Dudek János szerk.: Religio, 1906.
16. szám
10. szám. RELIGIO királyoktól nyertek s megengedi, hogy az egyes konventek ismét szabadon választhassák apátjaikat ; a királyi apátságok a felségnek, a magánkegyuraság alá tartozók pedig a saját kegyuraiknak terjesszék föl és mutassák be megválasztott apátjukat; a kegyurak kötelessége, hogy a tőlük elfogadott apátot megerősítés és megáldás végett a fölöttes egyházi hatóságnak jelentsék. X. Leó pápa 1514-iki bullájával szabályozta a fölújított apátválasztás jogát és módját. Ez időtájt lett a magyar köz-és egyházjog alaptétele, hogy az apostoli szentszék a Magyarországon megüresedett egyházi javadalmaknál a megerősítés jogán kívül egyéb hatalmat nem gyakorolhat. A teljes exemptiónak és a casinói jogközösség kapcsán nyert jogok folyománya, hogy Pannonhalma törvényes főpásztorai mindig egyházkormányzói szerepet is töltöttek be. A főapát főpásztori joghatóságát birtokain érvényesítette. Birtokain kívül a pannonhalmi monostor jövedelmét a tized-, vám- és révjog s a pecsétpénzek szedése képezte, melyek miatt a XV. században uralkodott tizedellenes szellem következtében egyik per után a másikba keveredett a győri püspökkel, a veszprémi préposttal, a fehérvári káptalannal, a somogyi nemességgel s egyes nemes családokkal. Az ellenséges indulat főleg a kisebb nemesség szivébe férkőzött, ami az országgyűléseken is gyakran mutatkozott. Amily jövedelmező volt a tized, és annyi bajjal jártak védelme és beszedése. Sok perbe került s e korban még nem nyert végleges megoldást. A birtokállomány nagyjában s egészében nem mutat feltűnő eltérést a korábbi állapotokhoz. Győr-, Veszprém-, Komárom-, Pilis-, Pozsony-, Nyitra-, Zala- és Somogymegyében feküdt a monostornak 87 birtoka, melyeknek jövedelme e korszak végén nagyot csappant. A XV. században állandóvá vált katonatartás okozta, hogy a monostor jövedelmének egy része, nevezetesen bizonyos birtokok a várőrség ellátására voltak lekötve. Mátyás király gyakori hadviselése fokozta a katonai terheket, melyek a török invázió idején csak szaporodtak. A háborúskodás és a kor commenda-rendszere, mely a renaissanceból burjánzott föl, meggátolták a kolostori irodalom virágzását. Nem csoda, ha a bencés monostorok lakói nagyobb munkásságot nem fejtettek ki. Az egyetemeket a bencés-rend tagjai többnyire jogi tanulmányok végett látogatták, mivel a legtöbb bencésmonostor egyszermind hiteles hely volt. Az 1404—1534. évekből ránk maradt irodalmi emlékek, melyek magyarországi bencésektől származnak, alig egy-kettőnek kivételével, a vallási s elsősorban az istentiszteleti könyvek közé tartoznak és részben másolatok. A magyar bencéseknek legelső nyomtatott breviariuma 1506-ban készült Pannonhalmán. Említésre méltó költő Nagyszombati Márton verses művével, melyben a korabeli magyar rendeket fegyvertagadásra buzdítja a török ellen, hogy a hazát megmentsék. A művészeti emlékek közül e korból a székesegyház renaissance-stilü portaléja és Tolnai Máté főapát sírköve a nevesebb alkotások. A templom egyházi fölszereléseiről és kincseiről az 1518-ból ránk maradt leltár adatai tájékoztatnak. A monostor belső életének részeit az istentisztelet, a munkálkodás hiteleshelyi működéssel, az élelmezés, az alvás és üdülés, a betegek, a szegények, a vendégek ellátása és irgalmassági cselekedetek, a ruházkodás, a szervezet, a fegyelem képezték, melyekről a Regula mindenre kiterjedő gondosságával intézkedett. A hatalmas monográfiához két függelék van csatolva. Az egyikben Sörös a korszak birtokadatait veti össze az előző korszakkal és kronológiailag csoportosítja. A másikban Gyulai értekezik a soproni templom házának újjáépítéséről a XV. század végén és a kőszegi Szent-Jakab-egyházról. A monumentális munka óriási becsét emeli az oklevéltár, mely 317 oklevelet tartalmaz. Ezeken nyugszik a megírt történet. Noha én más olvasási módszert követelt, az oklevelek közlésének pontosságáról a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel szólhatok. A resumék s a név-és tárgymutató még egy gondos revíziót igényeltek volna, mert itt-ott szépséghibába estek. A következetesség követeli, hogy mindenütt említsük a keltezési helyet, ahol megállapítható. Az oklevéltárnak különben a második részében gyakran kimarad. Pannonhalmi bencés írók munkájában nagyon feltűnő, hogy Szentmártonról mint keltezési helyről és szentmártoni bencés konventről beszélnek, holott Pannonhalmáról van szó. Határtalan hálára kötelezték a tudományos világot a bőkezű magyar bencés rend és a tudós írók e kötet kiadásával, mely örökké hirdeti a kulturális célokat nemes hazafisággal szolgáló rend hervadhatatlan érdemeit. Lukcsics József dr. * Sebők Imre dr.: Öt világrészen keresztül. Budapest, 1906. 494. 1. Ára 6 korona. Derék munka, szép könyv. Nem is oly régen, végig tanítottam ezt az öt világrészt az iskolában s talán azért is szerzett nekem annyi élvezetet ez a könyv. A kik tanítják a földrajzot, tudják, hogy mily nehéz abba a tárgyba életet önteni, a sok száraz s egymáshoz hasonló adatot megeleveníteni, az egyes országokról, népekről, maradandó s egyúttal tanulságos képzetet kelteni a tanuló elméjében. Szóval azt a célt elérni, amit a szerző is hangoztat könyvében , hogy a nemzetek nagy versenyében hogyan kell dolgoznia minden egyes fajnak, hogy el ne bukjék. A földrajz ugyanis egyike a legtanulságosabb tantárgyaknak, a tanuló látókörét, a mai ember- és világismeretét ez emeli legmagasabbra és — tegyük hozzá — azt a tudatot is, hogy ezt a gyönyörű művet, a világot, nem lehet megérteni Isten nélkül. De ehhez jó tankönyv s élvezetes magyarázat kell. Honnan szerezze ez utóbbit a tanár, ki nem utazhatja be az egész világot ? Aki velem együtt annak idején hallgatta Hunfalvit, a nagy tudóst, tudhatja, hogy az ilyen előkelő szakembernek az előadása is milyen száraz lehet. Nekem György : «A told és népei» műve tett igen jó szolgálatot, de Sebők könyve még ennél is ügyesebb ; kitűnő megfigyelő s ami sokat mond, még kitűnőbb elbeszélő. Hogy mily előnyös ez a tulajdonsága, a tekintetben mindenki meggyőződhetik, ha összehasonlítja könyvét pl. Mocsáryné útirajzával Ceylonról. Kitűnő segédkönyvet nyújt tehát Sebők a földrajztanárnak is, ki azt a illető helyeken nagy előnnyel 147