168óra, 2020. január-március (32. évfolyam, 1-13. szám)
2020-02-06 / 6. szám
RA MAI ÜGYEK ! MAGYARORSZÁG A Fővárosi Közgyűlés 2019 májusi döntésével 17 milliárd forint - nyilvánvalóan hitelből érkező - saját forrást irányzott elő a Lánchíd és a Váralagút felújítására. Ez azonban a hatmilliárddal együtt is még csak a Lánchíd felújítására sem lett volna elegendő. Ezt igazolta a második, már Karácsony Gergely alatt értékelt tender, amelyet január 29-én nyilvánított érvénytelennek a Fővárosi Közgyűlés, miután még tízmilliárddal drágultak az ajánlatok. A hídrekonstrukció legkedvezőbb, 24,6 milliárd forintos költségvetésével az A-Híd Zrt. állt elő, de ez csak a Lánchídra vonatkozott, a Váralagút felújítását további 11 milliárdért vállalná. Utóbbit legolcsóbban a Közgép Zrt. végezné el, de tízmilliárdnál kevesebből Simicska Lajos volt zászlóshajója sem tudná kihozni. A költségeket ezenkívül megdobja a tízszázalékos kötelező tartalékkeret összege, a beruházás költségének 1,5 százalékát kitevő mérnöki díj, továbbá egyszázaléknyi forrás egyéb kiadásokra. Mivel a főváros ezt képtelen vállalni, a képviselő-testület úgy döntött, felülvizsgálják a kivitelezési sorrendet, ami lényegében azt jelenti, a Váralagutat kiveszik a projektből. Karácsony emiatt egyeztetni kényszerül a kormánnyal, hogy a hatmilliárdot kizárólag a Lánchídra fordíthassák. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért is felelős kormánybiztos a döntés után ugyan megerősítette, hogy tartják a hatmilliárdos támogatást, de Twitter-üzenetében nem mulasztott el odabökni Karácsonynak: „Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!” A Fővárosi Közgyűlés egyelőre nem döntött új pályázat kiírásáról, de ezt még az idén megteszi, mondta a 168 Órának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. A több száz millió forintot meghaladó értékhatár miatt nyílt, nemzetközi tendert hirdetnek, de - figyelmeztetett - ettől nem várható, hogy rendkívüli árletörő hatása legyen. Eddig is nemzetközi pályázatokat hirdetett a főváros, zömmel mégis hazai vállalkozások jelentkeztek, illetve megjelentek a nagyobb európai építőipari cégek hazai leányvállalatai is. Nem ezen múlik a felújítás, hanem azon, sikerül-e valahonnan forrást teremteni hozzá - fogalmazott. „Nem tehetünk úgy, mintha ezt egymagunk meg tudnánk oldani" - jelentette ki. A főpolgármester-helyettes azért nem tartja jó megoldásnak a hitelből történő felújítást, mert nem megtérülő beruházásra fordítanák, ami nem termel plusz bevételt a fővárosnak. Szerinte a kormánynak kellene a forrást biztosítania, az üzemanyagok adóterheit, a fővárosi autósok által befizetett 200 milliárd forint egy részét erre a célra lehetne fordítani, jelenleg ugyanis sem az 1400 kilométer fővárosi úthálózat, sem a tíz közúti híd, több száz felüljáró és kis híd fenntartásához nem járul hozzá a kormány, miközben Budapesten keletkezik a hazai GDP 37 százaléka. A főváros legnagyobb és legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adóból keletkező 170 milliárd forint, ami elmegy a város üzemeltetésére. (Erről lásd keretes anyagunkat.) A főváros nem rendelkezik saját beruházási forrással, az Európai Unió kohéziós alapja pedig Budapest gazdasági fejlettsége, potenciálja miatt már nem ad támogatást nagy infrastrukturális projektekre, mint tette az előző költségvetési ciklusban, például a Szabadság híd és a Margit híd felújításakor. A közgyűlés határozata értelmében át kell gondolni a híd funkcióját, hogy minél kisebb gépjárműforgalom terhelje. Ez a mondat lényegében benne volt a kétezres évek elején készült városházi tervekben. Ezek szerint a Lánchíd a gyalogosoké lenne, legfeljebb városi kisbuszok és kerékpárosok hajthatnának fel rá. Az elképzelést támogatná Karácsony Gergely is, aki január 3-án bejelentette, a híd állagromlásának megállítása miatt - a buszokat kivéve - letiltják róla az öt tonnánál nehezebb járműveket. Ami biztos, a híd felújítása nem halogatható, akkor sem, ha kitiltják a járműveket. Az acélszerkezetet több mint száz éve újították fel. Horváth Adrián, a híd felújítási tervét készítő csoport vezetője szerint nagyjából a huszonnegyedik órában járunk. Az ATV-nek azt mondta, ha tovább várnak a felújítással, szépen lassan elrozsdásodhat az egész, és akkor ott roskadozik majd az egyik legismertebb magyar építmény a világ csúfjára.Zsidai Péter A főváros legnagyobb és legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adóból keletkező 170 milliárd forint, ami maradék nélkül elmegy a város üzemeltetésére. A főváros működési kiadásának fő tételei: • közösségi közlekedés: 110 milliárd Ft, • köztisztaság: 9 milliárd Ft, • közvilágítás: 9 milliárd Ft, • kultúra: 8 milliárd Ft, • szociális intézmények: 5 milliárd Ft, • adósságszolgálat: 8 milliárd Ft. 28 2020. február 6. Fotó: MERÉSZ MÁRTON