Somogyi Károly szerk.: Religio és Nevelés, 1848. 2. félév

10. szám

80 mint a' maga körében szinte független morális erővel. Ha használni akarja, ugy tisztelnie kell e' morális erőnek méltóságát.) ,,E' fensebb, e' philosophiai elv az, mellyre én a' cultusok' költségvetését fektetem ; következőleg én azt egy valódi, philosophiai törvényen alapítom. Ennél­fogva én annak biztos alapot adok , mivel azt egy szük­séges törvényre építem , eltérve az előttem nyilatkozott tisztelt tagok­ többjeitől, kik a­ költségvetésben mit sem látnak egyebet, mint egyedül egy, az illendőség-, korsze­rűség- és körülményeket illető kérdést. Meg fognak önök nekem ez eltérésért bocsátni; most a' püspökök' kinevezésé­nek kérdésére jövök vissza. Utólag ismételem, én az egy­háznak a' statusbani elmerülését nem akarom, hanem igenis a' köztüki szövetséget. A' püspöknek tehát nem szabad a' status által neveztetni ki , mivel ekkor, nézetem szerint, beavatkozásnak volna helye,­­s az illy beavatko­zás tőszomszédja az absorptionak. Én az egyházat, bármi­nő legyen is e­ tekintetbeni benső meggyőződésem, nem ugy tekintem, mint valam­elly felsőséget (souverainitást), hanem csak ugy, mint valam­elly szabad társulatot. Én az egyházat mint bölcsész, mint törvényhozó, 's nem mint keresztény, tekintem. És én azt mondom, hogy akkor nem létezik cultusok' szabadsága, nem létezik szabad egyesületi jog, ha a' püspököt közvetlen a' status nevezi ki , mivel ez beavatkozás az egyház' fegyelmébe. Már pe­dig én az illy beavatkozást örökké fogom ostromolni. Mint­hogy azonban a' status nem maradhat egészen idegen a' püspökök' kinevezését illetőleg, miután én annak a' költ­ségvetés általi szövetkezését akarom az egyházzal , óhaj­tanám , hogy a' status bírjon a' vető' jogával, 's legyen neki hatalma, a'papság által megválasztott püspök' irányá­ban tiltakozni. Ekkor minden érdekek biztosítva lennének és tekintetbe véve." l'radio ur,­e' javaslatának folytában azt kívánja, hogy a' püspökök (mint ez, az éjszakamerikai szabad statusokban is történik,­ tartományi zsinatban, az itt egybegyűlt főpásztorok, kanonokok, egyházi dignita­riusok és alsóbb clerus' küldöttei által választassanak. Cha­pot­ur a' választási rendszert még tágabb alapra kíván­ván fektetni, a' világi elemnek is befolyást akar engedni, 's a' templomi községek' (templomatyák, syndicusok ,) ta­n­á­c­s­a­d­ó­i szavazatát is figyelembe vétetni. A' tem­plom­­községi tanácsok, javaslata szerint, a' megye' székvárosába követeket küldenének, hol az egyháztartományi püspökök és clerus' küldöttei összejönnének. 'S a' püspökök és clerus által tett választás, helyeslés végett, a' községek' küldöt­teinek is elébe terjesztetnék. Az igy, papi és világi elem' befolyásával, közakarattal megválasztott egyén' részére azután a' status általi megerősittetés is kikéretnék. Four­nier ur a' püspökválasztás' nagy fontosságú kérdését a' gyakorlatiság' szempontjából akarván eldöntetni, a' vá­lasztás' elvét ugyan egész terjedelmében elfogadandó­nak, de a' világi elem' befolyását mellőzendőnek tartja ; még pedig azért, mivel: 1) a' papi szolgálat, (militia sa­cerdotalis) egészen sajátlagos és külön neme a' katonás­kodásnak , melly maga­ magát látja el a' kivánt egyénekkel. A' püspökök' választását világiakra bizni, csak annyi len­ne, mint a' világi katonaság, nemzeti őrsereg' főnökeit pa­pok által akarni kineveztetni. 2) A' dolog' lényegére tar­tozik , a' papság­ 's különösen főnökeiben az egy­házias szellemet egész tisztaságában föntartani. Szükség annak­okáért óvakodni tőle, nehogy abba földi érzelem és má­sodos érdekekrei tekintet, keveredjék ; óvakodni kell, ne­hogy a' püspök-választásba a' politicai elfogultság és ár­mány is beleszövődjék, mellyet pedig a' világi elemnek engedett befolyás szükségkép maga után vonna. De szük­séges e' fölött az is, hogy a' clerus megtartsa a' maga sajátlagos társulati jellemét : miután sem a' fö-, sem az al­rendű pásztorok nem használhatnak többé a' polgári tár­saságnak , ha csak a' hivatásuk­, jellemük­ és tartozásaik­nak megfelelő sphaerában nem maradnak , mellyből őket a' politikai befolyás kisebb-nagyobb mértékben kilépni kényszeríti. Fournier annak okáért a' püspököket a' tarto­mányi főpásztorok, káptalan és megyei papság által kí­vánja választatni, de ugy, hogy a' statusnak is megha­gyassák az öt, már csak az eddig erőben állott concorda­tumoknál fogva is jogszerüleg illető befolyás , mellyet az által gyakorolhatna, ha a' megválasztott három vagy öt kijelöltböl a' neki leginkább tetszőt kinevezhetné. Fourni­er e' módot főleg azon tekintetből javasolja, hogy ez a' jelen rendszernek könnyen és legkevesebb bajjal járó módosítása által eszközölhető , mit az a' nélkül is nagy zavarba helyezett országos viszonyok közt, jó, tekin­tetbe venni. Ha a' kereszténység' első századaiban a' nép is részt vett a' püspökök' választásában, ez azért sem ki­zárólag általa nem történt, sem valamelly neki tulajdonított lényeges és elidegenithetlen jognál fogva ; de még csak az ő befolyásával sem mindig. Mi a' templomatyákat, vagyis egyháztanácsokat illeti, ezek egyedül a' plébániák' külszükségeinek fedezése végett állíttattak, 's az egyház' főnökeinek választásával semmi közük sincs­. A'franczia kormány ugyanazon nap, mellyen az elhunyt párisi érsekért gyász-isteni tisztelet tartatott, az elárvult érseki szék' betöltése felöl gondoskodván, a' jelen­leg kétszeresen fényes föpásztori székre L­­­b­o­u­r­dignei püspököt hivá meg;egy olly férfit, ki minden püspöki erények, 's hittudományi széles ismeretek' birtokában , e, jeles tulajdonokkal nagy mértékben egyesíti azon szüksé­gek' ismeretét is, mellyek' megszüntetése napjainkban a' clerus' óhajtását képezik. (L'ami de la rel.) Libour' helyé­be dignet pöspökül, Jaquemet abbé, a' megholt párisi ér­sek' főhelyetteseinek egyike mondatik kinevezettnek. Az illy gyors és a' kath. egyház' érdekében tett kinevezések csak erősíthetik a' népnek kormányában helyezett birodal­mát , 's a' jó katholicusok' háláját érdemlik ki.­­Az úgynevezett jezuitismus',(némellyek'szókönyve szerint: alattomosság, ármány, 'stb.) ellenségei sokféle eszközökkel bírnak a' gyűlölt kolostorok és lakóik' nép­szerűtlenitésére. Május' végén irta a' ,Gazette de Lyon : „utóbbi napokban az iskola-testvérek' valamellyike egy' iskolájába tartozó gyermeket rajta kapott, a' mint az ta­nulótársainak könyvet liliomos bélyeggel" (a' régi király­ság' czímerével) „jelené meg, 's ugyanilly jellel ellátott papírszeleteket szórt el a' tanulószobákban. E' gyanús je­lek' láttára , az iskolatestvér szigorún kérdőre voná a' gyermeket, tudakozván az öt ej tettre bíró külösztönök és indítóokok felöl. Az ügyetlen bizottmányos erre za­varba jön, sírásra fakad, 's némi vonakodás után kivallja nevét és lakását az egyénnek, ki neki a' bélyegjegyet ad­ja, 's annak mikénti használására tanitá. Az iskolatestvér azonnal fölkeresteté a' városnegyed' biztosát, ki a' gyer­mek' vallomását irásba foglalta. A' kérdéses egyénnél tüs­tént házmotozás tartatott, mellynek eredménye az jön,hogy több olly adatokra találtak nála, mellyekből kitetszik, hogy a' lyoni anarchisták'pártjához tartozik. A' jó iskolatestvér' szerencsés lélekébersége nélkül utólag egy fölséges the­mával birnánk egy carlista összeesküvés felől, melly bi­zonyosan legjobb bizonyité-ok gyanánt zsákmányoltatott volna ki azok által, kik a' népnek ama' tiszteletreméltó ta­nítóit széműzni kívánják." Felelőis szerkesztő Danielik János. — Kiadó Som­o­g­yi Károly. —Nyomatik Lukács és társnál. Országút, Kunewalderház.

Next