168óra, 2015. január-március (27. évfolyam, 1-13. szám)
2015-01-22 / 4. szám
6 KORMÁNYZATI SAJTÓ: JOBBOLDALI SZEREPZAVAR? Orbán Viktor a jobboldali médiumok vezetőivel tartott szokásos évi találkozóján bejelentette: nem kívánja tovább állami hirdetésekkel finanszírozni a hozzá eddig hű orgánumok működését, és más alapra helyezi az eddig köztük lévő kapcsolatot. Mint kiderült: teljesen lojális, „bonyodalmaktól mentes” saját sajtót akar. És mivel a döntő többségében a Simicskabirodalomhoz tartozó médiumok üzleti forrásokból amúgy is termelnek profitot, állami hirdetések nélkül is képesek lesznek majd eltartani magukat. Ráadásul így szerepzavarral sem kell majd küzdeniük, s ezek után a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus. A több milliárd forintnyi állami hirdetési pénzek pedig minden bizonnyal a nyolcvanmilliárd forintnyi közpénzzel fenntartott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, magyarul a közmédiához kerülnek, ahol több új, egyebek mellett bulvár- és sportcsatorna beindítását is tervezik. Piaci szempontból ez jó hír, hiszen véget érhet az az időszak, amikor néhány kereskedelmi médium jelentős állami forráshoz jut, a versenytársaik pedig ebből egyáltalán nem részesülnek — mondja a 168 Órának Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely szakértője. - A piactorzító gyakorlatnak vége. De az igazi kérdés az, hogy a kedvezményezetti körből kikerült médiumok fenntarthatók lesznek-e állami segítség nélkül is, illetve az új helyzet mennyire csökkenti a szerkesztőségeknek a kormány iránti lojalitását. Nemcsak az érintett médiavállalatok járhatnak rosszul, hanem a kormányzati üzenetek hatékonysága is csökkenhet, hiszen a közszolgálati csatornákon messze nem lehet olyan széles közönséget elérni, mint a Simicskabirodalom médiumain keresztül - véli a szakértő. FOTÓ: KOVALOVSZKY DÁNIEL AZ Y-GENERÁCIÓS CSOKONAI Szabadság mindenek felett címmel Csokonai Vitéz Mihályról jelent meg kétkötetes regény. Szerzője, Palotai H. Zsófia 1991-ben született Budapesten, egyetemista, kulturális antropológiát tanul Bécsben. Művében a költő ifjú évei elevenednek meg: Csokonai afféle „Y-generációs hős” a reformkorból. A Debreceni Református Kollégium tanáraként szembefordul a tekintélyelvű oktatással. Első verseinek publikálását mesterétől, Kazinczy Ferenctől várja, akit azonban a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétellel vádolnak meg, és letartóztatják. Csokonai hús-vér, esendő figura, s a könyv eddig meg nem jelent életrajzi elemeket is tartalmaz. Az írónő a 168 Órának elmondta: gimnazista kora óta kutatja Csokonai életét. Szerinte a reformkor sok tekintetben párhuzamos a jelenünkkel. A szólásszabadság, a felvilágosodás eszméinek megvalósítása a mai Magyarországon épp olyan aktuális, mint annak idején volt. - Csokonai szellemi kortársunk. A szabadság elkötelezett híve volt, ugyanakkor hiányzott belőle Petőfi radikalizmusa. Csokonai egyetlen politikai irányzatnak sem volt fanatikus híve. Számára a szabadság azt is jelentette: a sorsunkért nem az idegen elnyomó hatalmakat hibáztatjuk. Saját életünkért mi vagyunk a felelősek - tette hozzá Palotai H. Zsófia. MAGAZIN 168 Óra • 2015. január 22. KEREKASZTALOK, SZERVEZŐDJETEK! - Ha csak egy százalék esély van arra, hogy most sikerül, meg kell próbálni - mondta lapunknak Ferge Zsuzsa, a demokratikus kerekasztalok létrehozását sürgető felhívás egyik aláírója. A szociológus mellett Lovas Zoltán újságíró, Iványi Gábor lelkész és Horváth András, korábbi NAV-munkatárs biztatnak különféle értékrendű kerekasztalok megalakítására, amelyek politikai, gazdasági, társadalmi minimumokat dolgoznának ki. Horváth András bejelentette a Nemzeti Konzervatív Kerekasztal létrejöttét, a baloldali testvérszervezet pedig lapzártánk után jöhet létre. - Elsődleges cél a nyomor növekedésének megállítása. De ugyanilyen lényeges a külpolitikai kapcsolatok javítása, a bizalom helyreállítása - véli Ferge Zsuzsa. A szervezők hívják a civil mozgalmakat, pártokat, munkaadói és munkavállalói szervezeteket, egyházakat is. A kerekasztalok a Nemzeti Egyeztető Fórumon kezdenék meg a közös munkát 2015. március 15-én.