Az Anthropologiai Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Anthropologiai Szakosztályának folyóirata.„… a magyar antropológia egészséges fejlődésének három alappillére van, úgymint
1) A kellően felszerelt egyetemi tanszékek és tudományos intézetek, ahol a korszínvonalán álló ismeretek és vizsgálati módszerek elsajátítása alapján fiatal kutatógárda fejlődhet;
2) A módszeres vizsgálatokhoz és kutatásokhoz szükséges szakkönyvek, folyóiratok, eszközök és hiteles vizsgálati anyag;
3) Tudományos társaság, folyóirat és egyéb kiadványok, amelyekben a kutatások eredményeit szóban és írásban publikálni és megvitatni lehet.”
Ha e három alappillér közül valamelyik hiányzik, vagy meggyengül, akkor maguk a tudományos kutatások is előbb-utóbb hanyatlásnak indulnak.A hazai embertan az 50-es évek közepéig nem rendelkezett sem önálló szakosztállyal, sem rendszeresen megjelenő, önálló folyóirattal. A kutatók kutatási eredményeiket a rokontudományok szakfolyóirataiban tették közé. Ezért is volt különösen nagy jelentőségű a Magyar Biológiai Társaság keretében megszervezett Embertani Szakosztály, és a Biológiai Közlemények - Pars Anthropologica megindítása 1954-ben, melyben az Embertani Szakosztály tudományos üléseinek első négy évében elhangzott előadások jelentek meg.1957-től nagyobb publikálási lehetőséget teremtett meg az MBT elnökségének a határozata, amely biztosította az Embertani Szakosztály önálló szakfolyóiratának, az Anthropologiai Közleményeknek a megjelenését.Az Anthropologiai Közlemények első szerkesztője Malán Mihály professzor volt, aki a kezdeti nehézségek ellenére is nagy szakmai hozzáértéssel igyekezett a szakfolyóiratot tartalmában és megjelenésében is mind színvonalasabbá tenni. Ugyanakkor, mivel technikai szerkesztője nem volt, az évi rendszeres megjelenés nem mindig valósult meg, ezért a lapot az MBT Biológiai Osztálya, mint a lap szakmai felügyeletét ellátó szervezet 1965-ben meg akarta szüntetni. Eiben Ottónak, az MBT abban az időben kinevezett titkárának közbenjárásával azonban erre szerencsére nem került sor. Továbbra is Malán professzor neve szerepelt, mint szerkesztő a folyóiraton, de a technikai szerkesztést valójában Eiben Ottó végezte. Ebben az időszakban nagy többségben magyar nyelvű tanulmányok jelentek meg benne, főként antropológusok tollából, de kezdettől publikálták az orvostudomány, a régészet és más határterületek kutatóinak tanulmányait is. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Malán professzor úr halála után, 1968-ban Nemeskéri Jánost nevezte ki szerkesztőnek, a technikai szerkesztést azonban továbbra is Eiben Ottó látta el. Ettől az időszaktól kezdve a szerkesztők törekedtek a két vagy többnyelvűségre, és gyakran publikáltak külföldi szerzőktől is tanulmányokat. 1977-ben az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Eiben Ottót bízta meg a szerkesztéssel, amit 1998-ig végzett. Az ő szerkesztői időszaka alatt alakult ki az a szerkesztési struktúra, amit ma is követ a folyóirat: minden magyar nyelvű tanulmány angol abstract-tel kezdődik, minden táblázat és minden ábra magyar és angol nyelvű szöveggel, magyarázattal jelenik meg. A folyóirat amellett, hogy ellátta a szakmai magyar nyelv ápolását, egyre gyakrabban közölte külföldi szerzők tanulmányait. A folyóirat szakmai színvonalát emelte az is, hogy a Magyarországon megrendezésre került nemzetközi kongresszusok, szinpoziumok válogatott anyaga is az Anthropologiai Közleményekben jelent meg angol nyelven.