8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-18 / 222. szám
í. HM miHort ürül mi Visszautasítja a bécsi rágalmadat. — Tárgyalják a nume clausust. — Újabb mentelmi jogsérelmek. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. —J' k ■ Rakovszky István elnökiülizenegy*kor nyitotta meg a nemagikvulés mai ülését Fölolvasa a kományzó átiratát, amelyben felmentik Rubinek Gyula kereskedelemügyi minisztert a miniszterelnöki teendők alól. Az elnökürfíítvány óra a Ház elhatároz n félkettőkor, az interpellációk előtt áttért a kérvények tárgyalására. Mielőtt áttérnének a napirendre, az elnök bejelenti hogy egy nyilatkozatot kell tennie. Elnök: Mielőtt megkérdezné bárki is, a Ház tudomására kell hozni, hogy « Neue Freie Presse szeptember 16-iki Máriában Jugoslawien und die kielne Enténte címen egy cikk jelent meg, amelynek tartalma az volt, hogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke. A. tizenhárom magyar képviselőtársával , Iit jövő pénteken látogatást akart tenni „ Béteridben. Kijelenti még, hogy a Presse cikke ezt az értesülést úgy állítja be, hogy az a szkupstina ■ alelnökétől származik. I. — A .cikk további során azt írja a lap, hogy Rakovszky kérdést intézetett Jugoszlávia budapesti követe híján a jugoszláv kormányhoz aziránt, hogy ezt a látogatást a jugoszláv kormány szívesen veszi-e. A jugoszláv kormánykörökben Rukovszky elnöknek ez a kérelme várja továbbá a lap — vegyes hatást keltett. A jugoszláv kormány azon" az állásponton volt, hogy a magyar nemzetgyűlés elnökének Belgrádiján történő látogatását, a szerb nemzetgyűlés belső ügyének tekinti , és abba bele nem avatkozik. Rakovszky Ist-mén elnök ezután újabb megkeresést tetézett közvetlenül a szerb nemzetgyűléshez a látogatás tárgyában, azonban az a válasz érkezett, hogy a látogatásnakbizonyos előfeltételei vannak. A szerb nemzetgyűlés elsősorban is megkívánja, hogy a látogatás időpontját a szkupstina állapítsa meg, különben pedig az skupsitina azon az állásponton van, hogy a látogatás ezidőszerint még nem alkalmas, mert a magyar békeszerzősdél még nincsen ratifikálva. — Eddig tart a Neue Freie Presse cikke. Erre vonatkozólag kijelenti, hogy a cikk elejétől végig, úgy egészében, mint részleteiben valótlan koholmány. Nem igaz az, hogy a jugoszláv nemzetgyűlést , és tizenhárom képviselőtársa meg akarta látogatni. Nem igaz az, hogy a jugoszláv követnél féljost tett, aziránt, hogy a szerb kormánynál érdeklődjék, a látogatást szívesen veszik-e vagy nem. Nem igaz az, hogy ezután közvetlenül a jugoszláv nemzetgyűléshez fordult volna hasonlókéréssel. Nem igaz az, hogy bármely válasz érkezett volna, akár a szerbkormány, akár a jugoszláv követ, akár •a jugoszláv nemzetgyűlés részéről.Sem ő nem tett ilyen lépést Belgrádban, sem bárki másnak ilyen felhatalmazást nem adott, hogy az ő nevében milyen lépéseket tegyen. Ha a, jugoszláv "nemzetgyűlés alelnöke, mint azt a JPresse írja, tényleg ilyen nyilatkozatot tett a lap munkatársa előtt, akkor a szkupstina alelnökét félrevezették. — Kötelessége ezt kijelenteni, nem azért, mintha feltételezné, hogy a nemzetgyűlés bármely tagja elhiszi róla, hogy ilyen lépést elkövetett volna, hanem azért, hogy a külföld lássa, hogy milyen eszközökkel dolgoznak ellenünk és innen az elnöki székből kellleszögeznie, hogy bár a magyar nemzet súlyos helyzetben van, de a magyar nemzetgyűlés odáig ■ még nem sülyedt, hogy bármiféle ajtón kopogtatnia kellene. (A nemzetgyűlés tagjai percekig tapsolják az elnököt.) Ugrón mentelmi jogsérelme. Ugrón Gábor mentelmi jogának megsértését jelenti be. Nyilván tegnapi beszéde idézte elő azt, hogy az iz elmúlt éjszaka Heltai Ferenc utcai lakása előőtt tüntető tömeg jelent meg elhúzásának ablakád ökölnyi-nagy hagy kövekkel beverte. Arra kéri ezeket az urakat. (Felkiáltások: Nem urak, csibészek!), akik a keresztény szeretet nevében ezt elkövették ... (A volt keresztény nemzeti párt több tagja Ugrón e szavainál erősen tiltakozik: Nem a keresztény szeretet nevében, csak keresztény cégér alatt.) Ugrón Gábor: . . . hogy ha a jövőben meg akarják ismételni ezt a kétségtelenül bátor és férfias fellépésüket, ne dobáljanak olyan nagy köveket lakása ablakába, egy szegény embernek kisebb kövekkel is elég nagy kárt okozhatnak és ne veszélyeztessék ártatlan kisgyermekek testi épségét. A köveket, mint bűnjeleket, a Ház asztalára teszi le. Elnök Ugron Gábor mentelmi jogsérelmét tárgyalás és jelentéstétel végett a mentelmi bizottság elé utasítja. Személyes kérdésben. Ezután báró Szterényi József személyes megtáradtatás címén szólal fel és a Stefánia anya- és csecsemővédő szövetség ügyét teszi szóvá. A.. Stefániaszövetségről Bernolák Náidor irmaifori beszédében olyan kijelentést tett, hogy a szövetség kommunista személyeket dédelget. Megemlítette Bánóczi Lászlót, akit a szövetség meghagyott igazgatói állásában, bár azOrszágos Munkárbiztosító Pénztár eltávolította alkalmazottai közül. Részletesen ismerteti a szövetség helyzetét a Károlyiforradalom óta és kijelenti,, hogy a kommün bukásától 1020 januárjáig a szövetség, ügyeit a népjóléti minisz- ter megbízásából Tauffer egyetemi tanár vezette, aki a szövetség tizenegy alkalmazottja ellen vizsgálatot rendelt el és ezeket előzetes meghallgatásuk nélkül kommunista cselekényeie vádja irtjait elítélte. 1920 januárjában a régi vezetőség felkérésére ő újra vállalta az elnökséget és újabb eljárás során az elítélt alkalmazottakat egy minden kétségen felül álló, kifogástalan bizottság tisztázta. Bánóczit 1920 augusztuselsején a Munkásfolztosító Pénztárnál felülegesztették, amit Bánóczi maga jelentett be Apponyinak. Apponyi ügydöntött, hogy amíg Bánóczi fegyelmi ügyében nincs ítélet, folytassa tevékenységét, amely a szövetségnél kifogástalan. Ez történt Madzsar József egyetemi tanárral is. Engel Zsigmondot, aki nem volt alkalmazottja a szövetségnek, közismert kommunista üzeleteimiatt töröltek a választmány tagjainak sorából. A szövetség vezetőségének az alkalmazottakkal szemben tanúsított eljárását kifogástalannak kell tartani és tiltakozik minden olyan beállítás ellen, mintha a szövetség kommunista érzelmű alkalmazóit lakat védelmébe venne. Mindazokat, akik a szövetség személyzetében nem kívánatosak, el fogják távolítani; erre nézve garancia az ő személye. Bernolák Nándor válaszol Szterényinek és kijelenti, hogy sem őt, sem Apponyit nem akarta személyében megbántani. Amiket felhozott, az a Stefánia Szövetség dolga és csak újra konstatálni kívánja, hogy Bánóczi még mindig ott ül az igazgatói székben, pedig augusztus elsején már a Munkásbiztosító Pénztárnál is felfüggesztették állásától. Ezután áttértek '■ a numerus clauatiaról. szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatására. (Vesszem. Sándor ajavaslatát abból a szempontból vizsgálja meg, vájjon célszerű-e, időszerű-e a javaslatot most a Ház elé hozni. Az egyetemen tavaly tumultusok voltak. Ez kétségtelenül szociális baj, amelyen segíteni kell De vajjon alkalmas-e ez a törvény a baj szanálására? Aki főiskolára megy, megkövetelheti, hogy tanulmányainak elvégzése után kenyérhez is jusson. Kérdezi, vajjon ez a törvény egymagában elegendő-e arra, hogy a főiskolai hallgatók kenyeret kapjanak. Haller Istváni vallás- és közoktatásügyi miniszter: Egymagában semmiesetre sem elegendő! Giesswein Sándor: Mélyebbre kell nyúlni e kérdés megoldásánál. A keresztén- magyar társadalom alsóbb néprétegét, kell jósdban -. bevonni a közép- és felsőoktatásba. Az igaz, hogy a kubikosok között nincs zsidó, a handlék között pedig nagyon sok a zsidó; a szegény handlé fia azonban jár a középiskolába, ne mutassanak neki egy kubikost, aki a fiát középiskolába járatja. A keresztény társadalom, de főképpen a középosztály a kereskedelmi és az ipari pályát alsóbbrendű foglalkozásnak tartja, nála egyedül a tanulás az úri foglalkozás. A keresztény társadalomban beveti: szokás, hogy, ha az apa bíró vagy állami tisztviselő volt, a fiú is az legyen, még ha képességei más pályán jobb boldogulást ígérnének is neki- A zsidók szerepe az egyes országokban az analfabetizmussal fordított viszonyban áll. Németországban legkevesebb az analfabéta, ott a kérész- fények nagyszerűen elvégzik a kereskedelmi és az ipari munkát. Magyar- országon már nagyobb az analfabéták száma, nagyobb a zsidók szerepe is, még nagyobb a tótoknál és a románokkal, -- a ruténeknél, pedig azt teszik, amit csak akarnak. E ■javas-latban az egyetem autonómiájának sérelmét látja. Szociális intézkedések kellenek ahhoz, hogy a középosztály kellően legyen képviselve a főiskolákon sha a szociális intézkedésekkel lehetővé teszik a keresztény társadalomnak, hogy fiait taníttathassa, akkor nem fogunk elnyomatásról beszélni. Kivételes intézkedés mindig odióózus dolog ,és ezért nem fogadjaelezt a lávászátcát sem. Milótay István: A törvényjavaslat körül a lefolyó vitának fontos ered- • ménye, hogy némileg tisztázta a liberalizmus eszméjét. Állami berendezkedésünk az elmúlt száz esztendőben a liberalizmus jegyében,történt. Ennek a liberalizmusnak alapján fölépített , politikai rendszer boltozatai azonban ránkszakadtak, eltemetve úgyszólván ezeréves állami létünket is. Sokan kifogásolják, hogy ezajavaslat állami beavatkozást jelent az egyetlen autonómiájába. De mi más a liberalizmus is, mint állami beavatkozás az addig fennállott céhrendszerbe és abszolutisztikus rendszerbe? A liberalizmus a föld, az ipar és a gondolat szabadságát jelentette az eddigi elnyomással szemben. Tehát világos, hogy állami beavatkozás volt. Új liberalizmus alkota meg a plutokrata kapitalista rendet, amely a kizsákmányolás és elnyomás, új formáit teremtette meg. Nálunk 1807- ben indult meg ez a folyamat. A liberalizmus zsidó jellegűvé vált a plutokrata kapitalista rend jelentőségénél fogva, amelyet az ingó zsidótoké már a század közepén elért. A magyarság, sajnos, azt hitte, hogy uralmon maradhat, ha a politikai hatalmat ,a kezében tartja és ezért elhanyagolta a szabadverseny eszközeit s a társadalmi és gazdasági ágakat, amelyeket a zsidók foglaltak el. Tétlenül nézte, hogy megy át az uralom a kezéből, ezalatt a zsidóság monopolizálta a sajtót és társadalmi téren, a szabadkőművesség révén egészen új társadami elnyomást teremtett meg és vezető helyet foglalt el. A liberalizmus nagy hibája volt, •hogy a románság- előrenyomulását Erdélyben- nem akadályozta meg, mert •azállamhatalom mindertpróbálkozása ellenére-fokozatosan szorult ki onnan a magyarság. A magyar középosztály és,az értelmiségiélprtilezafizálódása*iberalizmu* alatt ment végbe. . " * - Analógiaként állítja egymást mellé a zsidóság térfoglalását a sajtóban, a kereskedelem terén és azagrármunkálkod.dásban. Fejtegeti, hogy a zsidóság ellensúlyozásának komoly lehetőségéről csak akkor van szó, h ha a megfelelő módon pótolni tudjuk a sajtóban, a kereskedelemben és agrártéren is a zsidóság erejét. Számadatokat sorol fel a keresztény és zsidó újságírók viszonyáról a sajtóban. A hivatalos negyvenkét százalékot kitevői megállapítással szemben azt vitatja, hogy a zsidó újságírók az összes újságírók hetvenkét százalékát teszik- Amennyire tért hódított a zsidóság az állami életben a gazdasági és a kulturális téren, annyira adta fel asszimiláló hajlandóságát a magyar állameszme iránt. Autonóm egységgé lett, ammely külön uralmi célokkal rendelkezett. Gazdasági erejük, melyet megszereztek, arra kényszerítette a náluknál gyengébbeket, hogy minden tekintetben hozzájuk igazodjanak, amire legjellemzőbb példa, az, hogy kulturális téren, az irodalomban, a sajtóban külön faji ízlésükhöz kellett igazodni mindenkinek, aki érvényesülni akart, vagy aki egyáltalában meg akart élni. Azzal végzi beszédét, hogy arra kell törekednünk, hogy a közelmúlt eseményei ne ismétlődhessenek meg, ami csak úgy érhető el, ha a magyarság veszi kezébe a maga sorsának az.. intézését. " Az elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. . . _ ■ . Szünet után Drezda Győző a mén-értelmi jog megsértését jelenti be. Az elmúlt vasárnapon Ózdra" utazott többi képviselőtársával Kerekes Mihály beszámolóbeszédére, a gyűlésen azonban detektívek jelentek meg, akik gyorsírói feljegyzéseket készítettek a beszédekről. Nem tudja, kinek intézkedéséretörtént ez, várjon nem: a házelnökség küldött-e figyelmeztetést, hogy nemzetgyűlési képviselők beszámolót fognak tartani. Előre bejelenti tehát, hogy jövő vasárnap Bacséra fog utazni és ott beszámolót tart. Az elnök a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasítja és kijelenti, hogy •a felszólaló ," téved, az elnöki székben nem a főkapitány, . nem a rendőrség.. valamilyen közege, hanem a nemzeti gyűlés által választott elnök ül. Ruppert Rezső az idő előrehaladott,ságára való tekintettel kéri, hogy beszédét hétfőn mondhassa el, amihez a Ház hozzájárult. Ezután a kérvényi bizottság előadója terjesztette elő a bizottságilag már letárgyalt kérvények harmadak soro zatát. • ", A kérvények bemutatásakor ■ Győrmegyének a kisipar támogatásáról szóló kérvényénél Pálfy Dániel és Budaváry László szólaltak fel és a kormányt a kisipar hathatós támogatásával kérték. Utána áttértek az interpellációjára. Barla-Szabó József a gazdaközönségének vetőmaggal való ellátása érdekében terjesztett elő interpellációt a földmivelésügyi miniszerhez. Csukás Endre a tanítóság ellátásának rendezését ajánlotta a küluszkorspány figyelmébe és kérte, hogy úgy a tanítóság, mint az alsópapság előre kapja meg félévi ellátását. Szabó József és Tömöri Jenő elállott interpellációjától. Ezután Kálmán István terjesztette elő kétrendbeli interpellációját, az ellátatlanoknak a helyi készletekből valói ellátása és az őszi vetőmagvak kellő időben való kiutalása iránt. Az ülés 13-kor ért véget. Cf^ || | ||| | - ^ ^Virnap 1?-° '.•’~-rd'-~iV^ ,n ■" 11 111 1 UMORVOSISSSSSta&! Ezüst sa|varban.0|U. Budapest. VIX. Rákóczi-ut 312. I. emelet 1. sa. Rendel egész nap. fizilliákat, gyöngyökéül platinát, ékszereket mindenkinél drágábban (Jól/ott! Cmil ékszerüzlete-VII., Kirély-u. 61 vesz OiuMH) tlllll Teréz templommal szemben „TAURUS“MEISEL Írógép és irodabútorüzlet ’ 4 nagy raktári Fürdő-utca 9. Telefon 145-87. -v- Új és használt Írógépek és irodabútorok eladása és vétele*