100 %, 1927-1928 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1927-11-01 / 3. szám
PÁLFYNÉ GULÁCSI IRÉN: FÖRGETEG Nem, nem förgeteg ez, csak kis, szeptember végi szél. Polgári szalonok nyitott ablakain, függönyein ha dobol az őszi szél förgeteget hisznek a rázkódó ablaktakarók lármájától . . . Jóindulatú tévedés ? Nem. ..-né Gulácsy Irén nem is írhatott más regényt ebből a témából és a kolozsvári Minerva R. T. természetesen boldogan adta ki ezt a pályadíjnyertes munkát, amely „jól odamondogat“ a dáridózó hercegnek és megsimogatja a „népet“, de a becézés után bizonyára kölni vízzel szagtalanítja tenyerét. Mert... 1. A „nép“ ebben a könyvben is ronda, durva. A „nép“ között van finomlelkű is. Ez persze, néhai dzsentri ... A parasztpatriarchia a régi nemesi udvarházról mereng ... és unokája, aki jó finom, kedves ... természetesen az esztétikát magába szívott városi emberek szép életét hozta az undorító piszkos faluba. Hogy miért undorító, piszkos a falu és a paraszt — arról szónyi gondolata nincs az írónőnek. Hogy a falu szépérzékének teljes hiánya — következménye csupán a kizsákmányoltsának, erről nem olvasunk a könyvben. 2. Fertőházy hercegnek negyedmillió hold földe van. A nyolcvantagú kisgazdaközösségnek összesen száz hold a birtoka Ez kevés! Több kéne a kisgazdáknak. Ebben igaza van a regényírónak. Sőt a megoldást is megmondja G.-né G. I. Hogy a herceg adhatna a népnek. Erre van felépítve a regény. De a herceg nem ad. Herceg sose ad. Akinek van, sose mond le jószántából, még ha K.-né G. I. még olyan szívszorongva is kéri. 3. A mammuthbirtokok környékén nemcsak kisgazdák élnek, nemcsak kisgazdák vágyódnak föld után. Ezt én mondom és nem a regényírónő. A probléma megérdemelte volna például azt is, hogy meglássuk a földért vívott harcban természetes küzdőtársa a földmíves szegénységnek a kisgazda. De G.-né G. I. nem kíván a földtelennek földet. G.-né G. I. csak annak kíván, akinek kevese ugyan, de van. . . Hazug és irreális így, ezekkel az alapvető hibákkal a regény egész konstrukciója. Nem a falu, nem a földmívesség, hanem egy birtokosnak szentimentálisan, naivan meglátott házatája a könyv . .. Mert.. . a) Nyugatdunántúl a regény színhelye és a parasztok székely nyelvjárással beszélnek. b) A parasztpatriarcha úri unokakisaszszonya nem azért szeret bele a hercegbe, mert benne örök „szépségimádatának“ beteljesülését látja ... hanem — tegye szívére G.-né G. I. a kezét — mert a hercegnek negyedmillió holdja van .. . c) A herceg fia szerelmes a lányba. Lány nem szereti. Lány az öreg herceget szereti. Lány az öreg herceg hatása alatt fiát szül és meghal. Fiát nem az öreg herceg, hanem az ifjú reménytelen szerelmes hercegfi fogadja magához. Mondván: demokrata embert nevelek belőle ... És eme szavaknál a nemes hercegfi bőven hullajtja könnyeit... A negyedmillió hold föld reményteljes örököse nem igen mond ilyeneket sose ! bár ezért a témáért. És kár, hogy P.-né G. I., aki különben tehetségben, erőben és érdeklődési szemléletben toronymagasságban áll magyarul író nőíróink fölött — nem ment ki egy nagybirtok környékére, nem ült le egy kommencióban arató földmunkás mellé. Ha csak egy órát beszél vele, más, emberibb, igazibb a regény. GERGELY SÁNDOR A / . / Irodalmi és művészeti kulturszemle I / BUDAPEST, VI., Ó UCCA 4. III. EM. 10. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: TAMÁS ALADÁR ELŐFIZETÉSI ÁRA : EGY ÉVRE (10 SZÁM) 7.50, FÉLÉVRE (5 SZÁM) 3.80 PENGŐ MINDEN KÖZLEMÉNYÉRT A SZERZŐJE FELEL KRAUSZ J. ÉS TÁRSA KÖNYVNYOMDÁJA, BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 15