10-es Honvéd, 1917 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1917-07-15 / 1. szám
Kiadja a magyar kir. 10-ik honvéd gyalogezred özvegyéé árvaalapja javára. Megjelenik minden hónap 1. és 15. napján. A M. KIR. MISKOLCZI 10-IK HONVÉD GYALOGEZRED TÁBORI ÚJSÁGJA Előfizetési árak: Egész évre - -- -- 10 kor. Fél évre Negyedévre 5 kor. 2 kor. 50 f. ^ Egyes szám ára 40 fillér. A közönséghez. Irta: Sáfrán Géza, alezredes, ezredparancsnok. Harctér, 1917 julius hó. Éppen egy éve! Szerencsen találkoztam a 10. ezred volt parancsnokával. Ő jött a harctérről — én mentem oda. — Hová mégy? — kérdi. Megyek, hogy átvegyem a 10. ezredet. Ezredet? Az nincs. — felelte. Elvonult előttem a nagy orosz offenziva képe s elhittem, hogy „nincs ezred", mert ott s akkor csak egy megoldás volt lehetséges minden csapat számára: önfeláldozó halálmegvetéssel kitartani. A 10. ezred pedig kitartott. Elváltunk. Mentem. Vitt a vonat békés rónaságon, a kanyargó Tisza partján, majd elértük a Kárpátokat, hol láthattuk az ellenség ágyúinak rombolásait; tovább Galíciában már ismert csatatereken jártam. Ez a változó kép s ez a mondás „Az ezred nincs" — egész lelkemet, egész agyamat, egész valómat foglalkoztatta. Nem az aggódás, nem a kishitűség, nem a csüggedés ütött tanyát lelkemben, hanem az a megingathatatlan meggyőződés és akarat, hogy: „lesz ismét 10. ezred". Tervek képződtek lelkemben, hogy miként fogom ezt a szülővármegyém sok vér áztatta drága porából előtermő népet, melynek bölcsője körül a halálig való önfeláldozásra kész hazaszeretet legfenségesebb nótái s a hitnek, vallásosságnak legyőzhetetlen lelki erőt adó zsolozsmái zengettek — egy testté, egy akarattá összekovácsolni, miként fogom harcba, győzelemre vezetni. Midőn julius 14-én az ezredparancsnokság helyére értem, tényleg „nem volt ezred". De már másnap kaptam „embereket". Honvédeket, kik — mint annak idején a borsodi vörössipkások — a föld porából, a felhőkből vagy a csillagokból termettek elő. S midőn megismerkedtem velők s megmondtam nekik, mit, miért, miként akarok elérni s láttam, hogy azt megértették s lelkekbe szívták: átvonult lelkemen az az érzés, hogy már van ezredem, már „van 10. honvéd ezred". Mintha Istennek lelke, a szentléleknek sziklákat is megdöntő ereje szállt volna az „ezred" szivébe-lelkébe, midőn felsőbb parancsra kiválva az „Előre" hadosztály kötelékéből, hulló záporban, a honvéd zenekar Rákóczi-indulója és lelkes magyar nóták