A Katolikus szemle a Szent István Társulat irodalmi és tudományos folyóirata. Gróf Károlyi Sándor és gróf Apponyi Albert, a SZIT világi elnökei javaslatára hozták létre negyedévenkénti tagilletményként. A folyóirat fő témakörei: társadalomtudomány, történelem, irodalom. Kiadója mindvégig a Szent István Társulat volt Budapesten, a számait kezdetben az Athenaeum, 1900-tól a Stephaneum Nyomdában készítették. Kezdetben negyedévenként, 1889-től évente ötször, 1900 januárjától havonta (július és augusztus kivételével), évente összesen tíz szám jelent meg. A folyóirat története három szakaszra bontható: Katholikus szemle (Budapest) (1887-1934), majd Katolikus Szemle (Budapest) (1934-1944), végül a Katolikus Szemle (Róma) (1949-1991) amiből most az első kettőt tesszük közzé elektronikus formában. Az egyházi embereken kívül szélesebb értelmiségi rétegeket akart megszólítani a lap. XIII. Leó pápa felismerte a sajtótermékek jelentős társadalmi befolyásoló erejét, az ő bölcs belátása nyomán cselekedett a Magyar Katolikus Egyház. Gyakran polemikus írások is helyt kaptak a folyóiratban, például a darwinizmusról, Emile Zola működéséről stb. A szerkesztők között olyan nagyhatású egyéniségeket találunk mint Fraknói Vilmos; Ipolyi Arnold, vagy Prohászka Ottokár.
1949 és 1990 között a római magyar katolikus diaszpóra lapjaként magyar nyelven ápolta a külföldre szakadt, szekularizált világban élő magyarság humanista és keresztény szellemiségét.