168óra, 2014. október-december (26. évfolyam, 40-52. szám)
2014-10-02 / 40. szám
XXVI. évfolyam 2014/40. szám 168 ÓRA Közéleti hetilap Főszerkesztő: Mester Ákos Főszerkesztő-helyettes: Jolsvai András, Nagy Csaba (online) Vezető szerkesztő: Karácsony Ágnes Szerkesztő: Krug Emília Képszerkesztő: Simon Márk Főmunkatárs: Buják Attila, Mészáros Tamás Munkatárs: Herskovits Eszter, Lampé Ágnes, Pungor András, Sándor Zsuzsanna, Sztankay Ádám Művészeti vezető: Niczkó Zsuzsanna Tervezőszerkesztő: Kozák Gábor Online: Ács Ferenc, Kofer Attila Online rádió: Pásztor Magdolna vezető szerkesztő Szerkesztőség: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Tel.: 335-1481, 335-1482, fax: 335-1486 Szerkesztőségi titkár: Nagy Zsuzsa E-mail: szerk@168ora.hu; internet: www.l68ora.hu Kiadja: Telegráf Kiadó Kft., 1023 Budapest, Bécsi út 3-5. Tel.: 335-1484, 335-1485, fax: 335-1486 E-mail: kiado@l68ora.hu Felelős kiadó: Jávori Péter igazgató Hirdetésfelvétel: 438-5551 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. 1211 Budapest, Központi út 69-71. Felelős vezető: Oláh Miklós ügyvezető. Terjeszti: a Magyar Lapterjesztő Zrt. és az alternatív terjesztők Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Belföldre előfizethető a kiadóban, valamennyi postán, kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy évre: 17 760 Ft fél évre: 9960 Ft negyedévre: 5610 Ft egy hónapra: 1950 Ft Külföldre előfizethető a Magyar Posta (36-1) 477- 6300 és a Hungaropress Kft. (36-1) 348-4060-as hívószámán. Kézbesítési reklamáció kiadói előfizetés esetén: pénteken és hétfőn 9 és 14 óra között a 438-5576-os telefonszámon, illetve a kiado@168ora.hu e-mail címen, valamint minden előfizető számára a Magyar Posta 06-80 444 444 ingyenesen hívható telefonszámán és az ugyfelszolgalat@posta.hu e-mail címen. ISSN 0864-8581 A Telegráf Kft. a MATESZ tagja. LAKNER ZOLTÁN A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Divízió ll. (Magyar Rádió) Archívum____________, Könyv- és Cikktár -----«life?- » leadott egy Létrehozott egy olyan szisztémát a fővárosban,amelyben az ellenzéki pártoknak versenyezniük is kell egymással, meg szövetkezniük is. Történik ez egy olyan politikai térben, ahol a „centrális erő” körül zilált, egymással is harcban álló ellenzéki csoportok próbálnak életben maradni. Zászlaikon egyszerre szerepel az összefogás, a megújulás, a közös ellenséggel szembeni küzdelem és az önálló politikai arculat ígérete. A feszültség nem oldható fel annyival, hogy jaj, tegyék már félre az ellentéteiket. Mit csináljon például az a baloldali, aki úgy látja: balolda VÉSZKIJÁRAT i társadalompolitikával - az emberi méltóság védelme (ebbe cigányozás meg annak eltűrése se fér bele) és az egyenlőtlenségek csökkentése - lehet leváltani az Orbán-rendszert? Ugyanez elmondható liberálissal és konzervatívval is. Csak annak könnyű legyinteni az eszmei különbségekre, akinek nincsenek szilárd elvei. Sokan vannak, akik rosszabbul élnek, mint négy éve. Ám ugyanolyan sokan lehetnek azok, akik nem látnak éles különbséget a 2010 előtti és utáni hétköznapok között. Nem akarják visszakapni a régi vezetőket, de újakat se nagyon látnak. S főként azt nem érzik, hogy a jövő egyáltalán lehet másmilyen. Ettől rezignáltak, nem úgy általában. Ebből csakis akkor lehet őket kirántani, ha reményt kapnak. Eszmét, ügyet, személyt. A belterjes jelöltkörforgalom helyett társadalmi nyitásra van szükség. A két éve zajló összefogási politika - legalábbis a módja - zárva tartja az ajtót. Legalább azt el lehetne fogadni, hogy létezhetnek más utak egy Orbánt leváltó majdani társadalmi szerződéshez, mint az eddigiek. A főpolgármester-jelölési kényszerhelyzetben a pártok olyan embert kerestek, aki kifejezi mindazt, ami bennük azonos, s tompítja, amiben eltérnek, ezáltal segítve a létfontosságú kerületi kampányokat. Aligha csak Falus Ferencen múlt, hogy ez nem sikerült. Kampányának hibái az egész ellenzéki oldal betegségének tünetei, így lett a beugró Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter 1995-ös csomagjával - ha nem is egymaga - megalapozta a gazdasági növekedést. Az Európai Parlamentben kritikusa volt az Orbán-rendszernek. Ugyanakkor a Bokros szakemberi kvalitásait és politikán kívüliségét méltatók figyelembe kell hogy vegyenek néhány dolgot. Egyrészt Bokros maga is arról beszélt, hogy ez nem a szakpolitikák ideje. Másrészt Bokros egy párt elnöke. Olyané, amely mindeddig kifejezetten azzal reklámozta magát, hogy nem baloldali. Nem csak a baloldaliaknak kellene önmérsékletet tanúsítaniuk, ha az összefogás a cél. A harmadik: a szakmai tudás politikai sikerre váltása nem magától értetődő. Bokros egyetlen sikeres választást tudhat maga mögött, a 2009-es európai parlamenti voksolás öt százalékát. Most persze más a helyzet, hiszen jelöltségét ezúttal több párt támogatja. Ez azonban önmagában nem lesz elég: tavasszal láthattuk, hogy a több helyről várt támogatások maguktól nem adódnak össze. Az utolsó kanyar előtt a jelöltek számát illetően a képlet tisztábbá vált. Bokros mögött állnak az összefogás hívei, köztük azok is, akik egy hete még más mögött álltak. Aki erre az összefogásra akar szavazni, és aki tiszteli Bokrost, tíz nap múlva megteheti. 3 NOTESZ