2000, 1991 (3.évfolyam) január

Kemény Mária: Stílusválság vagy legitimitási válság?

Stílusválság vagy legitimitási válság? KEMÉNY MÁRIA A JL Az önkényuralom időszaka alatt a pesti Akadémia féllegalitásban működött, jogi stá­tusa rendezetlen volt. 1858-ban azon az áron sikerült lega­litáshoz jutnia, hogy az Akadémia testülete elfogadta a rá nézve rendkívül sérelmes állami felügyeletet. Ilv módon az Akadémia jogot szerzett irodalmi megemlékezéseknek álcázott politikai demonstrációk megszervezésére - ilyen volt például a Kazinczy születésének 100. évfordulóján rendezett ünnepség 1859 októberében, Kisfaludy Sándor balatonfüredi szobrának leleplezése, Berzsenyi niklai sír­emlékének avatása, s a legnagyobb esemény: 1860. április 9-én Széchenyi halotti ünnepélye. Azáltal, hogy az ekkor még óvatos, de egyre nagyobb erővel kibontakozó függet­lenségi és ellenálló megnyilatkozásoknak az Akadémia az élére tudott állni szellemi és intézményes keretet kínálva számukra, a korszak társadalmi életében egy időre vezető szerephez jutott, és komoly politikai-morális tőkét gyűj­tött. Ezt a politikai-morális tőkét az Akadémia akkori elnöke, Dessewffy Emil1 éleslátásával és helyzetfelismeré­sével valódi tőkévé tudta átváltoztatni, amikor 1860-ban gyűjtést kezdeményezett az akadémiai palota felépítésére, s a tudományos célokat szolgáló aiaptóke gyarapítására. A gyűjtés azt eredményezte, hogy felépíthették a palotát, a szomszédos telken a bérházat,2 s maga az alaptöke is meg­kétszereződött. A gyűjtés azért volt ilyen sikeres, mert kezdettől fogva szimbolikus gesztusként értelmezték az adakozást: az Akadémia támogatása egyúttal az egész nemzeti ügy támogatását is jelentette. Az épület megvalósítását éppen ezért rendkívüli figye­lem kísérte. Kezdettől fogva sokan és erőteljesen követel­ték a teljes nyilvánosságot. A tervezés es előkészítés során mély konfliktus bontakozott ki az épület stílusának kérdése körül, melyet szenvedélyes sajtóvita kísért." Ebben a vitá­ban az építészeti, városépítészeti problematika mellett komoly indulattal merültek fel politikai, társadalmi kérdé­sek is, és ez megmutatta a konfliktus valódi jellegét. A történet két főszereplője az elnök, Dessewffy Emil és Henszlmann Imre,4 a későbbi műtörténész-professzor, aki rendkívül széles körű tudasában és tevékenységében sű­rítve hordozta a kor társadalomtudományának ellentmon­dásait . Henszlmann korán vezető szerephez jutott a palota tervezési munkáinak irányításában, s elképzelése szerint az egvetlen helyes megoidás az lett volna, ha a palotát gótikus stílusban építik fel. Mint az Akadémia egyet­len, építészetben jártas tagját, visszahívták Párizsból, ahol 1853 óta tartózkodott. Kinntartózkodásának voltak politikai okai is, a forradalomban ugyanis Pulszkv Károly titkáraként nagyon aktívan vett részt, Párizsban azonban nem politizált, hanem tudományos kutatómunkát végzett. Ennek szintén megvoltak az előzményei korábbi munkássá­gában, hiszen ő volt az, aki a reformkorban az első komoly magyar nyelvű művészetelméleti munkát írta. Amit azon­ban ekkor Párizsban kutatott, az nem teoretikus, hanem empirikus módszerességet követelt. Azt a sejtését akarta ugyanis bebizonyítani, hogy a gótikus templomok alaprajzá­nak és részleteinek méreteit törvényszerűen két alapméret aránya határozza meg. Ehhez gyűjtött éveken át adatokat, mén fel több mint száz francia és angol templomot. A jL X. gotizálás a 19. századi európai építészet egyik legerőteljesebb mozgalma volt. Angliában neogót templomok sokaságát építették, Franciaországban műemlékvédelem ürügyén a gótikus katedrálisokat átépítették, a mozgalom leghatalmasabb teljesítménye pedig a kölni dóm felépítése volt.5 A kölni dóm, éppúgy, mint a mi Akadémia-épületünk, a kor szá­mára szimbolikus jelentésekkel telített. Jelenti a német egységet, jelenti a szellem, a lélek, a hit teremtő erejét, jelenti egy tökéletes mű létrehozásának lehetőségét, jelenti a régiek nagy titkainak megfejtését és hagyományaik foly­tatását. Henszlmann e nagy hatású mozgalomhoz csatlako­zott, s a maga kissé alkimista jellegű elgondolása szerint, de modern tudományos módszerességgel kereste a titkot, s kereste egyúttal Magvarorszag számára a nagy európai hagyomanvt, amelyhez nemzete csatlakozhat. E titok, s e hagyomány keresesével nem állt egyedül, munkájáért s eredményeiért nyugaton komoly tudományos elismerésben részesült. E mozgalom hitével és meggyőző­désével tért haza, s rögtön megformálta azt az ideológiai keretet is, amelybe Magyarországon a gotizálás beilleszthe­tonek túnt. Hosszas és szerteagazo fejtegetéseiből6 itt egy dolgot érdemes kiemelni, s ez érvelésének historizaló okfej­tése. Eszerint Magyarországon a nemzet nagy korszakai­ban. IV. 8c4a, Nagy Lajos, Károly Róbert es Mátyás idején mindvégig a gótikus építészet volt uralkodó, s legkiválóbb építészeti emlékeink - melyeknek feltárását éppen ő és Ipolyi Arnold kezdte meg a reformkorban - gótikus stí­lusúak. Henszlmann számolt azzal a korabeli ellen­séges előítélettel, amely a gótikát német eredetú sti-57 KEMÉNY MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents