Zenetudományi Dolgozatok, 2001-2002
Sas Ágnes: Főúri zenei intézmények, arisztokrata mecénások a 18. századi Magyarországon
Főúri zenei intézmények, arisztokrata mecénások a 18. századi Magyarországon 217 zenegróf (1745-1811)397 volt az első, aki Tatán is fontosabb intézkedéseket foganatosított. 1806-ban új szerződést kötött a templomi zenekarral, azontúl egyedül gondoskodott fenntartásáról, tehát uradalmi együttessé alakította. Az öt zenész és egy kisegítő vezetőjeként a sziléziai származású Menner Bernátot (1786-1846) alkalmazta - személyében végre nem tanító, hanem szakképzett zenész állt a muzsikusok élén. A helyi források nem szólnak arról, hogy I. Ferenc nejének látogatása (1808) és a Napóleon elől menekülő udvar három hónapos tatai tartózkodása idején (1809) szükség volt-e szolgálataikra. Az uradalmat átvevő Miklós János gróf (1775-1856) a földrengés sújtotta csákvári kastély helyreállításakor (1814-23) évente kétszer több hónapot Tatán töltött és heti négy-öt alkalommal magához rendelte őket: az akkor már nyolc főből álló instrumentális együttes hangszertudása és vezetőjük zeneszerzői termése alapján valószínű, hogy a kastélyban elsősorban Harmoniemusikot játszottak.398 A pozsonyi és bécsi Esterházyak tatai és csákvári zenekarának udvari foglalkoztatása tehát az 1810-es évek második felében vált rendszeresebbé, a következő évtized végén egyházi repertoárja bővült feltűnően - ezidőben a család zenei érdeklődése is egyre inkább vidéki együttesére irányult.399 A társaság aktivitása az 1830-as években ért tetőpontjára: nyilvános koncerteket adott, évente több hónapon át a csákvári templomban és színházban játszott - de mindvégig megőrizte félhivatásos jellegét.400 A cseklészi ág alapítója, Esterházy Ferenc (1715-85) a pozsonyi társasági élet egyik kulcsfigurájaként a szokásos zenei aláfestéssel rendezett nagyszabású ünnepségeket,401 de az említett bécsi hegedűtanulmányok alapján feltehető, hogy ő maga valódi zenei programok iránt is érdeklődött. 1784-ben talán Mozart koncertjeire járt 402 és személyes kapcsolatba került vele.403 Fia, Ferenc Szeráf (1758-1815) a Burgtheater-direktórium munkájában vett részt (1807),404 fent tárgyalt cseklészi együttesét bécsi komponisták és kotta-beszerzők látták el a legfrissebb művekkel.405 A Miklós nádor testvérétől, Dánieltől eredő cseszneki ág legjelentősebb személyisége, Eszterházy Imre talán már veszprémi püspökként is foglalkoztatott zenészeket, de mecénási tevékenysége esztergomi érsekségének idején teljesedett ki (1725—45), speciális feladatkörök szerint tagolt és változatos repertoárt, Feldmusik mellett egyházi műveket, színházi- és koncertzenét is játszó, jól képzett zenészekből álló együttese nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett: a pozsonyi jezsuitáknál a templomban és a gimnázium színielőadásain 397 Egy 1797-es koncert lehetséges rendezője, 1807-től viszont biztosan a Burgtheater-direktórium tagja (Morrow 16 és 67, 71). 398 Hangszerkészlet: 5 hegedű, 2 brácsa, bőgő, 2 oboa, 3 klarinét, 3 fagott, 2 kürt, 2 trombita. Menner-művek Tatán: 14 induló, Harmonie-művek és átiratok (opera, románc, operarészletek). Egyéb művei: alkalmi kompozíciók (1813, kantáta), három opera, egyházi művek, köztük hat mise (ld. Bárdos i.m. műjegyzék 581-618. sz.). 399 1828-ban a gróf Menner-műveket vett meg, és Itáliában maga vásárolt kottákat a zenekar számára. 400 Az elsősorban templomi együttes orgonistája 1825-ig a városi jegyző volt, tagjai tanítással és a polgárok zenés ünnepségein való muzsikálással egészítették ki jövedelmüket (adatok: 1830, 1834 és 1842). 401 1766: Mária Terézia és a császári család cseklészi látogatásakor asztali zene, vonuláshoz trombita-timpani kettős kórusa, paraszttánchoz 12 cigányzenész, 1775: Albert herceg és Mária Krisztina szórakoztatására „török zene" (Czibula 66, 77 és 135). 402 NMA Suppl., de erre két másik Esterházy Ferenc is esélyes: 1. fia, Ferenc (Szeráf) (1758-1815) és 2. a tatai földesúr a fiatalabb fraknói ágból (1746-1811). 403 Ld. az említett gyászzenét, KV 477 (Landon Mozart 117). 404 Morrow 67 és 71. (A gróf a bécsi zenei élet ismert figurája lehetett: Schönfeld tévesen a G/IC-tevékenységet is neki [?] tulajdonította, JTWP 69 és 70). 405 A családnak ebből az ágából származott Eszterházy Károly (1723-99) egri püspök, az egyetem alapítója, aki az egyházzenét tekinve puritán elveket vallott és a figurális zenével szemben a gregoriánt részesítette előnyben (Bárdos Eger 22-40). Zenetudományi dolgozatok 2001-2002