168óra, 2020. január-március (32. évfolyam, 1-13. szám)

2020-02-06 / 6. szám

RA MAI ÜGYEK ! MAGYARORSZÁG A Fővárosi Közgyűlés 2019 májusi dön­tésével 17 milliárd forint - nyilvánvalóan hitelből érkező - saját forrást irányzott elő a Lánchíd és a Váralagút felújításá­ra. Ez azonban a hatmilliárddal együtt is még csak a Lánchíd felújítására sem lett volna elegendő. Ezt igazolta a máso­dik, már Karácsony Gergely alatt értékelt tender, amelyet január 29-én nyilvánított érvénytelennek a Fővárosi Közgyűlés, mi­után még tízmilliárddal drágultak az aján­latok. A hídrekonstrukció legkedvezőbb, 24,6 milliárd forintos költségvetésével az A-Híd Zrt. állt elő, de ez csak a Lánc­­hídra vonatkozott, a Váralagút felújítását további 11 milliárdért vállalná. Utóbbit legolcsóbban a Közgép Zrt. végezné el, de tízmilliárdnál kevesebből Simicska La­jos volt zászlóshajója sem tudná kihozni. A költségeket ezenkívül megdobja a tíz­százalékos kötelező tartalékkeret összege, a beruházás költségének 1,5 százalékát ki­tevő mérnöki díj, továbbá egyszázaléknyi forrás egyéb kiadásokra. Mivel a főváros ezt képtelen vállalni, a képvi­selő-testület úgy döntött, felülvizsgálják a kivi­telezési sorrendet, ami lényegében azt jelenti, a Váralagutat kiveszik a projektből. Karácsony emiatt egyeztetni kényszerül a kormánnyal, hogy a hatmilliárdot kizárólag a Lánchídra fordíthas­sák. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesz­tésekért is felelős kormánybiztos a döntés után ugyan megerősítette, hogy tartják a hatmilliárdos támogatást, de Twitter-üzenetében nem mulasz­tott el odabökni Karácsonynak: „Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!” A Fővárosi Közgyűlés egyelőre nem döntött új pályázat kiírásáról, de ezt még az idén megte­szi, mondta a 168 Órának Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. A több száz millió forintot meg­haladó értékhatár miatt nyílt, nemzetközi tendert hirdetnek, de - figyelmeztetett - ettől nem várható, hogy rendkívüli árletö­rő hatása legyen. Eddig is nem­zetközi pályázatokat hirdetett a főváros, zömmel mégis hazai vállalkozások jelentkeztek, illet­ve megjelentek a nagyobb euró­pai építőipari cégek hazai leány­vállalatai is. Nem ezen múlik a felújítás, hanem azon, sikerül-e valahonnan forrást teremteni hozzá - fogalmazott. „Nem tehe­tünk úgy, mintha ezt egymagunk meg tudnánk oldani" - jelentet­te ki. A főpolgármester-helyettes azért nem tartja jó megoldás­nak a hitelből történő felújítást, mert nem megtérülő beruházásra fordítanák, ami nem termel plusz bevé­telt a fővárosnak. Szerinte a kormánynak kellene a forrást biztosítania, az üzemanyagok adóterheit, a fővárosi autósok által befizetett 200 milliárd forint egy részét erre a célra lehetne fordítani, jelenleg ugyanis sem az 1400 kilométer fővárosi úthálózat, sem a tíz közúti híd, több száz felüljáró és kis híd fenntartásához nem járul hozzá a kormány, miközben Bu­dapesten keletkezik a hazai GDP 37 százaléka. A főváros legnagyobb és leg­fontosabb bevételi forrása az iparűzési adóból keletkező 170 milliárd forint, ami elmegy a vá­ros üzemeltetésére. (Erről lásd keretes anyagunkat.) A főváros nem rendelkezik saját beruházási forrással, az Európai Unió kohéziós alapja pedig Budapest gazdasági fejlettsége, potenciálja miatt már nem ad támo­gatást nagy infrastrukturális projektekre, mint tette az előző költségvetési ciklusban, például a Szabadság híd és a Margit híd felújításakor. A közgyűlés határozata értelmében át kell gondolni a híd funkcióját, hogy minél kisebb gépjárműforgalom terhelje. Ez a mondat lényegében benne volt a kétezres évek elején készült városházi tervekben. Ezek szerint a Lánc­híd a gyalogosoké lenne, legfeljebb városi kisbuszok és kerékpárosok hajt­hatnának fel rá. Az elképzelést támogatná Karácsony Gergely is, aki január 3-án bejelentette, a híd állagromlásának megállítása miatt - a buszokat kivéve - letiltják róla az öt tonnánál nehezebb járműveket. Ami biztos, a híd felújítása nem halogatható, akkor sem, ha kitiltják a járműveket. Az acélszerkezetet több mint száz éve újították fel. Horváth Ad­rián, a híd felújítási tervét készítő csoport vezetője szerint nagyjából a hu­szonnegyedik órában járunk. Az ATV-nek azt mondta, ha tovább várnak a felújítással, szépen lassan elrozsdásodhat az egész, és akkor ott roskadozik majd az egyik legismertebb magyar építmény a világ csúfjára.­Zsidai Péter A főváros legnagyobb és legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adóból keletkező 170 milliárd forint, ami maradék nélkül elmegy a város üzemeltetésére. A főváros működési kiadásának fő tételei: • közösségi közlekedés: 110 milliárd Ft, • köztisztaság: 9 milliárd Ft, • közvilágítás: 9 milliárd Ft, • kultúra: 8 milliárd Ft, • szociális intézmények: 5 milliárd Ft, • adósságszolgálat: 8 milliárd Ft. 28 2020. február 6. Fotó: MERÉSZ MÁRTON

Next