7közlap, 2001. július-december (3. évfolyam, 48-95. szám)
2001-11-20 / 85. szám
tközlap 2001. november 20. kedd KULTÚRA — SZÓRAKOZÁS — OKTATÁS 3. oldal Csocsó avagy Acélváros filmje Hamarosan a mozikban Csocsó bácsi, vetném oda Koltai Róbertnek. Nem vagyok nehéz helyzetben, „nagyjából” már láttam a filmet. No, nem az utószépített változatát, még azt, ahol nem volt a zene a helyén, a narrátor szövegeket is csak hozzáolvastuk. De ez jó néhány hete volt. De már akkor tudtam, hogy én ezt a filmet szeretem. A forgatás idején még volt bennem félelem. Tudják, mindannyian kényesek vagyunk az Acélváros múltjára, s kikérjük magunknak, ha a szocializmus fellegváraként, a posztkommunista idők rekvizitumaként mutatnak meg bennünket. De tényleg tapasztalhattuk már számos alkalommal, hogy valós ez a veszély. Mert hol máshol lehetne jó kis ironikus, gúnyos mozit forgatni az átkosról, ha nem nálunk? De persze itt tudjuk, hogy nálunk nem csupán idétlen, félhülye pártkatonák éltek csak, mert akkor a rendszerváltozást követően is csak kizárólag azok laknának a városba, amelyet azért kikérünk mind a közel hatvanezren magunknak. De nem erről volt szó a Csocsóban. Ez egy szép film. Szomorúságával nyugodtan asszociálhatnak a Sose halunk meg címűre bájával, humorával, öniróniájával egyetemesen emberi. Az ötvenes évek sztálinizmusa csak a körítés - csak ahhoz kell, hogy jobban bele tudjunk helyezkedni az abszourdba. Koltai Róbert mesélte, hogy most már túl vannak jó néhány próbavetítésen, gyerekek előtt is tesztelték a filmet. A tanulság: azok is értették, élvezték, akiknek nincs személyes „élményanyaga” „a korabeli” történésekről. A kiszolgáltatottság, a jóság, a hatalom ostobasága nem rendszer specifikus. Koltai Róbert egyébként bizakodó. Én elhiszem neki, hogy most, ahogy járja csapatával, a forgalmazókkal az országot, a legkedvesebbjét viszi körbemutatásra. Valahogy árad a színészrendezőből ez. Ezt nem lehet csak úgy „csinálni”. Ezt érezni lehet. S egyértelműen süt, árad minden mondatából, hogy ő is rajong érte. S ha már az ominózus Sose halunk meg-et hoztuk szóba, úgy véli, hogy azóta rengeteget tanult a filmkészítésről, a filmszakmából. Ráadásul változott is a kilenc évvel ezelőttihez képest a környezet. Most már a multiplexek amerikai filmdömpingjének ellensúlyozásaként még inkább állni kell a sarat a magyar filmnek. S egyetértek azzal is, hogy közönségfilmet készíteni nem a holmi aljas, értéktelen szemét kategóriájába kerülést jelenti. Közönségfilmet csinálni szerintem a lehető legjobb dolgok egyikét jelenti. S nincs mindenképp ellentétben, amit szeretünk a minőséggel Jó filmek vannak, és pocsékok. A néző pedig tudja, hogy mire van szüksége. S hát valljuk be, örökkévalóság ide, maradandóság oda, ki a fenyőnek készülnének a filmek, ha nem nekünk, halandóknak? S ráadásul visszatérve a Csocsóra, ahol annyi szépen kimunkált karakterfigura van, jó néhány az olyan színész, akit - nemtől függetlenül - nem csupán a popsijáért nézhetünk meg. S még egy vonulatát kell kiemelnünk a filmnek. Mi szereplünk benne. A mi ismerőseink arca tűnik fel időnként a képernyőn, azok a helyek és helyszínek, amelyekről mi tudjuk, hogy hol vannak. S szégyenkeznünk sem kell miatta, hiszen Acélvárosban élni és lenni nem szégyen, nem volt nagyobb szégyen, mint máshol. Hamarosan, ha jól számolom, másfél hét múlva lesz a dunaújvárosi díszbemutatója a filmnek. Ezt kvetően itt is marad, még egy hónapig. December közepén pedig egy kereskedelmi csatorna is műsorára tűzi, s elkezdődnek december elején már az országos vetítések is. Azt már hallottam, hogy nálunk nem lesz baj a nézőkkel, már most vadásszák a jegyeket. S azt is csak remélni merem, hogy máshol is megszeretik majd Csocsó bácsit. Azt az embert, aki mindig akar valamit, mindig jót akar, s ettől függetlenül furcsa mód beleütközik akadályokba, emberi és rendszerbeli gyarlóságból szőtt akadályokba. Utóhang: Már az idejét sem tudom, lehet lassan már egy éve is, amikor először ültünk le Koltai Róberttel és Nógrádi Gáborral a város egyik presszójában. Akkor még csak arról beszélgettünk, hogy forgatnának itt egy filmet. S a filmben megjelennének a „kisemberek” sztorijai is. Dunaújváros lenne a fő helyszíne a forgatásoknak. Sztoriztunk, beszélgettünk. S én akkor még csak egy ötletnek tartottam. Aztán... tessék. Vannak álmok, amelyek felülmúlják saját magukat is. S most azt kívánom, hogy fogadják mindannyian szeretettel ezt a filmet - megéri, megérdemli. -f.gy. A szabadság fotósa Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója 1956. október 28-án érkezett Budapestre, azzal a küldetéssel, hogy fotóival ezután hitelesen tájékoztassa a világot a magyar forradalom eseményeiről. A fiatal férfi két nappal megérkezése után a Köztársaság téri harcokban golyózápor áldozata lett. Halálának hiteles történetét valószínűleg már sohasem fogjuk megtudni. Számos feltételezett legenda próbálja hőssé emelni Pedrazzinit. Hallhattuk, hogy kiugrott a fedezékből egy tizenéves fiúcskáért, sokan ezzel szemben azt látták, hogy egy kislányt kap el, amikor a golyózápor eltalálja. Néhányan pedig úgy emlékeznek, véletlenül ugrott ki az útra, ahol végül három lövés is ért hasán és hátán. Amikor Pedrazzini balesetének híre elért a Paris Matchba, azonnal francia sebészorvost, éppen Pedrazzini sógorát, küldtek a Péterfi Sándor utcai kórházba. A francia orvos konzultált magyar kollégáival, végül úgy dönöttek, hogy a sebesültet még november 2-án éjjel, egy osztrák repülőgépen hazaszállítják a francia fővárosba. Életét azonban a párizsi klinikán sem tudták megmenteni. November 7-én halt meg családja körében. Sokan úgy vélik, Pedrazzinit egyszerűen a hisztéria és a propaganda avatta legendává. A bajt talán az is okozta, hogy a sebesültet elszállították Franciaországba, bízva az ottani jobb körülményekben. Ha itt, Budapesten látták volna el, lehet, hogy életben marad. A fotókiállítás a Biiingua Hongrie Egyesület segítségével, személyes ismeretség révén juthatott el Magyarországra. Az egyesület célja, hogy a kulturális értékek közvetítésével támogassa a francia és magyar fiatalok közötti kapcsolatot. Jean Pierre Pedrazzini fotóművész emlékkiállítása november 28-ig látható a Baraka Galériában. oe Pályakörkép - Pályaválasztási kiállítás, nem csak diákoknak Több felmérés igazolja, hogy tanulmányaikban válaszaihoz érkező fiatalok gondolataiban, beszélgetésében az első három téma között szerepel az aktuális pályatervezési kihívás: milyen pályát, szakmát, iskolát válasszák, vagy hol és milyen munkát vállaljak. A döntést könnyítendő kétnapos Pályaválasztási kiállítást rendeztek pénteken és szombaton a Dunaferr Szakközépiskola villamos tagozatának épületében. A házigazda Fejér Megyei Munkaügyi Központ a rendezvényt elsősorban az általános iskolák 7.-8. osztályosainak, a szakképző iskolák 9-10. évfolyamosainak, valamint a középiskola utáni szakmaválasztásban, szakmaváltásban és továbbtanulásban érdekelteknek ajánlotta. Az intézmény vezetője elmondta, a legfontosabb céljuk az volt, hogy a diákok végre közvetlen módon szerezhessenek ismereteket az iskolákról és az esetleges munkalehetőségekről. Ne csak a könyvekből tájékozódjanak! Éppen ezért minden kiállító megpróbálta a lehető legszemléletesebben berendezni saját standját. Diákok és tanárok is képviselték az egyes iskolákat. Szakmaismertető videofilmekkel, valamint konzultációs lehetőségekkel várták mindenütt a továbbtanuló és szakmaválasztó fiatalokat és szüleiket. lett A város szinte összes középiskolája melbemutatkozott a pusztaszabolcsi Velinszky László Gimnázium és Szakközépiskola, a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, valamint a velencei Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. Az iskolák mellett részt vett a rendezvényen Fejér Megye Hadkiegészítő Parancsnoksága, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság és az Alba Volán Rt. Üzemigazgatósága is. Az ismerkedési lehetőség tehát mindenkinek megadatott, választani pedig tudni kell! oe Itt jók a tanárok Remek diákhét a Rudasban A címben tett megállapítással kell kezdenünk. Ugyanis a Rudas Szakközépiskolában valóban jók a tanárok. A diákok szerint mindenképp! És ugye, ez lehet a legnagyobb dicséret egy pedagógus számára. Mikor hangzott el? Az iskola diákhetében, a tanáravató bulin. Kacagtató feladatok, paródiák (tanárok színművészi adottságait is bemutatva), tanár és diák együtt szórakozott. A korteskedések? Minden hátsó szándék nélküliek, tiszták, becsületesen megvívott „csaták”. Tanulók a tanulók kegyeiért. A leleményes plakátok, jobbnál jobb ötletek extravagány kivitelben. Győzzön a jobbik! Mint az életben. Akarom mondani, mintha az életben... Itt valóban a jobbik győzött, itt valóban tiszta érzelmi megnyilvánulások törtek elő, itt kérem, mindenki csak nyerhetett. Remek diákhetet szerveztek a nebulók. Persze, hiszen itt jók a diákok - mondhatja egy tanár! -fo- Lagerlöf, Selma svéd írónő (sz.: 1858. november 20.) „Nagyon szeretünk templomba menni. Meredek úton hajt fel a kocsi, mielőtt a templom előtti térségre ér, és Jansson csattogtatja az ostort, úgyhogy teljes iramban érkezünk. Az alacsony kőfalon, a templom előtt egy sereg lány meg legény ül mindig, de mikor a morbakkai uraság kocsiját meglátják, leszállnak, és hajlongva köszöntenek. Nekünk ez persze nagyon tetszik. Anya kiszól a kocsisnak, hogy lassabban hajtson, mert az úton ácsorog egy sereg ember, de A József Attila Könyvtár ajánlata apa csak nevet, tudja, hogy Jansson nem gázol el senkit.” (Amikor én kislány voltam) A könyvtárak állományából: Nils Holgersson csodálatos utazása (meseregény), A halál kocsisa (kisregény), Krisztus legendák, Amikor én kislány voltam (önéletrajzi regény) „AZ OLVASÁS ÉVE” 7közlap Dunaújváros és Környéke KunftI Mozil^um Szerkesztőség és kiadóhivatal: 2400 Dunaújváros, Barátság út 2. Telefon/fax: 25/412-700 Főszerkesztő: Cs. Fekete Györgyi Főmunkatárs: Csongor György Szerkesztők: Deutsch Bea, Fábos Zsolt, Fodor Endre, Koczka Kata, Stéhli Róbert Sztipán Orsolya Tördelőszerkesztő: Korom Károly Kiadja: Duna-Tükör Lapkiadó és Reklámszolgáltató Kft. Ügyvezető: Markovics Éva Előfizetés és hirdetésfelvétel: 2400 Dunaújváros, Vasmű út 41. fszt 19. Postacím: 2405 Dunaújváros Pf.: 47 Telefon: 25/551-498 Nyomás: Dunaújvárosi Nyomda Kft. Felelős vezető: Farkas István igazgató ISSN 1585-7069