Zenevilág, 1901. január-június (1. évfolyam, 9-21. szám)
1901-01-15 / 10. szám
1901 trillák egyenletes volta, a szövegnek tiszta, érthető kiejtése és az előadás utolérhetetlen bensősége a legelső rangú művésznőre vallanak. Már maga a műsor klasszikus összeállítása mutatja a nagy művésznő kiváló ízlését és tudását. Legjobban sikerültek Händel Anna diaspettá-ja (f dur) teljesen átérezve, Porgolese dala : Si tu mami (f moll), Brahms dalai közül: Vor dem Fenster (d moll), Schubertől Geheimnis (f dur) és az általában ismert »Wohins (f dur). Dalainak hangterjedelme a"f" közt váltakozott. Nélkülöztük hangjában azt a kristály tisztaságot, mely annak bizonyos üdeséget kölcsönzött volna, míg közép hangjai megtartották régi fényüket s éretüket, addig felsőbb hangjainál némi ingadozás volt észlelhető. A műsort előkelő és nagyszámú közönség hallgatta végig, a legteljesebb elismeréssel adózva a nagy művésznőnek. A művésznő január hó 11-én tartott estélye semmiben sem különbözött az elsőtől. Karakterizáló művészete itt is a régi elfelejtett canzonekben és alnettekben tükröződött vissza. Koloratúrája egyetlen a maga nemében ; csupa lélek és érzés Schumann dalainak mélységes előadása, Brahms szellemének tiszta reprodukcziója, az »Armer Peter« karakterisztikus volta és deklamáczió-tökéletessége mindmegannyi fénypontjai a kiválóan sikerült estélynek. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral kísérte a művésznőt. Tetőpontját a diva a Vergebliches Ständchen előadásával érte el, hálája fejében megismételte a kis dalt. Az estély jövedelme az újságírók segély egyletének alapjának. A dalokat Pahlen Rikárd bécsi zongoraművész kisérte. Gróf Zichy Géza: A Nemzeti Zenede január hó 7-én megünnepelte nagyérdemű elnökének, gróf Zichy Gézának jubileumát, aki közel huszonöt éve áll a Zenede élén, a kinek nevéhez, működéséhez egyúttal hozzáfűződik ezen intézet negyedszázéves múltja, jelene s jövője. »Nemo próféta in patria sua!« ez a közmondás senkire sem illik jobban, mint Zichy grófra, kit a külföld sokkal több elismerésben részesített, mint mi magyarok. Sokan talán félrevezetve a művésznek arisztokrata rangjától, nem méltatták eléggé az ő előadó művészetét, nem ismerték fel a zeneköltőt. Pedig Zichy Géza érdeme, hogy kezdetleges zenei viszonyaink között megtalálta azt az ösvényt, amelyen hazai zenénknek, a magyar névnek külföldön dicsőséget s hírnevet szerezhetni. Zichy mindenkor és mindenben jó magyar voltával tűnt ki, magyar művészete, költészete. Sokat írhatnánk azokról a művekről, amelyekkel ő a magyar zeneirodalmat gazdagította s a jótékonyczélu hangversenyekről, a melyek segítségével egyrészről a magyar kultúrát támogatta, másrészről pedig sok szegény nyomorát enyhítette. Helyesen cselekedte a Nemzeti Zenede igazgatósága, a midőn a gróf iránti rokonérzéstől és becsüléstől vezéreltetve elnökének huszonötéves évfordulóját méltóan megünnepelte. A Vigadó nagyterme színig megtelt, ott láttuk a főváros előkelőségeit. A dobogón Zichy pálmaövezte mellszobra körül ott volt körülbelül 500 hangszerjátszó és énekes. Pontban nyolcz órakor vette kezdetét a díszhangverseny. Bartay király hymnusa után Zichy Géza »Gemma« czímű, új tánczkölteményének bevezető zenéjét hallottuk, ezt Zichy Géza zongorajátéka követte. Tíz éve nem játszott a gróf nyilvánosan , de technikája és kiváló finom, bensőséges játéka ma is valóban bámulatra méltó. A gróf saját szerzeményű zongora-koncertjét adta elő, melyet Izabella főherczegnőnek ajánlott. A szerzemény invencziója meglepő, főleg a második rész magyaros volta és kidolgozása nagyon sikerültnek mondható. Tomboló tapsvihar zúgott fel minden tétel után, Zichy Géza két szerzeményének eljátszásával köszönte meg az ovácziót. Ezután a megjelent küldöttségek hosszú sora következett, akik szebbnél szebb szavakban üdvözölték a nemes grófot. A szónoklatok után a hangverseny második része, a »Dolores« cantate befejező kara következett. A magánszólamokat Vaszilievits Albina énekelte. A hatalmas kórus végét a közönség megismételtette, az ismétlést a szerző személyesen vezette. Erkel Huber hegedű-kettőse után a jubiláns egy hatásos karában , »Petőfi szelleme« kitűnő előadásában gyönyörködtünk. A hatalmas művet a Nemzeti Zenede zenekarán kívül a budapesti Ganzgyári Dalkör és a budapesti Posta-és Távirótisztek Énekés Zeneegyesülete adta elő. Rég hallottunk oly elementáris erőt ének- és zenekartól, mint a »Petőfi szellemének« előadásakor. A derék dalosok kitettek magukért. A szabatos betanításon Bátor Szidor és Hackl N. Lajos karnagyok fáradtak. A közönség meg is hálálta valamennyiük munkáját, különösen a hangversenyt vezető Gobbi Alajos dirigensnek szűnni nem akaró tapsviharban fejezve ki elismerését a közreműködők lelkes s odaadó munkájáért. A hangversenyt társas vacsora követte, melyen a grófon kívül nagyszámú barátjai s tisztelői vettek részt: a főváros művészvilágának kitűnőségei. Kleeberg Clotild, a hírneves párisi zongoraművésznő concert populairsa, amely pénteken, január 18-án lesz megtartva a Royal-teremben, előreláthatólag teljesen megtelik. Minden esetre ezen nagy részvétre az ülőhelyek olcsó árai épp úgy rászolgáltak, mint azon körülmény, hogy most hosszabb pihenő jutott a zongoraművészetnek, amelynek újabb produkcióját ennélfogva a zenekedvelő közönség ismét kellemes változásként üdvözli. Kleeberg műsora rendkívül érdekes és tartalma a következő : Bach is-moll verseny, Kullak átiratában; Schubert: Impromptu, G-dur; Mendelssohn: Presto, op J. ; Chopin : á-mol Szonáta ; Beethoven: Rondo,g-dur ; Schumann : Papillons ; Liszt: Chant Polonais; Saint- Saens: les cloches de las Palmas ; Chaminade : Lésoniere ; Godard : des ailes. A következő legérdekesebb dalestély az lesz, amelyet Messchaerl János, a páratlan amsterdami énekes rendez szerdán, január 23-án a Royal-teremben. Míg Budapesten a világhírű művész egyetlen hangversenyt ad, Bécsben januárban hármat rendez egymásután, amelyekre már ma lehetetlen jegyet kapni, mert valamennyi elfogyott. Sokoldalú kívánságnak engedve, Messchaert az idén vegyes műsort fog ZENEVILÁG !3