10-es Honvéd, 1941 (20. évfolyam, 1. szám)

1941-05-11 / 1. szám

XX. évfolyam. 5B3 A VOLT M. KIR. MISKOLCI 10. HONVÉD GYALOGEZRED KŐT 10-ES HONVÉDEK ALKALMI LAPJA M»«kolé, 1941 május 11 Virrad a hajnal jó magyarok! Irta: Sassy Csaba• Tyukodi pajtás, állj ki a sáncra, nézz fel az égre, virrad-e már? Ránc gyűl a ráncra és haditáncra, senkibe kivált? senki se vár? Bent a suton már régen eluntuk... tesped az ember.... alszik a vér.... írva a kardunk... rég ki se húztuk... S­árva fejünkön csillog a vér. Tyukodi pajtás­ asztalodon rég­en­ kalamáris s benne a toll, harcos íráson jár ma az elméd.... Harcos íráson van ma a sor. Nyugszik a kedv és harcol a tollad... szántja az árkust nagy szaporán... seb be se forrhat, kedv ki se korhad harcos írások büszke torán. Húsz éve elmúlt, Tyukodi saítás, hogy derekunkon nincsen a kard... Akkor a jelszó volt a­ kitartás.... Akkor az orkán összekavart. Akkor is irtó vérzivatar volt... s tör hegye volt a penna hegye... Nagymagyar­ország sírja behantolt a porban a kard, mely visszavegye. Mártsd be a pennád, Tyukodi pajtás! rázd fel a vérünk... rójad a sört... s légyen a béred ez a kirajzás, mely annyiunkat összesodort. Mind magyar ez, kit tartani szóval szent kötelesség, szent hivatás. . tartani szóval, míg riadóval költeni jön a nagy virradás. i A fogason még nyugszik a szabira... s jó kinyujtózni bent a suton, de a nagy égnek pirkad az alja... üstökös indul égi úton. Újra színes lesz most a leírt szó... s lángol az árkus a penna nyomán.... És a szívünk, az annyira ízio, hogy riadót ver gyors­ szaporán. Hargita csúcsán lármafa zendü­l... Csíki határon terjed a hír: harcol óhajtó drága seregrül... Állni előtte senki se bír. Millió ember vár a parancsra, s hogyha megindul, nincs akadály... és Hadúr-Isten néz le e harcra, melynek a díja, a­ régi határ. lásd! Keleten már hol van a germán? Attila járt csak oly szaporán... Hit kamerád szól: Gyepre ki! ! Gyer­mán! Vívni a harcok hosszú során! Már Trianonnak nem fog az átka. . Porba lehullt a béklyó, a lánc... S biztat a testvér! unszol a mátka: Gyepre ki! Hajrá! Indul a tánc! Tyukodi pajtást írjad a sorsunk! s nézz ki a sáncra, virrad-e már? lázas a szívünk... száraz a torkunk... s repdes a lelkünk, mint a madár. Várjuk a jelszót, hogy: ki a gyepre! Várjuk a hajnalt, hogy: kiragyog... s rásüt a nap a régi seregre...­­ dobban a lépés... mg a sarok.... | Virrad a hajnal, jó magyarok!

Next