10-es Honvéd, 1931 (12. évfolyam, 1. szám)

1931-05-10 / 1. szám

10-ES HONVÉDEK ALKALMI LAPJA XII. évfolyam. 1. szám. " 1931. május 10. A VOLT M. KIR. MISKOLCI 10. HONVÉD GYALOGEZRED KÖTELÉKÉBE­ TARTOZOTT A TIZEDIK EZRED-EMLÉKNAP. Jubileumot ünnepelünk, — örömünnepet ülünk, — vitéz 10-es baj­társak! Mindig igazi ünnep, — mindig igazi öröm nekünk, ha mi, volt miskolci 10-es honvédek bajtársi találkozóra gyülekezünk össze, hogy megfürösszük lelkünket a régi dicső, kedves, nemes és tiszta, emlékek üdítő­, felvillanyozó és megnyugtató meleg, fénysugará­ban; hogy ismét lerójuk hősi halált halt 10-es baj­társainkkal szemben a kegyeletnek, a hálának és elis­merésnek egy parányi adóját; hogy egymás szemébe nézhes­sünk s kiolvashassuk onnan, hogy a h­onpolgári és katonai erények tekintetében ma is is régi 10-es honvédek vagyunk; hogy kezet szoríthassunk egy­mással s e kézszorításban érezzük annak a bajtársi,­­testvéri szeretet­nek az utolsó 10-es­­ honvéd szive dobogásának megszűntéig soha ki nem alvó melegét, mely minket békében összetartott, — a­ világ­háború rettentő szenvedéseiben és dicső harcaiban lelkileg összefor­­rasztott; hogy megmondjunk nyiltan és őszintén mindenkinek, hogy igen­is, mi büszkék voltunk, vagyunk és leszünk arra, hogy miskolci 10-es honvédek vagyunk, mert er­re a jogot vérrel és dicsőséggel sokszorosan megszereztük. Ma, midőn a háború, a forrada­lom és kommün után tizedszer jö­vünk össze, hogy tizedik ezred em­­léknapunkat megtartsuk s jubi­láns keretiekben megünnepeljük, — mindezek a gondolatok és érzé­sek fokozottabb mértékben hevítik agyunkat és szívünket! Íme, bi­zonyság Isten és ember előtt, hogy a 10-es honvéd szellem, mely a világháborúban annyi magyar di­csőség forrása volt s mely a kom­mün után — tíz év előtt — min­ket azonnal bajtársi találkozóra hozott össze; mely ezalatt a tíz év alat szob­rot emelt ai 10-es honvédek dicső emlékének; emléktá­blát a hősi halált halt 10-es baj­társaknak; megszervezte a hősi halált halt bajtársak özvegyeit és árváit gyá­­molítani hivatott „Özvegy és Árva Alap“-ot; újra létesítette a 10-es honvédek által a­ világháborúban nagy szor­galommal összegyűjtött, de a for­radalom őrülete által elpusztított­ nagy arányú, értékes és gyönyörű hadiképtárat és hadimúzeumot; ez a 10-es honvéd szellem ma­ is él, ma is diadalt arat, mert alkotó munkájával áldoz az igaz magyar hazafiság, — a­ bajtársi kegyelet, — a magyar kultúra és a jóté­konyság oltárán. És m­a is ennek a tizedik ezred­­emléknapnak az igazi jelentősége, fontossága, és szépsége reánk néz­ve nem egyedül a mai jubiláris ezredemléknapban van. Hogy ez­t megérhettük, teljes fasz örömünk s hálaimánk száll érette a Minden­hatóhoz. A mai tizedik ezred-em­­léknap jelentősége, fontossága és szépsége azonban inkább a tíz év előtt tartott első­ ezred-emléknap­­ban rejlik. Akkor a­ viszonyok még olyanok voltak, hogy a bajtársi összetartásnál,­­ a régi 10-es szel­lem tettekre hevítő erejére és az önfeláldozásra újból könnyen szükség lehetettt­ volna. Az első ez­­red-emléknap azt dokumentálta, hogy a 10-es honvédek ezeket meg­­értettt­ék és habozás nélkül tettre készek. Azért is a 10-es honvéd szellem minden fénye, melegsége első­sor­ban a tíz év előtti elsői ezred-em­­léknapra vetődik vissza, amely napon először jöttünk össze s tet­tünk fogadalmat, hogy a 10-es honvéd tradíciókat ápolni fogjuk;

Next