igényel. A váci járás megbízottja erre vonatkozólag a következőket mondta: — Immár 15 éve vagyok az OSZK járási megbízottja, e nagy család egyik tagja. A zene iránti szeretetem, valamint az emberekkel való foglalkozás lehetősége ösztönzött arra, hogy e munkakört elvállaljam. A járás 37 kisebb-nagyobb községében évenként több száz zenés rendezvényre kerül sor, s ez közel 1500 zenész közvetítését teszi szükségessé. A Duna-kanyar nyári ellátása — figyelembe véve a helyi munkaerőket — bizony nagy gondot jelent. Zenész-utánpótlásunk valahogy lelassult. Már igen sokszor nehézséget jelent a rendeletek betartása. Igyekszem azonban a problémákat maradéktalanul megoldani, s ha ez sikerül, úgy érzem eredményesen dolgoztam. Feladatom sokszínű, mert nemcsak a zenészekkel való közvetlen kapcsolat megteremtéséből, hanem a rendező szervekkel folytatott közös munkából, a kölcsönös segíteni akarásból és tudásból tevődik össze, ami megadja mindennapi munkám értelmét és örömét. Sok oldalról kapok segítséget, melyet ezúttal is köszönök, s kérem, hogy jövőben is támogassanak, hogy eredményesen végezzem feladataimat zenészeink érdekében. Még sokáig szeretném ezt a megbízatást ellátni. Összegyűjtötte: SZENTIVÁNYI LÁSZLÓ Csonka Gábor, Hlaszny Lajos , Molnár Lajos Kubinyi József A Vas megyei szórakoztatózenészekről A Vas megyei szórakoztatózenészek szakszervezetének és a zenészek munkáját értékelte a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalat pártszervezetének taggyűlése. A beszámolót Bódi Károly szb-titkár tartotta. Elmondta, hogy a szakszervezetnek a megyében 113 tagja van. Ebből hatvanketten a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalatnál, harmincnyolcan az áfész-eknél, tízen a Hungária Vállalatnál, hárman a tsz-eknél dolgoznak. A szakszervezeti munkát 5 tagú szb irányítja. A szervezettség 100 százalékos. A szórakoztatózenészek szakszervezete irányításának, nevelő munkájának eredményeképpen a zenészek munkája évről évre magasabb szinten segíti elő a vendéglátó szolgáltatást Ezt a tényt a taggyűlés különösen hangsúlyozta. A párttaggyűlés megállapította, hogy a titkári beszámoló a helyzetet elemző és kritikus volt. A szakszervezeti aktivisták törekvése jó irányú és következetes. A szórakoztatózenészek közül a magasabb szintű zeneszolgáltatás és műveltségük fokozása érdekében 1978. évben tizenhatan végezték el az általános iskolát, 8 zenész középiskolában tanul. Egyre többen rendelkeznek majd középiskolai végzettséggel. Sajnos, sok a regiszteres zenész. A Vas megyei Vendéglátó Vállalatnál nincs „A” kategóriával rendelkező zenész dolgozó. Ezért fokozni kell a szakmai továbbképzést. A fiatal népizenészek utánpótlása, azok nevelése sem megfelelő. Örvendetes viszont, hogy fegyelmi felelősségrevonásra nem került sor, bár 2 esetben üzletvezetői figyelmeztetésre volt szükség. A zenészek ma már modernebb, színvonalasabb üzletekben, jobb munkakörülmények között végzik munkájukat, ugyanakkor a régi szemlélet alapján a megbecsülés és a tekintély még nem megfelelő. Ehhez azonban mindenkinek hozzá kell járulnia munkájával, magatartásával. Bírálat ért néhány üzletvezetőt is, hogy munkájuk során az emberi egyenrangúságot mellőzték. Elvárandó, hogy minden egységben a demokratikus vezetési stílust valósítsák meg. A jó munkát elismerik a vállalatnál. A zenészeknek nincs is különösebb kívánalmuk a vállalat vezetésétől. Ebben az évben 24 zenész kapott béremelést. Sajnos még négyen a kategória minimuma alatt vannak, amit rövid időn belül rendezni kell. A szakszervezeti bizalmik véleményét is nagyobb mértékben kell kikérni. A KPVDSZ-bizalmiak terén már helyén van ez a kérdés. A Zenész Szakszervezet területén is általánossá kell tenni ezt a demokratikus formát. A pártszervezet minden támogatást megad ahhoz, hogy a zenészek szakszervezeti érdekképviselete érvényesüljön. A zenészek érzik ezt, és munkájukkal törekednek a vendéglátó szolgáltatás még színvonalasabb megvalósításához hozzájárulni. A május 24-én megtartott népizenészek Ki-Mit-Tud versenyét nagyon jó módszernek tartottuk. Igen hasznos volt, mert kollektív és önértékelést nyújtott a művészi fejlettségük jelenlegi szintjéről. A tapasztalt rutinos zenészek mellett a fiatal zenészek is komoly szakmai tudást bizonyítottak. MARK GYÖRGY, a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalat pártszervezetének titkára szórakoztatózenészek