2000, 1991 (3.évfolyam) január

Kemény Mária: Stílusválság vagy legitimitási válság?

éppúgy, mint néhány hónappal korábban a pályázati felhí­vás, titokban megy el Friedrich August Stüler részére Berlinbe, mégpedig azelőtt, mielőtt az Akadémia tudóstes­tülete által delegált bizottság az ügyben végleges döntést hozott volna. Egy ilyen látszatbizottságot ugyanis a viták során sikerült kikényszeríteni, de ez olyan tagokból állt, akik (post festum) megszavazták a Stüler-tervet. A kiábrándulás, a csalódás óriási volt, az Akadémia erkölcsi hitele szertefoszlott. A legitimitást vesztett vezetés csak nyílt diktatórikus eszközökkel volt képes keresztül­ J­EGYZETEK vinni döntéseit. Henszlmann, kétes szereplése ellenére úgy érezte, joggal tehet szemrehányást Eötvösnek a „nemzeti" ügy elvesztése miatt: „Sajnos... még az is, hogy a három­tagú bizottságnak jelentése alatt ott áll koszorús költőnk, báró Eötvös József neve is, ki a testvér művészetet külön­véleményben pártolni elmulasztotta, s így maradandó munkái közé e mulasztást sajátkezűleg bejegyezte.2. A kor sajátos paradox volta mutatkozik meg ezekben az eseményekben: a demokratikus kísérlet megbukott, egy európai rangú, gyönyörű épület felépült.28­7. Ipolyi Arnold (1823-1886) teológus, régész, a paleográfia, ókeresztény művészet szakértője, érdeklődési körébe tartozik az ősi magyar monda- és hiedelemvilág is. 1863-tól egri kanonok, 1869-től a pesti papnevelde kormányzója, később besztercebányai, majd nagyváradi püspök. Akadémiai tag, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Képgyűjteménye ma az Esztergomi Keresztény Múzeum törzsanyagát alkotja. 8. Elsősorban az irodalomra is nagy hatást gyakorló német nyelven író Aurel Ignaz Fessler, majd később Thaly Kálmán képviselte a romantikus­ nemzeti irányzatot, ez azonban a közgondolkodásban mély nyomot hagyott. 9. A londoni Parlamentet Ch. Barry és A. W. Pugin tervei szerint 1840 és 1852 között, a bécsi városházát F. von Schmidt tervei szerint 1872-82 között, a pesti Parlamentet pedig Steindl Imre tervei szerint 1884—1904-ig építették. 10. Példaképpen a Nemzeti Múzeum környékén néhány arisztok­rata- vagy nagypolgári palota: Károlyi Lajosé volt a Pollack Mihály tér 3., építette Ybl 1863-65-ben, a Pollack Mihály tér 10. Festetich-palota volt, szintén Ybl tervezte 1862-ben, a Bródy Sándor u. 4. pedig Ádám Károlyé volt, építette Weber Antal 1875-76-ban. 11. Károlyi György 1802-1877, katonatisztként indult, már fiatalon Széchenyi barátja, céljainak mindvégig támogatója. Ő is a legna­gyobb adományozók között van 1825-ben az Akadémia megalapí­tásánál. Széles látókörű, rendkívül sokat utazik, 1828—29-ben Széchenyivel együtt Német- és Franciaországban, Angliában, de jár Kis-Ázsiában, Palesztinában, Máltán is. Országgyűlési követ, az Országos m. gazdasági egyesület egyik vezetője. 1. Dessewffy Emil gróf (1814 -1866) konzervatív politikus, gazdá­szati szakember. 1844-től a Budapesti Híradó szerkesztője, 1855-től a MTA elnöke. Részt vesz a a Tisza-szabályozás megszervezésé­ben, ő a Fölhitelintézet első elnöke. Szerepet vállal az októberi diploma előkészítésében. 2. Ebben az épületben helyezték el ma az Akadémiai Könyvtárat. 3. A vita két éven át, 1860 tavaszától 1862 nyár elejéig tartott. A vitacikkeknek helyt adtak a napilapok, Pester Lloyd, Pesti Napló, Sürgöny stb., de a folyóiratok is: Budapesti Szemle, Kritikai Lapok; a vitát állandóan követte a Vasárnapi Újság. 4. Henszlmann Imre (1813-1888) egy kassai vaskereskedő f­ia. Orvosi doktorátust szerez, de barátjával, Pulszky Ferenccel együtt Bécsben művészettörténettel kezd foglalkozni. Első műve 1841-ben jelenik meg. Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt. Az 1850-es években Párizsban és Londonban dolgozik a gótikus építészet arányelméletén, 1860-ban tér haza. Itthon a Műemlékek Országos Bizottságának vezetője, később egyetemi tanár lett. 5. A kölni dóm építését 1560-ban félbeszakították, s 1824-től, illetve nagyobb erővel 1840-től kezdve folytatták a fennmaradt eredeti tervek szerint. G. Henszlmann Imre: A középkori építészet. I. rész. Budapesti Szemle, 11. kötet, 1860. p. 309-333. II. rész. 12. kötet 1861. p. 118-149. U. o: Minő­stglben építsük az Akadémia épületét? Budapesti Szemle, 12. kötet, 1861. p. 371-378. 60 KEMÉNY MÁRIA

Next