„Midőn a «Protestáns Irodalmi Társaság» alakításának eszméje megpendíttetett, s arra a felhívás a magyarországi protestáns egyházak püspökei és főgondnokai aláírásával szétment, már a szervezet első tervében benne volt egy folyóirat – a Protestáns Szemle – eszméje. Mindenki átlátta, hogy a társaságnak – bár első fogalmazásában a «Tudományos» jelzőt is fölvette czímébe, könyvkiadványain kívül állandó közlönyül időszaki folyóiratra van szüksége, melyben életére perczenként lüktessen s ne csak tudós könyvek megjelenésének nagyobb időközeiben adhasson életjelt magáról. Mert a protestantizmus lényegében s természetében van, hogy ne csak időről időre produkáljon – habár nagyobb s maradandóbb alkotásokat – hanem élete s működése folytonosságát szüntelen mozgás által tartsa fönn.”
A Protestáns Szemle a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tudományosnak indult, de eredeti célkitűzésétől az idők során egyre jobban eltávolodó folyóirata volt. Az eleinte évenként négy, 1894-től tíz, majd később tizenkét füzetben megjelenő folyóirat az első évében, valamint az első világháborút követő korszakban két évig csak egy-egy füzetből állott, sőt azután több éven át szünetelt, míg 1924-ben újra életre kelt. Szerkesztőinek névsora: Kenessey Béla (1889–1895), Szőts Farkas (1895–1913) Ravasz László (1914–1918), Lencz Géza (1919), Madai Gyula (1920), Veress Jenő (1924), Zsinka Ferenc (1924–1929), Áprily Lajos (1929–1938), Kerecsényi Dezső (1938–1944).