Rögvest az eltiport 56-os forradalom után, 1956. december 14-én indult a Szabad Magyarság c. emigráns magyar lap New Yorkban, „Végvárunk” - alcímmel a fejlécén. Ft. Galambos József szellemi hagyatéka nyomán a jaltai világrend ledöntésén fáradoztak, Magyarország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét, a demokratikus nyugati világhoz való csatolását, a keresztény értékrendet tűzve ki célként. „Amikor a Szabad Magyarság első száma a magyarságra tragikus, hősi időben útjára indul, szeretettel köszöntöm kiadóvállalata nevében olvasóit, részvényeseinket, s a lapbizottságokat. Nagyon kérek mindenkit, a szolgálni kívánt nagy cél érdekében segítsenek nekünk. Kövessenek el mindent, hogy közösségi lapunk mielőbb megerősödhössék, fejlődhessék, s hetenként többször is minél nagyobb példányszámban megjelenhessék. A lap fejlődéséhez senkinek egyéni érdeke nem fűződik, hisz ez nem egyszerű, s főként nem nyerészkedésre alakult vállalkozás. Legkevésbbé fűződik ehhez egyéni érdeke a feladatát áldozattal, önzetlenül végző vezetőségnek, igazgatóságnak. Csak egy érdeket ismerünk, szolgálunk: szabadságharcot vivő tragikus sorsú szülőhazánk érdekét. Azért kérünk támogatást, hogy a lapban angol és magyar nyelven ezt minél eredményesebben tehessük.” - írta Hattayer József, a kiadó Magyar Publishing Co. elnöke az első lapszám köszöntőjében. A hidegháború legsúlyosabb időszakában magyar (és néha angol) nyelvű cikkeivel buzdította olvasóit a szabad világot veszélyeztető kommunnista fenyegetés elleni harcra. A hazai sajtótermékek fejlécében gyakorta szerepelő „Világ proletárjai, egyesüljetek!” szlogen parafrázisaként „Anti-Communists Of The World, Unite!” [Világ antikommunistái, egyesüljetek!] jelmondattal a fejécében általában hetente jelent meg hét esztendeig, mikor is a kiadóvállalat vesztes pere utáni csődje miatt 1962. december 16-án megszűnt.