A Figyelmező, Schedel (Toldy Ferenc), Vörösmarty és Bajza irodalmi lapja 1837 és 1840 között jelent meg hetente, az Athenaeum kritikai melléklapjaként.„A’ FIGYELMEZŐnek, mint literatúrai újságnak tárgya az egyetemes literatura’ menetele úgy, mint annak egyes, bárminél fogva kitünöbb jelenései; formái: átnézetek, bírálatok, ismertetések, jelentések. A’ Figyelmező, nevéhez híven, nem kikapva ezt vagy azt, mint czélzás vagy jó szerencse hozza magával, szoros és rendszeres figyelemmel lesz mindenre, mit az olasz, franczia, spanyol és angol, német és szláv, az éjszaki és keleti nemzetek’ munkássága újat ’s közönségesb érdekűt fel fog tűntetni a’ mindennemű tudományok’ ’s a’ szépliteratura’ mezein; a’ hazai literaturára nézve pedig azon lesz, hogy annak a’ lehetségig teljes repertóriumát adja; ’s itt semmi sem lesz előtte olly kicsiny, minek legalább létezéséről nem fogja olvasóit, ’s pedig a’ lehetségig sebesen, értesíteni; ’s minden, mi némi érdekkel bir, elég fontos, hogy felőle, olly bőven, mint szükség, ’s olly röviden, mint lehet, ítéletet hallasson. Ezen pályán a’ Figyelmezőt mindenkor a’ literatura’ érdeke, jelen állásunk, ’s részrehajlatlanság fogják vezérleni. Evvel mindazáltal nem azt kívánjuk mondani, hogy harag és párt nélkül fog járni útain; mert voltak mindig, ’s míg emberek maradunk, lesznek olly könyvek, mellyekről harag nélkül nem szólhatni; a’ lelkességet pedig, erőt, és alapos ipart pártosan nem védeni, vétek.Egy kisebb czikkely’ tárgyai: a’ hazai ’s külföldi tudományos intézetek és társaságok’ történetei, munkálkodásai, jutalomtételei és osztásai, személyzeti változásai; tudósokat és írókat illető adatok, necrolog ’s eff.Pesten, december’ 1-jén, 1836.”Az Athenaeum a magyar folyóirat-irodalom hagyományaihoz híven, kezdettől fogva melléklapot is adott ki. A hetenkénti megjelenésű Figyelmező azonban annyiban eltért az elődeitől, hogy nem általános értelemben vett szépirodalmi jellegű lap, hanem kimondottan kritikai melléklap volt. Céljául a hazai szellemi élet irányítását tűzte ki, a kritika eszközeivel. A Toldy Ferenc szerkesztésében megindult lap nemcsak a könyveket, hanem a folyóiratok friss számait is szemlézte, s ezzel is hozzájárult a szellemi élet élénkítéséhez. A reformkorszak szellemének megfelelően, a szépirodalom mellett már nagy figyelmet szentel a politikai publicisztikának, de szorgalmazza a filozófia, a neveléstudomány és a történelemtudomány megújulását is. A Figyelmező kritikusai - akárcsak az Athenaeum legtöbb munkatársa - írásaikat álnévvel, illetve számjegyekkel jegyezték, és ezáltal nagyobb kritikai szabadságot élveztek. A szintén álnévvel jelentkező Szontagh Gusztáv regénybírálatai is hozzájárultak a kritika műfajának hazai továbbfejlesztéséhez. Érdeme a folyóiratnak a pályakezdők - Eötvös, Vörösmarty és mások - munkáinak a figyelemmel kísérése. A lap önállóságának az vetett véget, hogy Bajza 1840 végén a Figyelmezőt beolvasztotta az Athenaeumba.