7közlap, 2002. január-június (4. évfolyam, 1-48. szám)

2002-04-16 / 28. szám

tközlap 2002. április 16. kedd SPORT Dunaferr: Bita, Molnár, Sala­mon, Éger, Sowunmi, Rósa D., Lengyel, Jakl, Rósa H., Mészá­ros, Tököli. Cs.: Nikolov, Csehi, Medics. Győr: Molnár, Bognár, Böjte, Bajusz, Baumgartner, Gogh, Szanyó, Golovics, Károlyi, Nicsenko, Krejci. Cs.: Mracskó, Oross, Erős. Szombaton győzött a Tököli SE. Még ha ez így ebben a for­mában nem is igaz, mégis volt ilyen vélemény a győri mérkő­zést követően. Természetesen azonnal vissza kell utasítanunk ezt a fajta megnyilvánulást. Ezen az összecsapáson is tizenegy duna­újvárosi küzdött a győzelemért, nem lehet egy ember sikerének betudni a történteket. Ráadásul nem is sportszerű. Még akkor sem, ha látszólag van benne ráció. Meg az­tán kinek a dolga a gólszerzés, ha nem a csatáré? Arról pedig végképp ne nyissunk vitát, hogy ha a gólfelelősünk végre külföldi vevőre talál, ki rúgja majd idehaza a gólo­kat. Ugyanis arról számtalanszor hallani, hogy érdeklődő van bőven. Maradjunk in­kább a puszta tényeknél és örvendjünk an­nak, hogy ismét dunaújvárosi győzelem született, tovább gyarapította pontjai szá­mát a Dunaferr. Szükség is volt rá, hi­szen a hat büntető­pont kérdése még mindig a levegőben lóg. Arról már pole­mizált a fél ország, hogy jogos, vagy sem az újvárosi együttes ilyen jellegű és súlyosságú bünte­tése. Ahhoz viszont már nem fér kétség, hogy nem túl sport­szerű hosszú hetekig húzni a jogerős dön­tést. Ha mégis úgy döntenének, hogy búcsúzni kell a hat pont­tól, akkor legyen. Igaz, Egervári Sándornak meggyőződése, hogy erre nem kerülhet sor. Ha pedig valóban így van és nem csak a kincstári optimizmus szól belőle, akkor meg miről beszélünk már hetek óta. Több mindenről esett már szó, de ott van a hozzáállás kérdése, vajon motiválható-e még ez a csapat? Egervári Sándor szerint igen, bár nem ilyen egyszerű a kérdés: - Azt kell mondanom, hogy az FTC ellen már egy összefogott, tenni akaró csapat játszott. Én nem hiszem, hogy ma szeren­csés a helyzete egy olyan edzőnek, akinek az öltözőjében a játékosok mással is foglal­koznak. Elnézést, hogy ferencvárosi példát hozok, de náluk a játékosoknak a most le­járó szerződését másfél évvel meghos­­­szabbították. Magyarul nyugodtan futbal­lozhatnak, van jövőképük. Nálunk ilyen szempontból egy picit megosztott a közös­ség. A fiúk bizony tekintgetnek más klubok­hoz, tárgyalnak menedzserekkel. - Ön most burkolva arról beszélt, hogy nyolc játékosnak a szezon végén lejár a szerződése. - Nincsenek ők sem könnyű helyzetben. Én ezt­­ meg kell mondanom, hogy embe­rileg­­ teljesen megértem. Ezek olyan prob­lémák, amiket meg kell oldani. Ez pedig a vezetés feladata. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez a szakosztályvezetés nagyon jó feltételeket teremtett, ennek a segítségével gyönyörű sikereket értünk el. Folytatni kell a munkát. Hiszek abban, hogy hamarosan pontot tehetünk ennek a végére. - A jövőről beszéltünk. Ebben a képben szerepel Egervári Sándor? - Konkrét beszélgetés még e tekintet­ben nem volt. Mi valamennyien szeretnénk, hogy az új stadionban szép eredményeket és sikereket érhessünk el. Az én szerződé­semet illetően még a tárgyalások előtt va­gyunk.­­szs- Tököli nem maradt adós Dunaferr SE - Győri ETO 2-1 (1-0) A címben tett megállapítás férfi és női kézilabda csapatunk­ra egyaránt vonatkozik. Mindkét együttesünk riválist fogadott a hétvégén, s az eredményekkel egyiken sem lehetnek elégedet­tek. Azt tényként megállapítható: a rájátszásban minden kihagyott hétméteres, minden elpuskázott ziccer, könnyelmű védekezés pontba, pontokba kerülhet. S ez nem csupán vendégeskedő, ha­nem a hazai pályán játszó csa­patra is érvényes. A játékvezetői vélt és valós hibás ítéletek koc­kázata mellett. Mindenki meg­kétszerezett erővel bír, már csak a motivált­ságot tekintve is. A meccsek végén tapasz­talható hajrá a bajnokságra is érvényes. Férfi kézilabda csapatunk Kuzmicsov Szergej nélkül készült a rangadóra, aki nem csak kiváló irányítója, de motorja is együttesünknek. Ellenfelünk a Bajnokok Li­gája döntőjének küszöbén - a sérült Jovics hiányát tekintve is - lényegesen erősebb kerettel érkezett Dunaújvárosba, hogy revansot vegyen egyetlen bajnoki veresé­gén. Már a találkozó elején - 0-4-es mérkő­zés­ állásnál - egyértelművé vált, hogy ret­tentően nehéz meccs elé néz az újvárosi csapat. Azután Szathmárit váltotta Stochl a kapuban, a támadójátékunk kissé össze­szedettebbé vált, csupán egy gólos hátrá­nyunk visszaadta a hazaiaknak a reményt. Csak a reményt. Álljon itt egy statisztika a második játékrészből: a harmadik percet követően csupán a kilencedik, majd pedig rá tizenegy percre tudott csak gólt lőni a Dunaferr. A negyedik és a huszadik perc közben tehát egy gólt lőtt együttesünk, ami­re tíz veszprémi gól volt a válasz! Kimaradt ziccerek, eladott labdák nálunk, gyors zic­cerek az ellenfélnél, talán így lehetne sum­mázni a látottakat. A vereséget nem érde­mes magyarázni, elemezni már annál in­kább. Talán ezért is volt érthető Bene Gyu­la szakosztály-igazgató mérkőzés utáni ki­jelentése, miszerint nem nyilatkozik senki sem a találkozóról. Mi várható a folytatás­ban? A bajnokság vélhetően még inkább elúszott. A Magyar Kupát nem kellene el­szalasztani! Kiss Szilárd, a női kézilabda csapat ve­zetőedzője nem látta egykori csapatának dunaújvárosi győzelmét. Ő sem s a csapat tagjai sem. Nyugodtan, csak a Cornexi elle­ni rangadóra összpontosítva készülhessen valamennyi játékos. A bemelegítésnél már játszottak labdarúgóink is, érkezett a hír: 1-1-re áll a bajnoki a Győr ellen. „Egy vere­ség, egy döntetlen, a lányok pedig győz­nek” - hangzott el egy szurkolótól. Nos, a labdarúgók győztek, sajnos a hölgy kéziseknél jött be a döntetlen. Pedig nem úgy indult a rangadó. Az első gólt a Dunaferr lőtte, ám a folytatásban kétszer, kettő, illetve három gólra húzott el a ven­dégcsapat. A hajrára azután összeszedte magát együttesünk, s háromgólos előnnyel vonulhatott pihenőre. A szurkolók nem is számítottak arra, hogy baj történhet. Annak ellenére, hogy sokszor kényszerültek a kis­­padra szabálytalankodó játékosaink, illetve többször készülődhetett büntetőhöz a Cornexi. Igaz, a mieink nem játszottak iga­zán jól. Két perccel a vége előtt már cset­­tinthettek volna egyet a szurkolók a győze­lemre, újabb két pontot elkönyvelve. A haj­rá azonban dunaújvárosi kiállítást, fehérvá­ri gólt, majd passzív játékot hozott, s Né­meth Helga utolsó másodpercben lőtt gólja pontosztozkodást jelentett a megyei rang­adón. Játékvezetői közreműködés, kiját­szott eredmény? A végjátékra nem lett vol­na szabad megadniuk a mieinknek az esélyt erre. A Cornexi több „éles” végjáté­kot vesztett már, ezúttal neki kedvezett a szerencse(?). Emlékeztető: Dunaferr SE- Fotex-Veszprém 17-27 (11-12) Dunaferr: Szathmári- Kertész 2, Mocsai 1, Marcinkevicius, Rosta M 2, Mohácsi 1 (1), BENE 5. Csere: STOCHL (kapus), TOMBOR 3 (2), Décsi 2, Tóth E. 1, Ke­mény, Törő, Császár. Hétméteresek: 4/3, ill. 4/3 Kiállítások: 14, ill. 14 perc Az eredmény alakulása: 6’: 0-4, 11: 3-7, 21’: 6-1126’: 10-11, 33’: 12-13, 39’: 13-17, 49’: 13-23, 58’: 17-25. Dunaferr SE- Cornexi-Alcoa 28-28 (17-14) Dunaferr: Pálinger- Pálffy 6, Pigniczki 2, Ferling 2, Bohus 2, SZRNKA 10(4), Sávolt. Csere: Juhász (kapus), GÁSPÁR 3, Szalogub 2, Bulath 1, Oblisz, Nagy, Gráner. Hétméteresek: 4/4, illetve 10/8 Kiállítások: 8, ill. 2 perc Az eredmény alakulásai­: 3-3, 8’: 5-3, 11’: 7-5, 16’: 8-10, 25’:14-13, 43’: 21:19, 50’: 25-21,58’: 28-26. -fodor- Értékes pontok vesztek 4 Dunaújvárosi Televízió sportajánlata Mérkőzések minden nap! Ma este a Dunaferr - Kazincbarcika Extra Liga röplabda mérkőzés első összecsapá­sát láthatják, szerdán a Dunaferr- Cornexi-Alcoa női bajnoki kézilabda mérkőzést, majd csütörtökön a Dunaferr- Pécs férfi bajnoki kézilabda mérkőzést közvetítjük felvételről. Szerdán a szokásos sportműsorral jelentkezik a Dunaújvárosi Televízió. A szerkesztő vendégeket is vár a stúdió­ba: a női vízilabda BEK-döntőn szerep­lő Dunaújvárosi Főiskola vízilabda csa­patának képviselőit. A nézők is része­sei lehetnek a világeseménynek, hi­szen a DTV jóvoltából minden este a legszerencsésebbek belépőjegyet nyerhetnek a mérkőzésekre. Láthatnak összefoglalót a férfi, illetve női kézilab­da csapataink hétvégi rangadóiról, va­lamint az ott készített beszélgetéseket is megtekinthetik. Megszólal többek között két volt dunaújvárosi játékos, Balogh Beatrix és Zsemberyné Simics Judit. A labdarúgást kedvelők sem ma­radnak hírek nélkül, hiszen újabb há­rom pontot gyűjtött Egervári Sándor együttese. Az előző adásból technikai okok miatt kimaradt beszélgetést is lát­hatják Dunaújváros első profi thai­­boxos sportolójával. Várja Önöket a műsorvezető, Stéhli Róbert! 7. oldal Dunaújváros nem vallott szégyent Amennyiben a mieink tegnap késő este kikaptak a britektől, va­lószínűleg sokan egészen másképp gondolják az alábbi kijelen­tést, de mégis bátran állíthatjuk: a világbajnokság első két napjá­nak Dunaújvárosba helyezése jó döntés volt a szervezők részéről. Bár még a magyar válogatott mérkőzésén sem volt telt ház a nyi­tó napon, a hangulatra és a kiszolgálásra nem lehet panaszunk. Ezt - úgy hiszem - nemcsak mi, magyarok valljuk, hanem azok az angol és dán szurkolók is, akik az esti derbire alaposan felöntöttek a garatra, miközben tonnaszámra tolták magukba a jó (és nekik igen olcsó) magyar sört. A mérkőzésekre sem lehet egy rossz szavunk sem. Hamar kide­rült, hogy a norvég és dán csapat komolyan gondolja feljutási szándékát, nagyon kiemelkedőt kell annak produkálnia, aki le akarja győzni valamelyiküket. Az is kiviláglott, hogy a román gár­da töredékében sem emlékeztet régi önmagára, a főleg magyar fi­úkkal felálló keleti szomszédnak nagy gondjai lehetnek a bent ma­radást illetően. Hogy a mieink mire lehetnek képesek? A hazai pálya rettenete­sen sokat segíthet, ugyanakkor éppen emiatt hokisaink jóval ide­gesebbek a megszokottnál. A kínaiak ellen nagyon nehezen len­dült játékba a nemzeti csapat, ám a 6-0-s eredmény mutatja, van keresni valónk. Az biztos, hogy amennyiben Szuper Levente a va­sárnapihoz hasonló produkciót nyújt a kapuban, akár a skandiná­­vokat is megszorongathatjuk. Feljutásról persze senki nem beszél, egyelőre nem is lenne értelme, más kérdés, hogy a bravúr nem le­hetetlen. Szerdától Székesfehérváron folytatódik a hatos torna, ahol szombatra kiderül, ki lehet ott a jövő évi A-csoportos világbajnok­ságon. Ne feledjük, tavaly a szlovén válogatottnak sikerült! Ők ren­dezőként nyertek... -s- Vízilabda Várjuk Európát Amióta elkezdődött a női vízilabda bajnokság rájátszá­sa, a Dunaújvárosi Főiskola csapata rendre nagy különb­séggel veri riválisait. Annyi­ra, hogy lassan a mieink szá­mára már új osztályt lehetne nyitni, hiszen nincs számot­tevő ellenfelük idehaza. Legutóbb a szentesieket szomorították el Mihók Attila tanítványai, a 14-2-es ven­dégsiker nem boldogíthatta az alföldi csapat híveit. A du­naújvárosi lányok közül ezút­tal Zantleitner, Tóth és Dubniczky vitték a prímet, ők háromszor vették be Varga kapuját. A főpróba tehát jól sikerült a főiskolások számára, akik „kolostorba” vonulnak a hét­végi BEK-döntő előtt, azaz beköltöznek a főiskola Sem­melweis utcai kollégiumába, és elzárkóznak a nagyvilág elől. A pénteken kezdődő há­romnapos finálé a csapat tör­ténetének legfontosabb meg­mérettetése, így hát érthető, ha a gárda vasárnap délutá­nig semmi mással nem kíván foglalkozni, csak a nyugodt felkészülésre koncentrál. Az esélyeket illetően min­denki óvatosan nyilatkozik. Ennek legfőbb oka az, hogy mindhárom ellenfelünk ko­moly nemzetközi rutinnal rendelkezik, míg a mieinknek ez az első fellépésük a baj­nokok között. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem nyerhe­tünk, de a dobogó bármelyik foka remek teljesítmény len­ne a lányoktól. Ahogy a szakemberek mondják, az el­ső összecsapás lesz a leg­fontosabb, az orosz Uralocska legyőzése egy­részt önbizalmat is adna csa­patunknak, másrészt majd­nem biztos, hogy érmet is je­lentene. Szóval, pénteken délután érdemes lesz kiláto­gatni a Fabó Éva Sportuszo­dába, mert olyan színvonalú vízilabda mérkőzés(ek)re van kilátás, amilyent még nem láthatott dunaújvárosi publikum.­ ­s-

Next