Az Új Ember Magyarország katolikus hetilapja, egyben az ország egyik leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő újságja. Az alapítók a Pál apostol Efezusi leveléből vett, az önmagát Isten képmásaként megújítani igyekvő új embert választották „névadónak”. Az első szám 1945. augusztus 9-én jelent meg. „Mi magunk, belső sugallatra, mindig meg fogjuk találni elhelyezkedésünket a politika s az élet minden viszonylatában, mentesek leszünk minden túlzott alkalmazkodástól, de viszont minden riadt szemű begubózkodástól is” – írta az első vezércikkben a lapalapító főszerkesztő, Pénzes Balduin bencés szerzetes. 1957-től haláláig az újság belső munkatársa volt Pilinszky János, és évtizedeken keresztül szerzője volt többek között Bálint Sándor, Fekete István és Rónay György. Az Új Ember a hit, a család, a kultúra, a közélet és az egyház iránt érdeklődő ember lapja. „Az élet kultúráját”, a testi-lelki-szellemi értelemben egészségesebb életet kívánjuk szolgálni. A lapot nemcsak a katolikus hívő, hanem a közösségekben, kapcsolatokban létező ember, nemcsak a világban működő egyház, hanem a mai világ foglalkoztatja a maga teljességében.