8 Órai Ujság, 1918. augusztus (4. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-01 / 177. szám
c — Csütörtök, 1918 augusztus 1. ****££• a m—hi .............. in ........in nji ír-jj—m~mn t Saffixaw.IS ■. pr —......~ Gondoskodni kel! nép kenyeréről Tisza interpellációja a gabonaellátás ügyében — Altiszti visszaélések a katonai szabadságolásoknál — A cenzúra túlkapásai A képviseg®ltᣠmai ülése — Saját tudósítónktól — A képviselőház ma délelőtti ülésén megkezdte e katonai ellátási javaslat tárgyalását. Szász Károly elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. Harmadszori olvasásban elfogadták az Osztrák-Magyar Bank hadinyereség adójáról, a Pénzintézeti Központról, a talajjavítási kölcsönökről,a sójövedékről s a szénádéról szóló törvényjavaslatokat. Ezután áttértek a katonai ellátási törvényjavaslat tárgyalására. Barta Ödön előadó ismertette a javaslatot és a bizottságok által végzett módosításokat. Egry Béla: A Bizony-párt nevében szólni föl és általánosságban elfogadja a javaslatot. A tiszti fizetések fölemelését követeli. Elnök 12 óra után a tanácskozást megszakítja és javasolja, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésén folytassák a javaslat tárgyalását. Ezután áttértek az interpellációkra. Az interpellációk Gyapay Pál: A csendőrség újjászervezése érdekében interpellált. A mezőgazdasági munkások fejadagjának felemelését követeli. Popovics Sándor pénzügyminiszter: A csendőrség szaporítása iránt már folynak a tárgyalások s ennek előkészítése folyamatban van. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter: A készletek igazságosan oszlatnak föl. Elsősorban a katonákat kell ellátni, másodsorban pedig az őstermelőket. Fényes László: Az Oroszországban levő hadifoglyaink gyors visszahozatala érdekében interpellált Hosszasan fejtegeti az ukrajnai termésviszonyokat. Simontsits Elemér elnöklő alelnök: Figyelmezteti Fényest, hogy maradjon a tárgynál. Fényes László: lágy félóra alatt végzek. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: A tárgyhoz!) Az orszországi hadifoglyok nem kaptak kormányunktól pénzt a házfljövételre. A kormány nem tett semmit a hadifoglyainkért. Tisza István gróf: Mikor ■ köz-, élelmezési kérdéssel, foglalkozik átélni azoknak teljes felelősségérzetét, akik hivatalból foglalkoznak ezekkel a dolgokkal. A kormánynak nem tesz szemrehányást azért, hogy a termésből juttat Ausztriának és többi szövetségeseinknek, mert hiszen tíz országnak csak dicsőségére válna, ha gazdaságilag is támogathatná■ szövetségeseit s a közös harcból itt is kivehetné részét. Sajnos, az utóbbi évek rossz termései, ezt megakadályozták. A kiöntött magyar honfivér sok tekintetben hiábavalónak bizonyult, mert gazdasági téren gyengéknek mutatkoztunk , ezt az ellenséges külföld alaposan kihasználta. Nagy súlyt helyez háborús gazdasági politikánk kellő megvilágítására, mert ellenségeink mindent kihasználnak. Az osztrák kormány egyik tagja nemrég azt a kijelentést tette, hogy Magyarország csak igen csekély töredékét adja át Ausztriának annak, amit adhatna. Sajnálja, hogy a magyar kormány egyik tagja is tett h h hasonló kijelentést. Számításba Zalán Gyula: Ez éppen ellenkezőleg toll! Én két évig voltam ott s láttam, hogy a kormány minden lehetőt megtett. Fényes László: Mire való volt az erkölcsi vesztegzár? A szökési költségeket nem térítik meg. A nép kenyere Förster Aurél: Fel kell szólalnia, hogy a migyar népnek legyen kenyere. Csodálja, hogy a közélelmezési miniszter ép most talál dolgot Bécsben, amikor tudhatta, hogy többen is szóba fogják tenni a kenyérkérdést. A nép széles rétegei vannak most elláttatlanul. A gabona ott áll a paraszt házában, de a gazdának nincs lisztje, hogy ehessék. A gabonát elviszi a Haditermény s aztán pesti malomban megörölve későn adja vissza a gazdának — korpa nélkül. A bankok és a malmok keresnek a nép gabonáján. A nagybirtokosokkal kiegyezik a Haditermény, de a kisgazdáktól mindent elvisznek. Nem tudja, melyik miniszter fog neki felelni, de egy ötarab kenyeret, melyet a halóságtól kapott, letesz a Ház asztalára, hogy a kormány is kóstolja meg. (Papírba csomagolt kenyeret mutat föl. Derültség.) A falu üres, ott nincs Gerbeaud, se kabaré, ott nincs szervezet, amely papírs kiskodjék, a falu kenyér tv''hűl áll. Sürgős intézkedést kér. (Helyeslés.) Fényes László: A faiméi tengervédelmi szakasznál a magyarságot ért sérelmeket teszi szóvá. A magyar katonák ott horvát vezénylet alatt állnak és horvát parancsnokság intézkedik velük. A magyar legénységet horvát zászlóaljakba osztják be. A parlamenti őrökért Ezután újból a honvédelmi minisztert interpellálja, ezúttal a parlamenti őrség panaszait sorolja fel. Méskő Zoltet: Tisztességes emberek ezek, nem tehetnek róla, hogy ide rendelték őket! Platthy György: Menjenek el! Micsoda dolog az, erről az oldalról védeni a darabontokat! Fényes László, azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az elnökség segíteni fog az őrség tagjain, kell venni azt a mennyiséget is, amelyet a hadseregosztrák származású tagjainak ellátásához adtunk és ha ezt nem veszítjük el szem elől, határozottan mondhatja, hogy e téren szemrehányás Magyarországot egyáltalán nem érheti. Éhezik a falusi nép Szól ezután a falusi lakosság ellátásáról. A szegény néposztály egy része tud valahogy magának kenyeret szerezni, ha, népszálltda áll birtokoshoz, vagy borzasztó magas áron vesz lisztet, mert ezen a téren is óriási árdrágítás van. De vannak sokan olyanok, akik minden ellátás nélkül nyomorognak.A magyar nép nagy része a télen eleget éhezett, most pedig még fokozottabb mértékben. Ő már júniusban figyelmeztette a minisztert, hogy nagy szükséglet fedezéséről kell gondoskodnia és hogy vannak is készletek, csak a helyi hatóságok útján fel kell kutatni. Sajnos, semmi se történt; fájdalom, a megfelelő intézkedések elmaradtak. Nagyon, kéri azOrszágos Közélelmezési Hivatalt vezető minisztert, gondoskodjék rövid úton az éhséget szenvedő lakosság segítéséről. A másik fontos kérdés- a, 'wirch-i gazdasági lakosság saját szükségletének fedezése. A rendeletnek a fejadagokért, szóló része helytelenül van szövegezve. A magasabb fejadagot nemcsak azokra kell érteni, akiknek saját termésük van, hanem azokra is, akiknek maguknak nincs termése. Ez a foglalkozás is az életviszonyok követelménye s nem függhet attól, hogy az egyikének van s a másiknak nincs termése. A mezőgazdaságban mindenki egyoldalú élelmezéssel él, ezért ott mindenkinek meg kell kapni a magasabb fejadagot. Tíz mázsa búzából legfeljebb 6 és fél mázsa lisztet kap a mezőgazdasági munkás, tehát voltaképen kevesebbet, mint a városi lakosság. És épen a legszegényebb mezőgazdasági osztálylyal történik ez az igazságtalanság. Ezt nem lehet így hagyni! községek vásárlási joga A lóvásárlási igezervály körüli eljárást teszi szóvá ezután. Helyes, hogy az első cséplésből minél nagyobb mennyiséget adnak át a közfogyasztásnak. De a folyó szükségletről már gondoskodás történet. Most már kell egy új rendelet, mely ai vásárlásokat megfelelően korlátozza. Meg kell adni a községeknek az engedélyt, hogy ők vásárolhassanak elláttatlan lakosságuk résztele. Nem érti, hogy az ő általuk értekezleten tárgyalt szövegből az erre vonatkozó rész miért maradt ki a rendeletből. A szegény néposztálynak nincs pénze, hogy egyszere vásároljon, később pedig esetleg ittála nem tesz fölöslege a Haditermértéknek. A község időszakonkint mérheti ki, jobban beoszthatja és jobban is beszerezheti, mint az egyesek. A községeknek lehetővé kell tenni, hogy helyben vásárolhassanak. Ezt most jobban lehiet, bonyolítani. A Haditerménynek eladja feleslegét a nagybirtok, ebből annyit köt le a község, amennyire szükség van s azután fokozatosan gabonában átveszi. Ez sokkal egyszerűsíti az egész eljárást. Fontos, hogy a szegény nép ne lisztben, hanem gabonában kapja meg részét, mert ezzel a korpát is megkapja, amelyre feltétlenül szüksége van. (Általános helyeslés.) Sajnálja, hogy a közételtezési miniszter nincs itt. Meskó Zoltán: Majd Bécsbe vezetjük hozzá a küldöttségeket. Tisza István gróf: Nem bírálhatja felül a minisztert, hogy miért és mi dologban jár távol, de szeretné, ha még a legközelebbi napokban a Ház szünete előtt is tájékoztatná a közvéleményt. Élénk tetszés.) Előterjeszti interpellációját és kérdezi a miniszter úrtól: 1. Hajlandó-e a legsürgősebben gondoskodni és ha igen, minő módon arról, hogy a helyi hatóságok a lakosságnak a jelentés átmeneti idő alatti ellátását biztosítsák. 2. Hajlandó-e a 120.000/313. számú rendeletét sürgősen akként módosítani, hogy a mezőgazdasági népességnek fejadagja havi 15 illetve 12 kilogramm búzában állapíttassék meg, tekintet nélkül arra, hogy az illetősaját terméséből fedezheti egész szükségletét vagy pedig egészen vagy részben közellátásra szorul. 3. Ki fogja-e az egészeit vagy részben ellátatlanok szeptember 30. utáni szükségletének vásárlás útján való fedezésére vonatkozó rendeletet sürgősen bocsátani, s módot fog-e abban nyújtani reá, hogy a szükséges gabonamennyiséget a községek .7. Haditermény közbejöttével lehetőleg helyben vagy közelben megvásárolhassák és gabonában oszthassák ki az ellátatlanok között. (Élénk helyeslés és taps.) Zsaroló őrmesterek Meskó Zoltán: A szabadságolásoknál és felmentéseknél az altisztek" jövedelmező visszaéléseket követtek el A katonaigazgatás körül nem szabad engedni a háborús konjunktúrákat kihasználni. Ezt a kizsákmányolást nem lehet tovább tűrni. Konkrét eseteket sorol föl, ahol az altisztek pénzt követeltek. Egy bakától 3000 koronát követeltek a szabadságolásáért, egy másikat pedig a frontra küldtek, mert nem tudott 3000 koronát fizetn — csak ezret. Ezek a katonai közegek ma még maximált árakkal dolgoznak! Van elég írnok a fronfon, hozzák haza őket, csináljanak egy kis helycserét. A 38-ik gyalogezrednél fontos ügyeket, felmentéseket altisztek kezeltek. A népet megzsarolják, s ha jön egy falusi ember érdeklődni a fia iránt, kidobják, nem állnak vele szóba. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Konkrét adatokat kérek! "Szigorúan el fogok járni. Meskó Zoltán: A visszaéléseknek egész lavinája van itt. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter: Majd legördítjük! Elnök: Madarassy Gábor interpellációját törölte. Haller István előterjeszti első interpellációját az összkormányhoz a haszonbérleti szerződések tárgyában. A megváltozott gazdasági viszonyok között más béreket kell fizetni, mert a bérlők nagy konjunkturális haszonhoz jutottak. A cenzúra visszaélései Haller István: Nem kell külön kiemelni a sajtó fontosságát. Mindenkinek félteni kell a sajtószabadságot, annak munkásait tehát meg kell védeni. A háborúban az állam érdekéért meg kellett barátkozni a cenzúrával, de az legyen méltányos, ésszerű és következetes. A cenzúra azonban most csak az érdekelt újságoknak okoz rengeteg károkat következetlen működésükkel. A Déli Hírlap bécsi tudósítója, Sarkotics interjút telefonált le, a cenzúra nem engedélyezte, de már a másnap reggeli lapoknak megengedte. Máskor egy árdrágító letartóztatásáról szóló hírt tö. Töltetett a szerkesztőséggel, csütörtökön nem engedett közölni egy ausztriai interpellációt, amelyet a többi lapnak megengedett. Huszár Károly:: Úgy látszik a cenzúra nemcsak huta, hanem kor- Tűnt is! Haller István: A magyar hada*** regért írt -cikk miatt pedig — noha abban semmi veszedelmes dolog nem volt — elkoboztatták ezt a lapot. A miniszterelnök programra jó az önálló hadsereg, miért kellett ezért elkoboztatni egy lapot? A cenzúra diszkvalifikálta ezzel a saját jóhiszeműségét. A cenzúrát kezelők nem felelnek meg hivatásuknak és hatalmi túlkapásokba esnek. A cenzúra azonban tovább merészkedik. A 8 Órai Újság ügye a Ház előtt Most már nemcsak cenzúráznak, hanem a nyomdának betelefonálnak . úgy dobatják ki a cikket a szerkesztőség háta mögött. Ez történt a 8 Órai Újsággal, amikor egy rendőri cikket a szedőszemélyzettel emeltettek ki, amikor már a szerkesztőségtől sem kérhetett rendelkezést. Huszár Károly: Hallatlan visszaélés. Ki ez az ember, aki így garázdálkodik? Haller István: Kéri a kormányt. Utasítsák a cenzúrát megfelelő eljárásra. (Helyeslés.) Sladvánszky Antal báró, aki két interpellációt is jegyzett be, nem volt a teremben, amikor nevét olvasták és így az interpellációkat törölték. Mire besietett, a jegyzőkönyvvét már hitelesítették. Seitovszki Béla el enklomielnük íre ülést 3 órakor bezárta. Tissa A l£Si&lesi?a@zé$ről