A Hetilap a Kossuth Lajos igazgatása alatt működő Iparegyesület kiadásában jelent meg, „Encyclopedicus tartalmu folyoirat különös tekintettel a közgazdászatra, műiparra és kereskedésre” alcímmel.A Hetilap tervei 1842 végére nyúltak vissza, midőn Kossuth mint iparegyesületi aligazgató foglalta írásba, hogy a kézműveseknek szükségük van egy ilyen ismeretterjesztő orgánumra, az ipari, szakmai újítások figyelemmel kísérése érdekében. A következő évben az ügy már az államtanács elé került, és 1844. július 10-én meg is született a határozat, hogy a lapot engedélyezik, ha szorosan témaköréhez tartja magát és az Iparegyesület megbízható szerkesztőt talál. Az Iparegyesület szerkesztőnek Vállas Antalt jelölte, és meg is kapta az engedélyt, persze továbbra is azzal, hogy lapja csak amolyan gazdasági, szakmai ismeretterjesztő orgánum lehet. A Hetilap első száma 1845. április 1-én látott napvilágot, Kossuth bevezető szavaival, amelyek ismét azt hangsúlyozták, hogy a lap az egzakt tudományokat kívánja terjeszteni, egyben tájékoztatni szeretné a közvéleményt a nemzetgazdaságtan kérdéseiről, megvilágítani a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a vámügy kérdéseit. Eleinte kis negyedrét, tehát a politikai lapokénál kisebb formátumban kéthasábosan jelent meg, nevétől eltérően nem egyszer, hanem kétszer hetenként, kedden és pénteken. Tartalma, legalábbis az első időkben, lényegében véve valóban megfelelt a megszabott célkitűzéseknek, szakmai ismeretterjesztő cikkek követték benne egymást. Egy-egy szám végén, külön rovatban, „Egyesületi mozgalmak” cím alatt számolt be az Iparegyesület újabb dolgairól. A lap mindössze néhányszáz előfizetővel indult. A cenzúra biztosra vette, hogy ettől a gazdasági szaklaptól sikerül minden politikát távoltartania, amiben aztán Kossuth meghatározó szerepvállalása folytán csalatkoznia kellett.„Mivel ezen folyóirat az Iparegyesület orgánuma, olly testületé, melly már is jelentékeny eredményekkel foglalja el azon becsületes helyet, hová magát buzgó és állandó jó akarattal és ernyedetlen munkássággal, mint a’ nemzeti cselekvőség hatályos nyilatkozata felküzdötte; ’s mivel ennélfogva ebben a’ közönség olly lapot vár, melly a’ socialis működés elveivel, hatásával és eredményeivel minden phasison keresztül rokonulva az e’ téren mozgó jó akaratnak, irányadó tényerőnek, és befolyásnak hűséges tolmácsa legyen, végre mivel hazánkban az olly nagyjelentőségű szintolly tág mint fontos mezőn kérdésbe hozott anyagi érdekek, mellyek körül úgyszólván egész Európának szellemmozgalma központosulva van, kizárólag csupán ezen egyetlen lapban tárgyaltatnak: meg kell vallanom, hogy midőn az Iparegyesület ezen lapnak 1846-ban kezdendő szerkesztésére felhívott, ámbár e’felhívást különös megtiszteltetésnek, valamint a’ megfelelést szoros hazafiúi kötelességemnek tartom, kissé nehezebben vetettem számot képességemmel. Mert olly lapot vállaltam szekeszteni, mellynek rendeltetése a’ felsőbb helyen helybenhagyott programm körében nem mellőzve az életet, nem mellőzve nemzetünk szükségeit, nem mellőzve hazánk viszonyít és jóllétünk practicus kellékeit a’ nemzet meggyőződésében elvek fokára emelni az egyesületi cselekvényeket, továbbá korunkhoz és szükségeinkhez képest a’ kivitel világánál alaposan vitatni meg és állitni tisztába az anyagi érdekeknek, fökép közgazdászati, műipari és kereskedelmi körben forgó kérdéseit; ’s végre az e’ téren fenforgó eszmék minden oldalról eszkozlölt tisztázásával, a’ teendők rendezésével és a’ kivitelre alkalmazásával a’ practicus életnek elébe dolgozni. És a’ Hetilap e’ rendeltetésének meg kell hogy feleljen.” - írja Wargha István a Hetilap 1846-tól megbízott szerkesztője.
