10-es Honvéd, 1928 (8. évfolyam, 1. szám)
1928-05-06 / 1. szám
2 Évről [UNK] évre Miskolc, 1928 május 6.— Csókolom a kezét nagyságos asszonyom! No csakhogy újra találkoztunk ! Micsoda helyénvaló gondolat volt egyszer s mindenkorra májusra tenni az ezrednapokat. A miskolci asszonyok így mindig fiatalnak látják az egykori 10-es honvédeket, mert májusban minden 10-es fiatal. Csak éppen az a baj, hogy az ember nem viselheti kívül a szívét is, mint a haját. A haja megőszül és az asszonyok azt gondolják, hogy a szív és a haj között okozati összefüggés van. Pedig! Még Berzy Sándor is megőszül pedig neki aztán igazán nincs erre oka. Az a fontos, hogy az őszülés su 10-ES HONVÉD 1928 Tizes honvéd Az övé ez a nap. A tizes honvédé, akinek fogalommá nőtt alakját bronzba öntötte s a halhatatlanságnak adta át a jelenkor. Ezen a napon, a mán, a mint fut át a jövőbe, az emlékezés, a történetírás cselekvésbe, a történelemcsinálásba. A Rudolf-laktanya előtt felállított ércszobor, amelyről az október 9-iki ezrednapon hullt le a lepel és a József-laktanya falába illesztett gránit emléktábla, melynek aranyozott betűi mától fogva beleragyognak a 10 es honvédek lelkében, a legtömörebb történelem. Ez a szobor, a tizes honvéd örökbe készült alakja és ez az emléktábla beszédes hirdetői vérzivataros koroknak, hősi halálküzdelmeknek, amelyekben a tizes honvéd csüggedés nélkül, kishitűség nélkül, bátran és keményen állotta meg a helyét hét ország frontján keresztül. A férfias erények bronzba öntött és márványban elsóhajtott szimbóluma ez a két emlékmű. Tanítója és sugalmazója a későbbi koroknak, uj generációknak. Megtanuljuk tőlük, hogyan kell s hogyan lehet dalolva itthagyni a meleg otthont, a színes életet, barátot, hitvest, rózsaszínű gyermekarcot, hogy megvédjük őket, a talpuk alatti földdel együtt, az idegen, fenyegető, egész életünkre törő ellenségtől. A bátorság dala, az egész nemzet életének fenséges akkordja kisérte a tízeseket a harctérre, ahol verekedni kellett a létért, mindnyájunk létéért, a magyar élet egyéni színéért, a becsületért, az örökkévaló magyarság ősi birtokáért. Ha a harcok bukással végződtek is, egy valami mégis diadalmasan, glóriásan emelkedett ki az összeomlásból: a férfias helytállás, a halálig kitartó hűség, a gondolkodás nélküli önfeláldozás, a mi kincsünk maradt, folttalan, integer birtokunk. Ezzel a birtokunkkal még visszaszerezhetjük az elvesztetteket. Csak ennek nem szabad elvesznie soha. Erre int bennünket az uj tizes honvédszobor és a volt 10-es laktanya falába illesztett fekete gránit tábla. De sok-sok minden egyéb mondanivalója is van ennek a két emlékműnek. Hirdetik a meleg, nyiltszivü összetartást, a bajtársi hűséget, amely a csaták zaját is túléli s egybekapcsolja azokat a békés falak közt is, akik a golyózáporban váll váll mellett küzdöttek a közös célért. A közös cél ma sem szűnt meg. Ezt a közös célt ma is kell éreznünk mindnyájunknak. Közös öntudattal kell látnunk, tudnunk, hangsúlyoznunk, hogy együvé tartozunk mindnyájan, akik közös sorsban, közös vállvetett munkában küzdünk tovább a jövőért. Ennek az összetartásnak, ennek a közös öntudatnak felemelő példáját adják a tizes honvédek, valahányszor liát senki sem érzi. Figyelje meg asszonyom Berzyt, hogy fog táncolni egész éjjel. Ilyen fiatal kedélyű valamennyi 10-es. Hiszen a tűzhányók tetejét is hó takarja, mégis tűz szunnyad alatta. Most pedig meséljen valamit asszonyom, mi az újság Miskolcon? Mi minden történt az októberi ezrednap óta? — Eliszen, ha minden csak úgy somásan, szempillantás alatt eszembe jutna ! Azt már tudja, ugye, kedves barátom, hogy Kiss Kálmán novemberben ezredes lett? Itt volt a helyőrségi bálon is a télen. A miskolciak már ott gratulálták meg. Azután Győry György ügyészségi elnök lett Balassagyarmaton. Szabadffy Gyula pedig helyettes pénzügy igazgató. Bónis Aladár alispán. Kozma Ferenc a Magyar Jövő r.-t. ügyvezető igazgatója, Thurzó-Nagy László pedig ugyanitt kiadóhivatali igazgató. Vitéz dr. Nagy Sándor miskolci járásbiró, Harsányi József dr. pedig tovább gyűjti a doktorátusokat. Szepesi Jenő a MÁK élén arat sportsikereket, mig Fógel Ernő mint bankigazgató „szives“ a volt 10-esekhez. Friedezrednapjukra itt Miskolcon, szerető fészkükben összegyűlnek. Nemcsak aktiv, hivatásos katonák gyűlnek össze ezeken az ezrednapokon. It van mindenki, aki a Magyaros alján vívta az álló harcot kerek egy esztendeig. Mindenki, aki átélte és túlélte a Strapa melletti nehéz napokat. Az egyik író, a másik festő, a harmadik mérnök, vagy ügyvéd vagy kereskedő. A verekedésben katona volt mind, lelke az egész nemzet nagy ügyét hordozta s katona lesz újra, kemény, gerinces, lángoló hős, ha a nemzet érdeke ismét a harctérre szólítja. A bajtársi összetartás azonban nem ismer különbségeket közöttük most sem. A közös harcok nagy tanulságait elhozták magukkal a jövőért dolgozó munka békés színterére is. Érzik és éreztetik, hogy ugyanazon nemzetnek ugyanazon katonái vagyunk mindannyian, a véres küzdelem és verejtékes munka frontján egyaránt. Ez az összetartás nemzetnevelő példát ad a széthúzás, visszavonás, kölcsönös gyanakvás, bizalmatlanság és féltékenység mai korának. A Rudolf-laktanya előtt október óta álló magányos alak egy egész ezredet jelent. Gyönyörű egységet. Olyan öntvény, amelyben mindenki egybe forr, aki az ezred összéletének részese. S most ez a szobor s ez az emléktábla azt hirdetik, hogy ilyen egységben kell összforradnia az egész nemzetnek. maji Maxi a Miskolci Könyvnyomda r.-t. ügyésze lett. Mit beszéljek még a volt 10-esekről? Vagyonosodnak. Némethy József alezredes házat épített. Thurzó-Nagy László házat vett, Pusztai Lajos szellőt. Vitéz Sáfrán Géza altábornagy hejőszalontai bérletén bolgárkertészetet rendezett be. Hogy így tiszteletbeli bolgár lett, a bolgár földrengés hire valósággal lesújtotta. Székely Dezső őrnagy a Balaton mellett szerzett egy kis nyaralót. Kiss György feleséget szerzett. Gömöry Árpád alezredes könyvet írt Dobsináról, aminek óriási sikere van. A mai ünnepségek látható főrendezője Misik János őrnagy kibővítette a házát. Vadászy Pál alezredes örökölt. Árva Imre villatelket vett. Nyirvanyi országos hírnevet szerzett a boldvai apátság felfedezésével. Petris Brúnó Pesten lett tánctanár s azóta szorgalmasan gyűjti a vagyont. Vitéz Subik Károly kanonok — aki most Rómában van Szmrecsányi Lajos érsek kíséretében — ma is lelkes 10-es és csak azt sajnálja, hogy nem június elsején van az ezrednap, amikor Miskolcra jönnek bérmálni. No