Tavasi Lajos adta ki a Nevelési Emléklapok c. szakfolyóiratot - legelõször 1846-ban. Az Iglón, 1814-ben született Tavasi (Tavassy v. Teichengräber) Lajos Sárospatakon, Lõcsén, 1839-tõl pedig a jénai, göttingeni, hallei és berlini egyetemeken végezte tanulmányait. Hazatértével a nevelői pályát választotta. 1843-tól a pesti evangélikus gimnázium tanára, később az igazgatója lett. Részt vett a szabadságharcban, majd besorozták az osztrák seregbe, kivitték Itáliába. 1851-ben tért haza s folytatta nevelői pályáját. 1855-tõl az iglói gimnázium tanáraként, majd igazgatójaként dolgozott. Az ország egyik leghaladóbb gondolkodású pedagógusaként tartották számon, aki jelentős lépéseket tett Pestalozzi nevelési eszméinek megvalósításáért. 1845-ben a pesti evangélikus gimnázium igazgatója lett. Itt a korban újnak számító oktatási módszereket vezetett be. Fontosnak tartotta a tanulók testmozgását, az önképzőköri munkát, gondoskodott jól felszerelt könyvtárról. A tanárok tudományos munkásságának fórumaként Tanodai hirdetmény címmel kiadványt szerkesztett. 1846-ban ő indította el, és 1848-ig ő szerkesztette az első magyar nyelvű pedagógiai szakfolyóiratot, Nevelési Emléklapok címmel. 1846-ban ő szervezte meg Magyarországon az első protestáns tanári gyűlést, majd 1848-ban az első egyetemes tanítógyűlést, amelyekről a folyóirat - egyéb szakcikkek mellett - részletesen beszámolt. Gyűjteményünk a periodoika 3 kötetét teszi közzé.