A Kritika a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Írók Szövetsége közös folyóirataként 1963-ban indult. Kritikákat, ismertetéseket, esztétikai tanulmányokat közölt elsősorban a szépirodalom, de a zene- és a filmművészet területéről is. A lap céljáról az első szám beköszöntőjében így írtak:

„A magyar kritika nemes, haladó hagyományait kívánjuk folytatni. Bajza, Erdélyi és Gyulai elviségét. Az Irodalomtörténetet, lapunk közvetlen elődjét alapító Horváth János művelt ügyszeretetét. A Nyugat kritikusainak a műben rejlő esztétikumok iránti érzékenységét. S elsősorban a marxista kritika, Bálint György, Gaál Gábor, Gábor Andor, Révai József hagyományát pártos, valóságalakító szenvedélyét. … Az esztétika és a kritika tudománya nem lehet öncél; értelmét csakis a valóságra, a művészetet és irodalmat befogadó közönségre tett hatásában lelheti meg. Szeretnénk a tudományos vizsgálódás tárgyává avatni a kulturálódás napi gyakorlatában felmerülő, ez ideig inkább csak a praktikum területére tartozó kérdéseket. Úgy gondoljuk, ebben a munkánkban segítségünkre lesznek e területek munkásai: tanárok, könyvtárosok, népművelők, diákok, mindazok, akik - a kritikával együtt a transzmissziót jelentik - az irodalom és a közönség között.”

A realizmus esztétikája alapján, a marxista-leninista ideológia mellett elkötelezett folyóiratként indult, de szakmailag felkészült szerkesztő, a magyar irodalom kiváló ismerője és művelője Pándi Pál irányította 1972-1983 között. Számos irodalmi, művelődéspolitikai kérdés került megvitatásra hasábjain, melybe már az ismert kritikusok Almási Pál, Király István mellett a fiatalabb nemzedék tagjai is beszálltak, köztük Agárdi Péter, Hajdú Ráfis Gábor, Vasy Géza. Az 1980-as évek szabadabb légkörében, majd a rendszerváltást követően demokratikus társadalomelméleti, kulturális és irodalomkritikai lappá nemesedett. 1984-től Szerdahelyi István, 1989 óta Balogh Ernő szerkeszti. A havonta megjelenő társadalomelméleti és kulturális lap 2006 óta nemcsak nyomtatott formában, hanem az interneten is megjelenik.