2000, 2008 (20. évfolyam) november
EGRESSY GÁBOR: Petőfi mint asztaltáncoltató szellem
kívül Csengery Antal, Kállay Ferenc, Munkácsi Bernát, Elias Lerinot, Sebestyén Gyula, Vámbéry Ármin és mások műveire, antik auktorokra, középkori forrásokra stb. utal a könyv írója.) Különösen a tündérek (és Tündér Ilona), meg azok lakóhelyei (Erdély, Csallóköz) érdeklik. Az óriások, a törpék, a bányarém, a lidérc, a vízi lények, az ördög, a jövendölés, a „szemmel való igézés", a gyógyfüvek, a bűvös igék, a ráolvasások és bájoló imádságok, sőt a varázsvessző, a rostavetés, a csillagkultusz (főként a pásztorasztrológia), a szerencse és szerencsétlenség megnyilvánulásai, az átváltozások, a lélekvándorlás, a hazajáró lélek és a túlvilág is szóba kerülnek. A temetéssel és a halotti torral kapcsolatban is sok ilyen következetést tettek már a szakkutatók. (Az itt befejeződő első fejezet végén olvasható irodalomjegyzékben a már említett szerzők mellett Vikár Béla, Hunfalvy Pál, Julius Krohn műve Bán Aladár fordításában, Kozma Ferenc, Róheim Géza, Herrmann Antal, Pintér Sándor, Bornemisza Péter, Katona Lajos, Kálmány Lajos, Jókai Mór és mások művei is szerepelnek.) A második fejezet címe: „a magyar szentek csodái", a harmadik témája a magyar történelem. A negyedikben Tar Lőrinc pokoljárása és gróf Listy László élete, valamint a boszorkányperek néhány feltűnő eleme kerül bemutatásra. Az újabb kori magyar történelem (Deák Ferenctől a XIX. századbeli dormándi és novaji [!] halottlátó asszonyig), a szépirodalom (Az Argirus széphistória, a költő Zrinyi, Csokonai, Kisfaludy Károly, Tompa, Petőfi, Arany, Madách, Jókai, Gárdonyi, Herczeg Ferenc és mások említésével) is kapott egy-egy adatbemutató és magyarázó fejezetet. Minthogy a könyv utolsó három fejezetének címe túl árulkodó - most már el kell árulnom, hogy Tordai Vilmos: Okkult elemek a magyarság életében c. könyvéről beszéltem eddig is. (A három, itt nem részletezendő fejezet a magyar spiritiszta mozgalmak, a magyar teozófiai mozgalom, és a tudományos metapszichikai kutatások témáit tekinti át.) Az utóbbi fejezetek végén különösen gazdag és másutt hozzáférhetetlen szakirodalomjegyzék van, sőt háromlapos (pontos) tárgy- és névmutató is. Tordai Vilmos 150 lapos könyve 1922-ben (az év őszén) jelent meg Budapesten, a Kultúra Könyvkiadónál, „Az Okkultizmus Könyvei" sorozatban. Még évek múlva is kapható volt (akkor 2,20 pengő volt az ára). Az 1922-ben indított könyvsorozatból egyébként 11 kiadványt tartanak számon, az utolsó kettő már 1923-ban jelenhetett meg. Érdekes, cseppet sem egyszerűen félrehajítható sorozat ez a kiskönyvtár. Úgy gondolom, az egyes művek a követező sorrendben láttak ezek napvilágot: Madary [Kreybig] Károly: Okkult gondolat és ÖV A Petőfi mint asztaltáncoltató szellem Kettős kegyelet fűz a július 31-dike emlékéhez. Két, szívben-lélekben rokon-barát megdicsőülésének napja ez: A Petőfi Sándoré és az Egressy Gáboré. Az előbbi 1949. július 31 -dikén fejezte be magasztos földi pályáját, atyám nem kevésbé dicsteljes küzdelemben vált meg porhüvelyétől ugyancsak július . A TT 31-dikén, 1866-ban, Brankovics előadása közben, a nyílt színpadon. A correspondeáló lelkek delejessége útján, vagy egy fensőbb hatalomnak az élet változásait szabályozó bölcsesége szerint, önként vagy önkéntelenül történt-e ama határnap kijelölése, e dátumok találkozása? ...Ki tudná megmondani?!... Petőfi halálában atyám egyetlen lelki barátját, Etel nővérem első imádóját, én ifjúkori legbecsesebb ismerősömet siratjuk. Üdvözült jós lelke a „szabadság" hajóján szállt tova, hová ihletsége ragadta... Mily fönséges útja az elköltözésnek, melylyel életünk legforróbb óhajtása teljesül!... Lehet-e a dicsőségnek tündöklőbb osztaléka, a becsvágynak magasztosabb foka, mint a hazáért halhatni meg?!... Úgy de Petőfi nem halt meg! Ő él, a szabad eszmék lelobogózott gályáján, melyet lángszelleme hord, kormányoz, szertevíve kincseit, hogy a világot Egressy Gábor, a híres színész és forradalmár, Petőfi barátja (és Törökországban a Kossuth-emigráció besúgója) az 1850-es években asztaltáncoltatással is foglalkozott, s szeánszain a kor legkiválóbb elméi is részt vettek (pl. Arany János, Jókai Mór és mások). Fiának emlékezéseiből közöljük e részletet. Ld.: Egressy Ákos: Társalgásunk Petőfi szellemével (1853). In uő: Petőfi Sándor életéből. Petőfi-könyvtár XI. Budapest, 1909. 92-93., 94-102. 58 . 2000