Uj Élet, 1962 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1962-05-15 / 10. szám
1962. május IS. Másodszor is "A zsidó vicc"-ről i Múlt év őszén nagyobb tanulmányt írtunk az Új Élet hasábjain A zsidó viccről. Ennek a tanulmánynak szokatlanul erős visszhangja volt. Levelek tömege érkezett nyomában. Az egyik levélíró helyeselt, a másik vitatkozott. Mindenképp meglátszott, hogy a zsidó vicc témája sokakat érdekel. A múlt év őszén megjelent fejtegetésekre Salcia Landmann Svájcban publikált könyve, a Der jüdische Witz, adott alkalmat. Ez az antológia, mint Carlo Schmid bevezetője hangoztatta, azt kívánja bizonyítani, hogy az, amit általában zsidó vicc néven nevezünk, nem más, minta lét ellentmondásai és tanácstalansága felett érzett s derűsen elviselt bánat.” Ezért burjánzott fel a zsidó vicc főleg az üldöztetés korszakában, és ezért szorult háttérbe, ha bárhol csökkent az elnyomás. A zsidó vicc abban is különbözik másfajta közösségek vicceitől, hogy a zsidó vicceket majdnem mindig a Zsidók csinálták önmaguktól. Öngúnnyal és önszórakoztatással törekedtek némmileg enyhíteni a lét elviselhetetlenségét. TVTagyjából ugyanezekre a 1ő következtetésekre jutott Israel Knox, akinek A bizonytalanság és a részvét humoráról szóló gondolatai a legnívósabb amerikai zsidó folyóiratok egyikében, a Jewish Heritage-ben, szólaltak meg. Israel Knox szerint: az úgynevezett nyugati zsidó humor is az egykori keleteurópai gettókban született. Egyik jellemzője, hogy tréfálkozással akarta enyhíteni a keserű körülmények adta lelki állapotot. A zsidók tréfákkal védekeztek — mással, sajnos, nem tudtak! — a jogtalansággal, a hamis vádakkal, az elviselhetetlen adóztatással szemben! Hadd tegyük fel közbevetőleg a kérdést: vajon nem azért élnek-e még mindig Amerikában és Nyugat- Európában a régi keleteurópai zsidó viccek, mert az amerikai és nyugateurópai zsidók jelentős részének szüksége van bizonyos fajtájú védekezésre az antiszemitizmus ellen? A zsidó létbizonytalanság illusztrálásának tekinthető az a hajdani vicc, amely arról a szegény zsidóról szól, aki félt belépni a földesúr kertjébe, mert a házőrző kutya vadul megugatta. A földesúr jóízűen kacagva megkérdezte: — Hé, Róbi, hát te nem tudod, hogy az a kutya, amelyik ugat, nem harap? A szegény zsidó így felelt: — Hogyne tudnám, uram, de vajon tudja-e a kutya is? Israel Knox — az új idők új kommentárját fűzve ehhez a vicchez — megállapítja, hogy a XX. században volt egy különösen nagy ugató kutya, és amikor ez a kutya, Hitler, vicsorítva kiköpte magából a „Mein Kampf”-ot, az „okosak” éppen azzal igyekeztek megnyugtatni az aggódókat, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Az ősi zsidó humor azonban előrevetítette annak árnyékát, amit a legbölcsebbek elképzelni sem tudtak. A kutya, igenis, nemcsak ugatott, hanem harapott is. Az egyszerű kis zsidó vicc humora — ma már tudjuk! — a mélységekből feltörő kiáltás volt, amely tréfába rejtette a tragikumot. Igaza van a Jewish Heritage cikkírójának, hogy a tréfálkozás a zsidó közösségek életének konvencióit is célba vette, így például azt, hogy az írástudó, a szellemi tevékenységű ember, aránytalanul nagyobb megbecsülésnek örvendezett a zsidók között, mint az, aki csak keze munkájával kereste kenyerét. Ezt a szokást gúnyolja ki a két fivérről szóló tréfa. Az egyik: rabbi. A másik: falusi patkolókovács. Amikor valami csekélységen összevesznek, a rabbi emlékezteti az öccsét, hogy az ״ am hoarec”. De a kovács megfelel neki: — Miért hencegsz úgy? Miért hordod olyan magasan az orrod?! Végtére is a te fivéred csak egy falusi kovács, de nézz rám, menynyire más az én társadalmi helyzetem! Az én bátyám, az rabbit Az amerikai zsidó humor, mint az előbbiekben már megállapítottuk, egyelőre főleg a múltból megmaradt kelet-európai zsidó humoron alapszik. De bizonyos vonatkozásban jóval nagyobb ingadozást és kétértelműséget mutat. Ennek az az oka, hogy — belülről vizsgálva a kelet-európai gettók életformájának voltak még állandó értékmérői és törvényei, s ezekben a gettókban eleven volt a két zsidó „anyanyelv”, a héber és a jiddis, míg az amerikai nagyvárosok zsidó negyedeinek életformája, az adott környezethez időmúlva, meglehetős mértékben széttöredezett. Teljes nyíltsággal ismeri el a Jewish Heritage cikkírója, hogy sok negatív elem szivárgott be az amerikai nagyvárosok zsidónegyedeibe: a profit elsőbbsége, az üzleti opportunizmus, a szórakozás kultusza, az erőszakos érvényesülés szelleme, a szenzációéhség. Az amerikai zsidó életben jelentkező egyfajta intellektuális és szellemi bizonytalanságra — ez az amerikai zsidó humor egyik motívumává is vált — jellemző az a zsidó vicc, ,amely egy szájba adva mintegy tömöríti az amerikai zsidó családok egy része keresztény háztartási alkalmazottainak kritikáját és amelyet, mint nagyon jellemzőt, átveszünk az amerikai zsidó lapból. — Ezek az emberek, akiknél dolgozom, furcsán ünnepelnek. Tiso Beovkor az ebédlőben dohányoznak, de a fürdőszobában esznek; sábeszkor a fürdőszobában dohányoznak, de az ebédlőben esznek; jombipurkor pedig a fürdőszobában esznek is és dohányoznak is.enneth Allsop, brit regényíró, azt állítja, hogy az amerikai szellem behatolt ugyan a zsidó viccek közé, de ugyanakkor a zsidó humor áthatja az új amerikai vicceket is. Ezt nem tartja meglepőnek. Az amerikaiak most tanulják meg, elég keservesen, hogy önvizsgálatot tartsanak és nevessenek saját magukon. Ezért igazán természetes, hogy az önsanyargató szókimondás terén a zsidók legyenek a viccek megalkotói, azok a zsidók, akiket történelmük során annyi bánat és károsodás ért. A zsidó humor ma is az, ami kezdettől fogva volt. Akár a kelet-európai gettókat nézzük, akár az amerikai nagyvárosok zsidó negyedeit nézzük, a zsidó humor sohasem volt és ma sem más, mint a válságok szülötte, a világ hibáiból és képtelenségeiből leszűrt, különleges párlat. Sós Endre Írta: Szekeres Ilona Hirdetés Úgy határoztam, hogy eladom a zongorámat. Esztendők óta nem nyitotta fel senki. Sok a munkám, zongorázni igazán nem jut időm. Különben is csak olyan műkedvelő módon játszottam. Ma már bizonyosan úgy sem. Ha zenét akarok hallani, bekapcsolom a rádiót. Vagy elmegyek egy hangversenyre. — Ha másik lakásba körtözöm, csak teher ... Tölti a helyét... Hűtőszekrényre nagyobb szükségem van... gondolom józanul. És megfogalmazom a hirdetést: ■״ Páncéltöltés, kereszthúros, márkás zongora eladó ...” Este, mikor eloltom a lámpát, még gyorsan elhatározom: igen, holnap délelőtt leadom a hirdetőirodában... ... Különös módon nem tudok elaludni. Beveszek egy pasztillát. Hiába. Mindig a zongorára kell gondolnom. Átkozott dolog. Felkattintom a villanyt és olvasni próbálok. De nem tudok odafigyelni. Csak nézem a betűket. S rajtakapom magamat, hogy csupán nézem őket... De közben a vén zongorát látom ... Meghitt barnán, csöndesen ... Fényes hátán csipketerítő ... Mák- gora ... Még a nagynénémé volt ...A budapesti gettóban pusztult el szegény... Minden elsején ő fizette értem a zongoratandíjat... S komoly arccal figyelte, amint eljátszottam neki az új etűdöt, amit nagy erőfeszítéssel megtanultam... És az ujjgyakorlatok... Hogy utáltam őket! Volt egy tanárnőm... Annak ez volt a vesszőparipája. — Eggyet... Kettőt... — dobolta a zongora tetején. Hopp... Hol is van csak? Ja persze, persze ... Auschwitzban halt meg ... .. .Benépesedik a szoba. Jól ismert arcok ködlenek felém... Az édesapám ... Szegény... Mennyire zavarta mindig az egyhangú gyakorlás ... Nem mondta soha, de tudom... Hányszor kezdett újra, meg újra egy újságcikk elolvasásába ... Két kezével az asztalra könyökölt, úgy fogta be észrevétlenül a fülét. Az unokaöcsém ... ráncos, vidám, falusi kölyök__ Ha Pestre jöttek, őt nem lehetett elzavarni a zongorától... S egy nyáron nem jöttek többé... Elutaztak mészszíré ... Elégni egy krematóriumban... Imre bácsi... Ügyvéd volt Keszthelyen... Pénzt adott, ha véletlenül jól elkalimpáltam neki valamit... Emberek a zongora körül... Köddé foszlottak, porrá égtek ... Elmentek... De ni csak... Miért nincs az idén virág a nagy kék vázában a zongora hátán... Ej, holnap veszek bele ... .Illatos, szép virágot vetek... ... Régen letettem a könyvet... Már csak a vén zongorát bámulom... Mintha soha nem láttam volna még... A hajdani matrózblúzos kislány... Aki úgy utált gyakorolni ... Lám, buta módon most sírva borul a fehér billentyűk sorára ... ... Reccsenve szakad szét a papíros, amelyre a hirdetést fogalmaztam... Egyelőre nem eladó a zon■ Újelet. A Nobel-díjas Leopold Infeld az auschwitzi és brezinkai emlékmű-bizottság elnöke A The Jewish Chronicle beszámol arról, hogy dr. Leopold Infeld, a Nobel-díjas zsidó tudós, aki annak idején dr. Albert Einstein munkatársa volt, elvállalta az auschwitzi és brezinkai emlékmű-bizottság elnökségét. A bizotság tagjai közé tartozik Kotarbinszki professzor, a lengyel Tudományos Akadémia elnöke is. Ebben az esztendőben megkezdődnek az emlékmű építési munkálatai és azt tervezik, hogy 1964. januárjában lesz a felavatás, azon a napon, amelyen annak idején A szovjet hadsereg felszabadította a tábort. A kismarosai deportálók bűnügye Majna-Frankfurbem Hunsche és társai a bíróság előtt Az Új Kelet jelenti, hogy Majna-Frankfurtban június 18-án kezdik tárgyalni dr. Hunsche Hauptsturmführer és bűntársai ügyét. Vádiratot adtak ki ellenük a kistarcsai foglyok deportálása miatt is. A majna-frankfurti bíróság tanúként idézte be Szenes Erzsit, Freudiger Fülöpöt, Boross Sándort és Reiter Juditot, akik annak idején a Hunsche és társai rendeletére deportált kistarcsás foglyok között voltak. Goldstein Izsák a nyugat-berlini kalandor Különböző távirati irodák jelentéseiből értesülünk, hogy Goldstein Izsák, akit eredetileg úgy hívtak, hogy Páter Ervin, Nyugat-Berlinben meghalt. Az ottani zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. A világsajtó legkülönbözőbb orgánumai foglalkoznak Goldstein Izsák halálával. Goldstein Izsák többfelé működött rabbiként és egy ideig a nyugatberlini hitközség rabbija is volt, de inkább kalandorként élt az emberek emlékezetében. Az Új Kelet így búcsúztatja a nyugatberlini ex-rabbit, aki a hitleristákhoz szegődött. „Páter Ervinnel a század egyik nagy és zseniális kalandora szállt sírba, aki mindvégig rabbinikus külsővel és allűrökkel vonta magára a figyelmet.” A lap rámutat arra, hogy Páter Ervin mindenütt megbukott, mégpedig nem tehetségének hiánya miatt, hanem elsősorban erkölcsi labilitása következtében. Goldstein Izsák legutóbb összeveszett a nyugatberlini hitközséggel és úgy bosszulta meg magát a hitközség felmondó leveléért, hogy a Deutsche Soldatenzeitung című fasiszta újságban, a nyugatnémetországi horogkeresztesek gyalázatos hetilapjában rehabilitálni igyekezett a horogkereszteseket, kijelentve, hogy nincs okuk szégyenkezniök amiatt, ami második világháború alatt történt. Goldstein Izsák azt hirdette, hogy meg kell bocsátani hatmillió zsidó kiirtását. Érthető, hogy a világ zsidósága felháborodással fogadta Goldstein Izsák szörnyű cikkét és még nagyobb felháborodást keltett feleségének, Laczkó Györgyinek a thübingeni HBOS cégnél megjelent könyve, amely dicsőíteni igyekezett Goldstein Izsák fellépését. Mindenki bizonyosra vette, hogy ezt a könyvet voltaképpen maga a rabbi írta. A német zsidó hitközségek központi tanácsa a nácikat dicsőítő könyv elkobzását kérte és ebben az ügyben a német bíróságok előtt több olyan tárgyalás folyt, amely csak még botrányosabbá tette Goldstein Izsák szereplését. Eichmannt meglátogatta Izraelben a felesége Vera Eichmann, a tömeggyilkos felesége engedélyt kapott az izraeli kormánytól, hogy meglátogathassa börtönben levő férjét Eichmanné a nyilvánosság előtt nem tett semmiféle említést a látogatás lefolyásáról. Hazatérve felkereste rokonait és azoknak számolt be férjével való találkozásáról. Jugoszláv és osztrák részről ki akarták hallgattatni Eichmannt ottani bűntársainak szerepéről, de Eichmann megtagadta a vallomást, mondván, hogy mindaddig nem hajlandó nyilatkozni, amíg saját ügyében végleges döntés nincs. MÉRTÉK UTÁNI NŐI ÉS FÉRFI RUHÁKAT SZIKRA KTSZ-6&7 V HARI£f-JCŐZ 2 VII LENINT HÉT L VE. RÁHÓCZI ÚT L VE LENIN JENT 12 VE BÁNÓJEZ/ ÚT 30 VE. LENIN NET 21 5 Megjelent SÓS ENDRE: Tanúvallomás című könyve 412 oldal félvászonkötésben ára 28. forint Megrendelhető és kapható az ÚJ ÉLET kiadóhivatalában KILOMÉTERÓRO, fordulatmérő, vetésszámláló, feszmérő MVITfiSáT vállalja. Óra-és műszerkészítő KTSZ VI., Jókai utca 9. Képesített kontírozó evolút-könyvelőt keresünk felvételre. Kézzel írt ajánlatokat Főposta 4. Postafiók 267-re kerülk. Egésznapi bejárásra keresünk magányos, megbízható, rendszerető, középkorú, intelligens nőt, aki idős házaspár kóser háztartását vezetné és Szent István Park-i egyszoba, összkomfortos, központi fűtéses lakását rendben tartaná. Jó fi־ zetés. ״ Harmadik családtag” jeligére kiadóba. A pécsi temetőben a sírápolások megkezdődtek. Befizetések eszközölhetők a Hitközség hivatalánál, amely egyúttal mindennemű felvilágosítással is szolgál. Pécs, Fürdő utca 1. Mindennemű márvány, gránit és műkő síremlékek nagy választékban Kőfaragó KTSZ • VIII. Mező Imre út 10. Fióktelepek: VH. Dob. u. 2 X. Sírkert u. 42., XI. Németvölgyi út 132/b. XXI.Csepel u u. Rákóczi Ferenc u. 192. ÁGYSODRONY, csőbútor, összecsukható vaságy, vaskerítés készítése és javítása. BARTUSZ ISTVÁN, Budapest, VII., Barcsay u. 11. fl SZOLNOKI IZRAELIG HITKÖZSÉG Chevra Kadisa osztálya sírápolási megbízásokat elfogad Vásárolnánk Grosmann-féle szalmavarrógépeket és ehhez tartozó alkatrészeket. Német-Rostfeldolgozó Htsz. vn. Síp u. 3.