100 %, 1927-1928 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1927-11-01 / 3. szám

PÁLFYNÉ GULÁCSI IRÉN: FÖRGETEG Nem, nem förgeteg ez, csak kis, szep­tember végi szél. Polgári szalonok nyitott ablakain, függönyein ha dobol az őszi szél förgeteget hisznek a rázkódó ablak­takarók lármájától . . . Jóindulatú téve­dés ? Nem. ..-né Gulácsy Irén nem is írhatott más regényt ebből a témából és a kolozsvári Minerva R. T. természetesen boldogan adta ki ezt a pályadíjnyertes munkát, amely „jól odamondogat“ a dá­­ridózó hercegnek és megsimogatja a „népet“, de a becézés után bizonyára kölni vízzel szagtalanítja tenyerét. Mert... 1. A „nép“ ebben a könyvben is ronda, durva. A „nép“ között van finomlelkű is. Ez persze, néhai dzsentri ... A paraszt­­patriarchia a régi nemesi udvarházról mereng ... és unokája, aki jó finom, kedves ... természetesen az esztétikát magába szívott városi emberek szép életét hozta az undorító piszkos faluba. Hogy miért undorító, piszkos a falu és a pa­raszt — arról szónyi gondolata nincs az írónőnek. Hogy a falu szépérzékének tel­jes hiánya — következménye csupán a kizsákmányoltsá­nak, erről nem olvasunk a könyvben. 2. Fertőházy hercegnek negyedmillió hold föld­e van. A nyolcvantagú kisgazdakö­zösségnek összesen száz hold a birtoka Ez kevés! Több kéne a kisgazdáknak. Ebben igaza van a regényírónak. Sőt a megoldást is megmondja G.-né G. I. Hogy a herceg adhatna a nép­nek. Erre van felépítve a regény. De a herceg nem ad. Herceg sose ad. Akinek van, sose mond le jószántából, még ha K.-né G. I. még olyan szívszo­rongva is kéri. 3. A mammuthbirtokok környékén nem­csak kisgazdák élnek, nemcsak kisgazdák vágyódnak föld után. Ezt én mondom és nem a regényírónő. A probléma megér­demelte volna például azt is, hogy meg­lássuk a földért vívott harcban természe­tes küzdőtársa a földmíves szegénység­nek a kisgazda. De G.-né G. I. nem kíván a földtelennek földet. G.-né G. I. csak annak kíván, akinek kevese ugyan, de van. . . Hazug és irreális így, ezekkel az alapvető hibákkal a regény egész konstrukciója. Nem a falu, nem a föld­­mívesség, hanem egy birtokosnak szen­timentálisan, naivan meglátott házatája a könyv . .. Mert.. . a) Nyugatdunántúl a regény színhelye és a parasztok székely nyelvjárással beszél­nek. b) A parasztpatriarcha úri unoka­kisasz­­szonya nem azért szeret bele a hercegbe, mert benne örök „szépségimádatának“ beteljesülését látja ... hanem — tegye szívére G.-né G. I. a kezét — mert a hercegnek negyedmillió holdja van .. . c) A herceg fia szerelmes a lányba. Lány nem szereti. Lány az öreg­ herceget szereti. Lány az öreg herceg hatása alatt fiát szül és meghal. Fiát nem az öreg herceg, hanem az ifjú reménytelen szerel­mes hercegfi fogadja magához. Mondván: demokrata embert nevelek belőle ... És eme szavaknál a nemes hercegfi bőven hullajtja könnyeit... A negyedmillió hold föld reményteljes örököse nem igen mond ilyeneket sose ! bár ezért a témáért. És kár, hogy P.-né G. I., aki különben tehetségben, erőben és érdeklődési szemléletben toronymagas­ságban áll magyarul író nőíróink fölött — nem ment ki egy nagybirtok környé­kére, nem ült le egy kommencióban arató földmunkás mellé. Ha csak egy órát be­szél vele, más, emberibb, igazibb a re­gény. GERGELY SÁNDOR A / . / Irodalmi és művészeti kulturszemle I /­­ BUDAPEST, VI., Ó UCCA 4. III. EM. 10. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: TAMÁS ALADÁR ELŐFIZETÉSI ÁRA : EGY ÉVRE (10 SZÁM) 7.50, FÉLÉVRE (5 SZÁM) 3.80 PENGŐ MINDEN KÖZLEMÉNYÉRT A SZERZŐJE FELEL KRAUSZ J. ÉS TÁRSA KÖNYVNYOMDÁJA, BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 15

Next