A nagylexikon kiadója a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság volt. A kiadóvállalat elődjét, a Révai Testvérek könyvkereskedő vállalatot 1869-ben alapította Révai Sámuel, egy eperjesi könyvkötő műhely tulajdonosa. A vállalkozás Budapesten könyvkereskedést és tudományos antikváriumot rendezett be, majd fiai vezetésével 1880-ban megalapította a cég könyvkiadói osztályát. Egy sor sikeres és nagyszabású sorozatot jelentettek meg: „Regényvilág” folyóirat, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben, Nagy képes világtörténet, Brehm: Állatok világa, Corpus Juris Hungarici, Jókai Mór összes műve. A vállalkozás kinőtte eredeti kereteit, és 1895-ben részvénytársasággá alakult, melynek vezérigazgatója Révay Mór János lett. 1906-ban csődbe jutott az addigi magyar lexikonkiadás legnagyobb vállalkozása, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Tulajdonosa, Gerő Lajos a A Pallas nagy lexikona jogait átadta legnagyobb hitelezőjének, a Révai Részvénytársaságnak. Révay Mór János A Pallas nagy lexikonából kiindulva egy modern, tudományos eredményeket naprakészen tartalmazó lexikont kívánt készíteni, ezért a szerkesztésbe bevonta szinte az egész magyar tudományos világot. A kiegészítés nélküli húsz kötet mintegy 1050 ívet (17 000 oldal), 230 ezer címszót, mintegy 113 millió betűt és több ezer ábrát tartalmaz. A színes térképmellékleteket a Révai Kartográfia külön e célra készítette. Az első kötet 1911-ben jelent meg. 1926-ban Révay Mór János halálos ágyán megírta a befejező, XX. kötetbe szánt utószót, amely bepillantani enged minket az egyedülálló vállalkozás két évtizedének hányattatásaiba. Megvalósult álmáról – jogos büszkeséggel – így ír Révay: „ Hisszük, hogy ebben a munkában benne van az egész magyarság lelke, élete, költészete, tudománya, művészete, folkloreja, nagyjai, hősei és martírjai. Azt kell kérdeznünk, van-e a magyaron kívül, lélekszámra és nyelvterületre hozzá hasonló nemzet, amely létre tudott hozni oly nagy nemzeti enciklopédiát, amely fel meri venni a versenyt úgy szellemi tartalom, mint technikai kiállítás tekintetében a legműveltebb vezérnemzetek hasonnemű monumentális munkáival? … Íme, nálunknál kulturális és anyagi tekintetben sokkal gazdagabb és fejlettebb országok nem voltak képesek lexikonaikat kiadni, illetve befejezni, amikor mi a felében maradt munkát a háború alatt és a háború után mégis csak befejezésre juttattuk. … A Révai Lexikonnak szüksége van a nagy magyar közönség egyetemes elismerésére és szeretetére, mert csak ez az a levegő, amelyben élhet. A tudósok a közönség részére írták és szerkesztették ezt a munkát, ha nem lesz rezonanciálja, eltévesztette a célját, elsorvad, elpusztul. Ez a munka a jelen pillanatban csak a szó hétköznapi értelmében van befejezve, mert ez a munka nem állhat meg soha.”