168óra, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1991-02-12 / 6. szám
Napi félmilliárd Ki fizeti az Öböl-számlát? A Pentagon titkolózik ! ! Mibe kerül a szövetségeseknek, elsősorban Amerikának az Öböl-háború? Úgy hírlik, elképesztő összegről van szó. A bonni kormányszóvivő-helyettes és a japán szóvivő pontos számokat mond, de a Pentagon sajtótitkára, Steve Egnor titkolózik a Frei Tamással folytatott telefoninterjúban. - Mennyibe kerül az Öböl-háború az Egyesült Államoknak? STEVE EGNOR: Ne vicceljen, uram, erre vonatkozó adatot senkinek sem adhatok meg. „Szigorúan” titkos adatok - De én napi egymilliárd dollárról hallottam. Igaz ez? S. E.: Higgye el, ezek teljesen titkos adatok. Nem adhatok információt, világos?! ! - Akkor másképp kérdezem: egy ehhez hasonló háború ön szerint mennyibe kerülne naponta? S. E.: Azt hiszem, nem többe napi félmilliárdnál. H - Tehát félmilliárd? S. E.: Uram, mi most nem az Öböl-háborúról beszélünk, hanem egy hasonlóról, érti, ugye?! ! Értem, persze. És arról van adata, hogy az Egyesült Államoknak mennyi pénze van öszszesen erre a háborúra? S. E.: Uram, egyszerűen nem értem, miért próbálkozik?! Ön is nagyon jól tudja, hogy ezekre a kérdésekre nem válaszolhatok. I - Na de mégis, mondjuk, százmilliárd dollár vagy esetleg több? Mennyi pénze van Amerikának erre a háborúra? S. E.: Biztosíthatom róla, hogy van elég pénzünk. Több is, mint százmilliárd dollár. Pont annyi, amennyi kell. I - Amennyire informált vagyok, komoly viták voltak az Egyesült Államok és Németország között arról, mennyi pénzt adjanak a németek önöknek a háborúhoz. Úgy tudom, Bonn sokkal kevesebbet akart adni, mint amennyit végül is amerikai nyomásra adott. így van? S. E.: Valóban voltak vitáink, ráadásul nemcsak a németekkel, hanem a japánokkal is, de ezek a problémák már megoldódtak. A német kormány a japánhoz hasonlóan éppen ezen a héten szavazott meg több mint ötmilliárd dollárt erre a célra, úgyhogy a jelek szerint mind a ketten belátták, hogy a jövőben nagyobb részt kell vállalniuk a háború finanszírozásából. ■ - És ez az ötmilliárd egyelőre elég vagy sem? S. E.: Sokak szerint nem elég, de ezt hadd ne kommentáljam. - És ön személy szerint mit gondol: a japánoknak és a németeknek többet kellett volna adniuk? S. E.: Nézze, ez alapvetően a külügyminisztérium biznisze. Nekünk, a Pentagonnak, nem sok közünk van a dologhoz. Baker külügyminiszter úr hozza a pénzt, annyit, amenynyit tud, mi pedig elköltjük. Erről van szó. - Végül: van arról adat, hogy eddig mennyibe került ez a háború Amerikának? S. E.: Sokba, de most már nemcsak a kérdésekből, hanem önből is elég volt. Bye-bye. I - Németország eddig nyolcmilliárd dollárral járult hozzá a 28 ország katonáiból álló szövetséges haderő költségvetéséhez. Ezt az összeget toldották meg Bonnban a múlt kedden öt-, pontosabban öt és fél milliárd dollárral. A vonalban Norbert Schäfer, a német kormány szóvivőhelyettese. - Miként számolta ki a német kormány az Öböl-háborúhoz nyújtott pénzügyi segítség mértékét? Miért pont öt és fél milliárdot adnak? NORBERT SCHÄFER: A tárgyalásokat a pénzügyminiszterek folytatták, bár volt egy stádium, amikor Kohl kancellár és Bush elnök is bekapcsolódott. Természetesen mi, a ránk jellemző német alapossággal kiszámoltunk mindent, egészen a napi kiadásokig, de a számítási módszereinket - gondolom, ezt megérti - nem fogom elárulni önnek. Nem vagyok abban a helyzetben. Fizess és ne érdeklődj! ! - Igaz az, hogy az Egyesült Államok többet akart kapni annál, mint amennyit önök végül is adtak? N. SCH.: Nézze, a megbeszélések - lévén, hogy hatalmas összegről volt szó - elég feszült hangulatban zajlottak. Furcsa volna, ha most én, a német kormány szóvivőhelyettese azt mondanám, hogy nem voltunk elég határozottak és a kelleténél többet adtunk, de tény, hogy igaz, amit nekem tegnap Waigel pénzügyminiszter úr mondott, nevezetesen, hogy az amerikaiak nagyon határozottan megfogalmazták elvárásaikat, és mi, németek talán a kelleténél is gyorsabban, lényegében vita nélkül belementünk mindenbe. - Vagyis az amerikaiak most elégedettek lehetnek? N. SCH.: Azok is. Legalábbis az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Brady úr az. Egy sajtóértekezleten ugyanis azt mondta a múlt szerdán, hogy az amerikaiak elégedettek a német szolidaritással és a segítőkészségünkkel. - Feszült hangulatú tárgyalásokat említett. Azt jelenti-e ez esetleg, hogy az amerikaiak megpróbáltak nyomást gyakorolni önökre? N. SCH.: Hát, nyomást abban az értelemben, ahogy ön gondolja, nem fejtettek ki, de való igaz, hogy volt néhány kellemetlen percünk. Egyszer például Bush elnök telefonon beszélve Kohl kancellár úrral, kifejtette: Washington komolyan csalódott Bonnban, amiért nálunk az elmúlt napokban több tíz-, sőt százezres háború- és Amerika-ellenes tüntetések voltak.■ Végül is ki kapja meg a német kormány milliárdjait? , N. SCH.: A pénzt közvetlenül az Egyesült Államok kormánya kapja meg, kétmilliárd német márka kivételével. Ezt az összeget ugyanis egyenesen az úgynevezett frontországoknak, vagyis Egyiptomnak, Jordániának és Törökországnak adjuk. És önöknek teljesen mindegy, mit csinál az Egyesült Államok a Németországtól kapott pénzzel? Vagyis önöket nem érdekli, hogy fegyvereket vesz-e belőle, vagy esetleg élelmiszert az amerikai katonáknak? N. SCH.: így van. Nem érdekel minket. Ez az amerikaiak dolga. Mi megadtuk nekik a kért pénzösszeget, nem is keveset, de abba már nem kívánunk beleszólni, hogy mit csinálnak a milliárdjainkkal. II A koreai háború óta először vetették be a Missourit 14