Új Élet, 1969 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1969-08-15 / 16. szám

Amerikai zsidó vezetők látogatásai Oscar Sunshine, a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának díszelnöke és felesége, mint minden évben, az idén is meglátogatta Magyarországot. Ez alkalommal felkereste a Magyar Izraeliták Országos Képviseletét, ahol dr. Seifen Géza elnökkel, valamint a MIOK és BIH többi vezetőivel megbeszéléseket folytatott. Oscar Sunshine szülővárosába, Salgótarjánba is ellátogatott, ahol a hitközség vezetői fogadták. Berger Mihály, a Magyar Fasidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának vezetőségi tagja feleségével hazánkba érkezett. Látogatása során megbeszélést folytatott dr. Seifert Gézával, a MIOK és BIH elnökével, valamint a szervezetek vezetőségi tagjaival. Augusztus 9-én, szombaton délelőtt a Dohány utcai zsinagógában tartott istentiszteleten mindketten a Tóra elé járultak. Aki a Kossuth bankókat rajzolta Tyroler József életútja Mi hamar felejtünk. Sok közöny és hazugság fedi el előttünk a régi Pest művészi múltját is. Ki tud például Tyroler József művészetéről, aki sok kiváló grafikai alkotásával szerzett magának nagy népszerűséget. A Kossuth bankók általa tervezett művészi rajzával nemcsak a képzőművészetbe, de hazánk történetébe is arany betűkkel írta be n nevét. Tyroler József Alsókubinyban született, 1822-ben. Atyja a község legszegényebb zsidó lakosa volt, 12 gyermekét kellett eltartania. Így a kisfiúnak már 15 éves korában kenyérkereset után kellett mennie. A fővárosba került, és mint kereskedőtanonc helyezkedett el. Sokat nyomorgott, és csak az az egy vágy éltette, hogy rajztudását érvényesíthesse. Végre egy véletlen és bátor ötlet nyitja meg előtte az érvényesülés útját. Egy zeneműkereskedés kirakatában megpillant egy képet, amely anynyira megnyeri tetszését, hogy ott a kirakaton át az utcán lerajzolja és beviszi az üzletbe a tulajdonoshoz, hogy megmutassa alkotását. A műértő kereskedő csodálkozva nézi a fiú ügyes rajzát, és leszerződteti tanoncnak. A magyar és német nyelvű sajtó akkor igen gyakran kölölt népszerű író, politikus, közéleti emberekről készült rézmetszeteket. Tyroler József alkotásai hamar elismerést és * jófftévét szereztek a fiatal művésznek. Egy József nádorról készült sikerült rajzával 100 forint jutalmat kapott. Ismert alkotásai közé tartozik a Kossuthról, Liszt Ferencről, továbbá a magyar királyokról és hősökről készült képsorozata. Ki kell emelnünk Petőfinek 1947-ben megjelent összes verseihez készült acélmetszetét. Petőfi Sándorral Tyroler igen közvetlen barátságba lép, sőt egy ideig együtt is laktak. A művész rajzainak nagy része a „Der Ungar” c. lapban jelent meg, amelynek belső fő munkatársa lett. Ebben az időben kezdett a sajtó szatirikus rajzokat is hozni. Ezen a téren is Tyroler, megelőzve Jankó Jánost, nagy sikereket ért el- Barabás Miklós halála után a legnépszerűbb művésze lett hazánknak. Az akkori heti és havi szépirodalmi sajtó sűrűn hozott divatképeket is. A legnagyobb művészek sem tartották lealacsonyítónak, ilyenek rajzolását. Tyroler József divatképeit is sűrűn ott találjuk a lapok hasábjain. Tyroler József elismert művészeti hírneve késztette a kormányt arra is, hogy őt bízzák meg a Kossuth bankók rajzának megalkotásával. Feladatát magas művészi fokon sikeresen meg is oldotta, de munkájáért a szabadságharc leveretése után börtönbe került, ahol annyi szabadsághősünk várta végzetét. Ki tudja, mi történt volna vele, ha egy szép asszony nem sietett volna megmentésére. Ez a szép aszszony Haynau kedvese volt, és elmagyarázta a zsarnoknak, hogy a művész a kenyérkeresetét gyakorolta, midőn megrajzolta a Kossuth bankót, amint azelőtt megrajzolta a nádort és a királyokat is. Egy szép asszony sokat tud elérni, és így Tyroler hat hét múlva elhagyhatta az Újépület komor falait Tyroler József kiszabadulása után tovább folytatta — az elnyomatás nehéz évei alatt is — művészi tevékenységét, de a régi népszerűségét már nem tudta elérni. Amikor 1854-ben meghalt, már jórészt elfelejtették és halála után teljesen megfeledkeztek róla. Tyroler József neve és művészete a Kossuth bankóik alkotásával már nem merülhet KÖTTESSE KÖNYVÉT a Könyvkötő Szövetkezetben II. ker. Tölgyfa u. 9. V. ker. Molnár u. 10. VII. ker. Tanács krt. 9. XIII. ker. Balzaca 12. V. ker. Néphadsereg u. 10. DISSZERTÁCIÓK 3 NAPON BELÜL ! Lakossági felvevőhelyek: Szép ajándék — Örök emlék a fénykép Gyermek-, családi, esküvői felvételeit készítesse Lakás foto-szolgálatunk otthonában örökíti meg családi eseményeit. Fény-Szöv műtermek a város minden pontján. Kiváló minőség. Figyelmes kiszolgálás. Lakás fotó-szolgálat Budapest, IX. Ferenc krt. 27. 341—991 Éri-Halász Imre Az ifjabb nemzedék mái talán alig ismeri a nevét, pedig egyik legismertebb művének a címét ma is szinte szállóigeként emlegetik, szóban és írásban sűrűn idézik: Egy csók és más semmi ... Az idősebb évjáratúak közül sokan jól tudják, hogy a tréfásan hangzó „szólásmondás” egy híres színdarab nyomán terjedt el annak idején, s bár a rendkívül mulatságos vígjátékot itt-ott még ma is játszszák, szövegírójának, Éri-Halász Imrének a neve még az Irodalmi Lexikonból is kimaradt... A félig már elfelejtett író a századfordulón született Nyíregyházán; apja, Halász Mór, az ottani zsidó elemi iskola igazgató-tanítója volt. S ugyanabban az iskolában tanított az édesanya is. (Halász Imre az Éri előnevet a 30-as évek derekán vette fel, megkülönböztetésül a többi Halász családnevű írótól és újságírótól. Az Éri előnév választására egyébként a nyíregyházi Ér utca adta az impulzust: a kis Ér utcában született és nőtt fel az író). A csöndes, jól tanuló diák 1917-ben végzett a nagy hírű nyírségi főgimnáziumban, amelynek ugyanabban az időben koptatta padjait a pár évvel fiatalabb (1939 óta Hollywoodban filmíróként működő) Görög László és felejthetetlen testvéröccse, Gádor Béla is. Három ilyen tehetséges humorista jelölt sok volt egy alföldi kisvárosnak, nem csoda hát, ha kevéssel az érettségijük után a fővárosban kötöttek ki mindhárman__Halász Imre ״ Sakk” címmel írt egy kabarétréfát, s első színpadi írását levélben küldte el az Andrássy úti Színháznak, amely akkoriban — a mai bábszínház helyén — nívós kabaréjavolt Budapestnek. Két hónap múlva értesítették az ismeretlen vidéki szerzőt, hogy a kis jeleneteit jónak találták, s a következő műsorban előadják. Ezzel végleg el is dőlt a nyurga, világos hajú, igen jó megjelenésű és mindig mosolygó fiatalember sorsa: ״ A Reggel” című hétfői lap belső munkatársának szerződtette. Az erős humoros tehetséggel megáldott ifjú hamarosan ismert újságíró lett Hírlapírói munkássága mellett igensok novellát is írt a különböző napilapokba. És egymás után kerültek színre sikeres kabaré darabjai, egyfelvonásosai az Andrássy úti Színházban, a Teréz Körúti Színpadon (a mai Kamara Varieté), később a Mérleg utcai Pódium Kabaréban és másutt. Jelentős siker volt Egy nő a sötétben, Finom házikoszt, Szilveszter, Nem érdemes nőnek lenni, Szabadjegy nincs! Igazgató úr!, A függöny mögött és ki győzné felsorolni még a sok vidám jelenetet, kisoperettet és irodalmi színvonalú dramolettjeit. Az Újság című napilapban folytatásokban jelent meg az utóbbi könyv alakban is kiadott „Ki ne mondja!” című mulatságos stíluskritikai műve, amelyet a közhelyek ellen írt. A könyv kevés fellelhető példányát ma is szívesen olvassák. Azután jött az első háromfelvonásos darab, a Meddig fogsz szeretni? című vígjáték. A Vígszínház színműpályázatára adta be a szerző, de azután visszakérte, s a Belvárosi Színház (a mai Katona József Színház) mutatta be az egész estét betöltő darabot. A vígjáték nagy sikert aratott, s a fiatal szerző előtt ezzel végleg megnyíltak a nagyszínházak kapui is. Az első nagyszínházi sikert a többi követte. Éri-Halász Imre termékeny író volt. Így születtek meg a Lányok és fiúk, Napóleon ágya, Történnek még csodák, Örökké?, Egyetlen éjszakára című prózai és verses zenés színdarabjai, valamint a kitűnően sikerült átdolgozások és fordítások: Magdát kicsapják (egy addig ismeretlen erdélyi író ötlete nyomán), Egyszer megcsaltak (osztrák eredetiből) és még több más színpadi munka. A tetovált nő című vígjátéka a Vígszínházban került színre, ahol abban az időben furcsa hagyományként csak a legnevesebb szerzők műveit adták elő. Éri-Halász Imre legnagyobb sikerű színpad művét, az Egy csók és más semmi című zenés komédiát 1933-ban mutatta be a Magyar Színház, Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gázon Gyulával és Gombaszögi Évával a főszerepekben, zene Eisemann Mihály munkája volt. A darabból 1940-ben film is készült, s a színpadi játék világjáró útja során még Indiába is eljutott: Kalkuttában hozták színre. Éri-Halász Imre a 30-as évek egyik legsikeresebb, legnépszerűbb színpadi szerzője lett: számos műve jutott el külföldre is, de megmaradt mindvégig annak a kedves, szerény embernek, aki annak előtte is volt. A második világháború kitörése karrierje csúcspontján érte. A humorista a sötétség napjaiban is bizakodó maradt. Lassú, jellegzetes beszédmodorával a percemberkék tobzódásának hamari végét fejtegette a baráti körének. Azután jött a nyilas rémuralom. Az író a Dunántúlra menekült. Életének utolsó állomását homály fedi. Eisemann Mihály úgy tudta, hogy az író idegzete az üldöztetéstől, akkor már megrendülhetett, mert Zalaegerszegen vagy környékén állítólag önmagát adta fel ellenségeinek — nem bírta tovább a bujkálással járó idegfeszültséget. 1944-ben, 45 éves korában ölték meg a fasiszták. Sírja ismeretlen, mint annyi más, hasonló sorsú író kortársáé. Heves Ferenc Mártír-ünnepségek Szentendrén az imaházban rendezték a negyed évszázados emlékünnepséget. A helybeli, környéki és budapesti hozzátartozók nagy számban vettek részt a gyászistentiszteleten. Vas Miklós öv. elnök megnyitó szavai után dr. Schwarz Mór budapesti főrabbi beszélt a gyászünnepek lelki szükségességéről és arról a történelmi tanulságról, melyet e tragédiából mindenkinek le kell vonnia. Barna Imre, a szentendrei hitközség örökös tiszteletbeli elnöke, a BIH elöljárója, a MIOK és a Budapesti Községkerület képviseletében kegyelettel emlékezett meg az elhurcoltakról. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a szentendreiek hitélete továbbra is biztosítva lesz. Az istentiszteleten, valamint az emlékmű előtt Stern Béla szentendrei rabbik, recitálta a gyászimát. Kecskeméten július 1-án Steinherz Lajos, a kecskeméti hitközség megbízott vezetője és dr. Galántai László rendezték a temető mártír emlékműve előtt a Kecskemétről és környékéről elhurcoltak gyászünnepségét. Az emlékezésen ott volt a kecskeméti VB, a Hazafias Népfront bizottságának képviselője, a piarista rendfőnök, a Piarista Gimnázium igazgatója és a református lelkész. Képviseltette magát a szegedi hitközség is. Sahn Imre debreceni rabbi a kecskeméti gettó borzalmairól beszélt. A MIOK képviseletében Haas Károly körzeti elnök hangsúlyozta, hogy az útnak, amely Szegedről kiindulva, Orgoványon, Izsákon vezetett az auschwitzi krematóriumig, Kecskeméten volt az egyik főállomása. Ez az út vezetett a Dán-kanyarig is, ahol nemcsk 40 000 zsidó munkaszolgálatos pusztult el, hanem 200 000 magyar honvéd is. A gyászdalokat Reinhold Sándor szegedi kántor énekelte. BALATONFÜRED maradék zsidósága Tisó Bitay hetében tartotta, mártírai ünepélyét, a temetőben felállított emlékműnél. Az elhurcolás 25. évfordulója alkalmával a helybeliek nevében Pollák Izidor mondott emlékbeszédet. A liturgias rész( Ingber Miklós szolnoki kántor recitálta. ÚJPESTEN július 6-één vasárnap emlékeztek meg a deportálások 25. évfordulójára. A templomot zsúfolásig megtöltötték a gyászolók. A BIH és a MIOK képviseletében dr. Harsányi László központi elöljáró és községkerületi elnök jelent meg. Sokan külföldről, a tengerentúlról érkeztek. Az ünnepség Kovács Sándor főkántor és a Dohány utcai templom kórusának énekével kezdődött. Az orgona halk hangon látszott, amikor a körzet elnöke, Illés Vilmos és a két elnökhelyettes, Fehér Sándor és Steinberger Sándor meggyújtotta a mécseseket. A körzet rabbija Raj Ferenc emlékbeszédében a történelmi tanulságokról szólt, hogy a világ jóakaratú emberei milyen erős érzéssel küzdenek a háború ellen.. Majd az emlékműnél Gáti Sándor, újpesti kántor gyászéneke után közös kadissal ért véget a kegyeletes szertartás. r írógép javítás KOVÁCS ZOLÁN VIL, Kertész u. 48. Tel.:28—141 Löw Lipót főrabbi regényes ábrázolásban .,Majd fia az új temetőn felelős köde, fű, fa, virág nő. Rajta az eveknek hidegült emléke kibékül, S e lap erős ivadéka, más nézetű korszak elé jut: Allyondja, hogy őt szerető szív szózata volt ez.” Amikor 1856-ban Kuthy Lajos e szavakat leírta, árulónak bélyegezték, és számkivetették a magyarság soraiból. Napjaink történelmi igazságtevése megköveteli, hogy egy „más nézetű korszak” szemével újra áttekintsük a feledésbe merült szavak jelentéstartalmát. Irodalmunkban divatos jelenség lett a múlt század eddig jogtalanul mellőzött remekműveinek feltárása. Elég ha Madách Mózesének, Petői Tigris és hiénájának példátlan sikerére utalunk. Gyakran ki■ sérlik meg egyes történelm személyese újszerű ábrázolása is. Indokolt törekvés nyilvánuleg ebben, hiszen a magyar múlt mindeddig nem volt mentes nemzeti érzésből faka■ de tévedésektől, dogmaszerűen megrögződött besorolásoktó sem. II. József és Görgey figuráinak átértékelése mellet ezért érezheti aktuálisnak Possonyi László, nemrég megje■ lent könyvében (״ Bűnbak ” áruló”) Kuthy Lajos ״perújí■ tását”. Ennek az életrajzi regénynek a főhőse az 1840-es éves közkedvelt ״ beszély-írója volt. Részt vett az 1848/49- magyar szabadságharcban is de később, a passzív ellenálló éveiben tisztséget vállalt ; monarchia szolgálatában ״ Bach-huszárrá” vedlett. A császári családot köszönte hírhedtté vált .Szózatot ugyanarra a felkérésre írt meg, amit a magyar írótársadalom, Arany Jánossal az élen elutasított. Kuthy Lajos írása a nemzeti politika szempontjából elítélhető lépés volt de kétségtelenül felismerheti a nemzeti önhittség tarthatatlan, voltát, azt, hogy a magyarság jogos felháborodása igen könnyen átcsaphat vallási nemzetiségi türelmetlenségé és gyűlöletbe, amit a történelem nem sokkal később, Tiszaeszlárnál be is bizonyított Kuthy jóvátehetetlen tévedése, hogy ezt a szükséges gesztust nem a nép felé, hanem a monarchia irányába tett meg. Igen érdekes a regény azon része, amely a főhős antiszemitizmusáról beszél. Ruth, Lajos: Sue hatására, „Haza rejtelmek” címen zsidóellene regényt írt, majd amikor a pozsonyi német polgárság 184 tavaszán a márciusi forradalmat elhomályosító pogromt rendezett, megbízatása ellenére, tétlen maradt. Élete végén önmagával meghasonlott emberként — a regény szerintimegható szavakkal tesz erre bűnvallomást. Érdemes szőre szóra idézni a sorokat: ״ É, egy magatehetetlen, hete édesanyát ütöttem meg dühömben, ahogyan egy bujdos népet is megbántottam: a Biblia népét... Láttál már tüske kigennyezni sebből? Így már lett ki belőlem a zsidógyűlöle hogy hontalan lettem én is Ma már tudom, mi az, ütöttnek lenni.”" Leginkább felkeltheti azonban érdeklődésünket a regén egyik központi alakja. Lőw Lipót, a későbbi szegedi főrabbi regényes életrajz — amel egyébként a katolikus Ecclesia Kiadó gondozásában lától napvilágot — a márciusi forradalom első nagy próbatételének óráiban jeleníti meg a főrabbit, művészi eszközökkel ábrázolva a ״ tudós zsidó pap’r biblikus alakját és dicsőséges pályafutását. Lőw, aki ״ ugyanolyan istenáldotta szónok volt, mint a lángoló szavú Kossuth, éppúgy harcolt a testvériségért és az egyenlőségért, mint Jókai vagy Petőfi”, a magyar szabadságharc kulcskérdésének tartotta a zsidó emancipáció problémáját. Amikor a németbarát és antiszemita erők belülről kívánták bomlasztani a forradalmat, Lőw Lipót teljes hittel vallotta, hogy a magyarság és a zsidóság ügye elválaszthatatlan egymástól, mert „a magyar szabadság csak a teljes jogegyenlőség alapján juthat győzelemre”. Lőw bátran kimondta az igazságot, hogy a legmagasabb körökben is számtalan ellenzője és akadályozója van az emancipáció gondolatának, de az egyenjogúság őszinte harcosairól há- lával emlékezik meg a zsidóság. „Imáink elkísérik azokat, akik az üldöztetésben segítőkezet nyújtanak felénk” — hangoztatja. Igen szép, ahogyan a szerző az államtitkár Pulszky Ferenc szájába adja Lőw Lipót beszédének jelszóvá tett híres mondatát: „Honosítsa a zsinagóga a magyart, és reméljük,, hogy a magyar is ־ honosítandja a zsinagógát.” Pulszky magáévá teszi a főrabbi szavait, amikor — a regény során — később kijelenti a kétkedők előtt, „nem a vér számít, hanem a sors hasonlósága. Ahogy a tudatlan népet itt a zsidók ellen lázították, úgy lázíthatják nemzetiségi testvéreinket másutt mi ellenünk. A zsidó-ság ügye itt a próbakő.” Ez a gondolat azonban csak nehezen talált utat magának. Az európai forradalmak sorában utolsóként, a szabadságharc végső óráiban ismerte el a szegedi országgyűlés a zsidóság egyenjogúságát, törvény- erőre pedig már nem emelkedhetett. A híres szegedi Zsótér-házban lezajlott jelenetben Lőw Lipót, barátjával, Táncsics Mihállyal együtt lelkesen számol be a nagy pillanatról." Itt, ebben a döntő pillanatban kerül össze a kétkedő Kuthy Lajos és a mindig bizakodó főrabbi. ..— Még most is tud hinni, Lőw uram?” — kérdezte Kuthy. — Csak mostan igazán —, egyenesedett ki szálfaként a nagy pap. — Kimondatott egy elv, amely a szabadság elve volt, egy egész népre s nem válogatva hit- vagy faj alapon. Kimondatott egészen. Egy elv kicsiny lehet, de kikél a mag, mit elvként elvetett e nemzet, s majd egyszer nagyra nő.. Possonyi László könyve így állít méltó emléket Lőw Lipótnak, a nemes érzelmű szegedi főrabbinak. És ha Kuthy Lajosnak súlyos ellentmondásokkal teli életútját nem is sikerült tisztáznia, mégis eredményesen mutat rá és figyelmeztet az álhazafias magyarkodás gyűlöletet rejt magában és könnyen átcsaphat antiszemitizmusba is. Az igazi önismeret viszont egymáshoz közelíti a népeket. Napjainkban, éppen a deportálások 25. évfordulóján, ״ egy más nézetű korszak” szemével talán nem céltalan idézni Kuthy Szózata; Irak feledésbe merült sorait:Nagy pályák nyílnak haza, nemzet válfala eldől. Munka között az egész föld népei összefonódnak. Gyermekeinkből a gyűlölet üszke kialszik. És mosolyognak azon, mit apáink vesztve sirattak.-/ . Raj Tamás Szabad idővel rendelkező nőket kézikötő és horgoló bedolgozó munkára felveszünk korhatár nélkül, csökkent munkaképességűeket és mellékfoglalkozásként dolgozókat is. üzentkezés az alábbi felvételi helyeken : XVIL, Baross u. 4. (Rákoshegy) XVHL, Ungvári u. s. (Pestlőrinc) XIX., Vöröshadsereg útja 137. XX., Dobsina a. s. (Pesterzsébet) XX, Marx Károly út MC. (Soroksár) XXIL, Vörösmarty a, EL (Budafok) V., Semmelweis u. 17. II., Pesthidegkúti út 1L, Szépvölgyi út 40. III., Szentendrei út 313. (Csillaghegy) XV., Gőgös I. a. sg. (Pestújhely) XVL, Marx sétány 84. (Sashalom) XVIL, Kossuth u. 119. (Rákoscsaba)