8 Órai Ujság, 1920. december (6. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

Síró u^n kiáilanup, aki meia^*í^e tekintélyü­ket, mjíly tévMjám A törvény meg­­toroljaVs^^trend ellen elkövetett bűnöket, de erkölcsi, értelmi és jel­lembeli értékemet, egyszóval: tekin­télyemet a magam egyéniségén kí­vül senki más, semmi más se sza­bályozhatja. Vagy' vagyok tekin­tély, vagy nem vagyok az, de nincs az a­ szuverén hatalom, amely bár­kit is tekintélynek nevezhetne ki, épen oly kevéssé, ahogyan nem le­het a fehér emberből szerecsent csi­nálni, avagy a púposból ép terme­­tűt. Aki úgy érzi, hogy tekintélyén csorba esett, mindenek előtt önma­gában keresse a hibát. Szinte hisztériává fejlődött poli­tikai ére­ink egyes szereplőiben a bírálattal szemben való érzékeny­ség. Csoportosítsuk-e a tényeket? Mindenki előtt ismeretes az eredmé­ny­e ama pozitív munkának, ame­lyet politikusaink végeztek. Lesújtó lenne a statisztika, amely kimu­tatná, hogy személyeskedéssel és turbulens jelenetekkel mennyi pén­zét és idejét pocsékolták el az or­szágnak, összeállíthatnák sorát amaz incidenseknek, amik befelé nyughatatlanságot keltettek, kifelé pedig rontották tekintélyünket. De nem bocsátkozunk ismétlésekbe, csupán azt kérdezzük: helyre áll-e az ilyen politikusok tekintélye, ha elkeseredett ököllel szétzúzzák a tükröt, melyet cselekedeteik elé tar­tani.!.? Mert most, amikor minden sor­nál, amit leírunk, a cenzor feje pi­hen a vállunkon, valóban csak a tü­kör összezúzásáról, a sajtó meg-­­semmisítéséről lehetne szó. És miért? A nemzetgyűlést, mint a népakarat megnyilvánulását és tör­vényes intézményt mindenki res­pektálja és tekintély annyi fog be­­lőle kisugározni, mint amennyit tagjainak összessége képvisel. A te­kintély tehát okozat. A tekintély regulátum. Ezt a tekintélyt nem sértheti a sajtó referáló, av­tív bí­ráló szava, de igenis csorbát ejthet rajta a nemzetgyűlés egyes tagjai­nak viselkedése, lelkületi megnyil­­vár­ulása, modorbeli hiányossága, stílustalan s­ó vonala. Ha majd nála fognak grasszálni a Rassay­ak, a Bab­ák és egyéb hangos fránya­­politikusok, érintetlen marad a tes­tület tekintélye. Mandátumot kap­hattak ezek az urak. De tekintély­­ivel himni bék­t. · Apponyi Albert gróf ,Párisba utazik* — Lusrit tudósítónktól­ — Apponyi Albert gróf, — aki most Bécsben időzik, — a legkö­zelebbi időben, minden valószínűség szerint a jövő hét elején Parisba utazik. Értesülésünk szerint Apponyi felkérte Berzeviczy Albertet is erre az útra. Berzeviczy azonban­­decemberben nem utazhatik el s igis lemondta a párisi utat. Apponyi Albert gróf — mint hírlik — a magyar-francia kultur­közösség felvételének ügyében utazik Parisba és Berzeviczy helyett a magyar kulturális világ egy másik kitűnősége fogja elkísérni. , / XI­­V & / Bud­apest^JS^^ fcL0:ííZfcí£51 ARAK; folly hóra .. 40 slorona ! Félévre. .. 240 Korona Negyedévbe 120 korona. J­ó­gész évre 4'SO Korona jugoszlávistban egy példány: 2 jugoszláv Korona. Egyes példázassag ára 2 korona SZiáiKISZTŐSÉG ÉS ÚJADÓI HIVATAI.: BUDAPEST, IV., MUZEUM-KURUT 3. SZ Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-712. OOOOOOOOCCXXXíOOOOOCOOOOOOOOCxXX^OCOCOOOOOOCOOOOOOCÖOCOC A magyarság faarcot hirdet & cseh parlamentben, Szent-Ivány József a magyar becsületért. — Saját tudósítónktól. — A prágai nemzetgyűlésen novemberie 21-én a magyar képviselők nevében fölszólalt Szent-Ivámi József s elvi je­lentőségű és messze kiható beszédet mondott, amely különösen a megszál­lott magyar felvidéken rendkívüli ha­tást keltett. Szent-Ivány következőkép­pen kezdte beszédét:­­ — Amikor a valószínűleg gazdasági okokból keletkezett európai háború, úgy mondják, véget ért,­Európa népeit fö osztották győztes és legyőzött né­pekre. Önöket több mással együtt maguk mellé vették az antant nagyha­talmai és kinevezvén önöket győztesek­­nek, a vezető és államalkotó náció tisztségével jutalmazták létező vagy nem létező szolgálataikért. Jogosan re­mélhettük, hogy önök a béke nagy létrehozóinak tévedését, amellyel ezt az országot létesítették, okossággal fogják berendezni új Ausztriájukat, ahogy azt az önök államának érdeke megköve­teli, hogy lesznek az éleslátású cseh államférfiak között, akik tudni fogják, hogy a reváns politikáját ad abu­idum vinni egyenlő az ő államuk pusztulá­sával. —­­ Ne felejtsék el, hogy az állam a Nyugat falánkságának gyermeke. Azért hozták létre a nyugati hatalmak, mert szükségük volt ideállítani egy ha­talmat az ő érdekeik és az ő impe­rialista törekvéseik védelmére. Ezért önöknek kötelezettségeik vannak és azért léptette olyan vehemensen ak­cióba a külügyminiszter a titkos dip­lomáciát, azért sietett szövetséget ke­resni, mert ez az állam erőszakos al­kotás, amelyet csak a szuronyokra épített erőviszonyok egyensúlyozása tud fentartani a megalkotásakor oly sokat emlegetett demokrác­a és ön­rendelkezési jog helyett.­­ Ez a morális része az önök poli­tikájának, ez politikai tisztességük kérdése. Mert amikor önök kiintrikál­­ tál­ vezető náció-szerepüket, soha nem hallott ígéreteket tettek a bekebelezett nemzetek boldogítására. Ehelyett önök elnyomták a­ itt élő többi népeket és kigúnyolják nemzeti érzéseiket. A Sz­o­­venszko minisztere Kassát, ezt az ős­magyar várost cseh-szlováknak ne­vezte, Szobor Zólyomban eredményes beszédet tartott arról, hogyan kell a magyar nyelven beszélő járó­kelőket pofonokkal leszoktatni nyelvük hasz­nálatáról. A hivatalos és neon hivata­los maffiák a hazaárulási perek kigon­dolásával és megszervezésével fog­­ lalkoznak. Szinmagyar községekben állítanak fel cseh­-szlovák iskolákat. Közbekiáltások: Melyik község ’ volt az? Szent-Ivány József: Rimatamásfalva. Közbeszólások: Tomasovce! Az szlovák falu! Miért nem beszél szlo­vákul? Szent-Ivány József: Azért nem, mert ezen a helyen mindaddig, míg önök mostani politikájukat folytatják, a megértés vagy lojalitás látszatát sem akarom mutatni. Ezután felsorolta Szent-Ivány azo­kat a sérelmeket, amelyek a magyar­ságot gazdasági téren érték. Majd a nyugati államférfiak által megalkotott államot­ ezt a mesterművet vette vizs­gálat alá. .. Néprajzi, .tekintetben olyan né­peket kevertek össze, amelyeknek más a történelmük, más a nyelvük, más a vallásuk, más az erkölcsük, más minden, egyforma semmi. Föld­rajzi tekintetben ez az államegység a technika, az út és vasútépítés terén művészetet fog teremteni, mert a transzverzális építkezések annak bő ta­lajt biz­tosítanak. A nagy és kis távol­ságok államában év ho­szú határvo­nal van, hogy annak megtartása csak "a vám­jövedelem biztosítása cél­jából' is­ óriási személyzetet és költséget emészt fel. Egy vagyon szén fuvardí­jáért 5600 koronát kell fizetni.­­A sztratégiai szempont sem utolsó kér­dés és önökre bízom a megállapítást, vájjon ilyen körülmények között le­­het-e a mai tarthatatlan politikát úgy befelé, mint kifelé folytatnia és lehet-e önök által űzött vámháborút tovább tartani. A valóság az, hogy a Felvidék önmagát élelmezni képes, csakhogy arra használják­ fel,­­hogy Csehországban teljesen alkalmat­lan egyének ott a közigazgatásban el­helyezést nyerjenek és korrupciók ne­velésével foglalkozzanak. — A trianoni béke budapesti rati­fikációjával itteni politikánk új állo­máshoz ért. Mielőtt azonban a kér­déssel foglalkoznám, szükségét látom annak, hogy elvi álláspontunkat le­szögezzem. És ez a következő: Soha sem fogjuk elismerni, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra! A Ma­gyarország testéről erőszakosan letört országrészen lakó nép, az a nép, amelyet az elvakult hatalombírás ön­kénye áldozatul vetett oda, jogosult elsősorban sorsáról intézkedni. Mi pe­dig­ ehhez a békéhez semmikor sem adtuk a hozzájárulásunkat és nem fog­juk ezt megtenni. Minket legelemibb emberi jogainktól fosztottak meg és semmikor sem fogunk sorsunk inté­zéséről lemondani.­­ Mi ma egy nálunknál erősebb hatalom folyté­n a csehszlovák köz­társaság polgárai vagyunk. Ezen a te­rületen kell biztosítanunk létezésünket. Keresni akarom és fogom, mikép le­hetne ezzel a reális gondolkodással megtalálni­ az önvédelem tisztességes útjait. Önök, akik ezidőszerint a ha­talmat — de­ csak velünk szemben — kezükben tartják, ma nemzeti létezé­sünk és szabadságunk minden előfel­tételét megtagadják. Én mégis meg fogom kísérelni a parlamentárisnak el­fogadott eszközökkel célt érni, ma­gyarságunk szabadságát és feltétlen egyenjogúságát biztosítani. Önök nem­zeti becületünkben gázolnak. De én mégis meg fogom kísérelni az önök nemzeti érzéseit tiszteletben tartva kiharcolni megbecsülésünket. De le­gyenek elkészülve rá, hogy ha mind­ezeket önök tehetetlenné teszik és ed­digi politikájukat folytatják, nem fo­gunk válogatni a fegyverekben. Elégett a bécsi hadilevéltár­ — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bács, nov. 30. Ma a reggeli órákban tűz ütött ki a S­lift-laktanya egyik szárnyában. A tüzet hét órára lokalizálták, eloltani azonban csak a délutáni órákban tud­ták. A laktanyában volt elhelyezve a monarchia hadilevél­tára, nevezetesen a világháborúr­a vonatkozó egész sztra­­tégiai és taktikai anyag. Állítólag a Pflanzer-Ba­tin hadsereg följegyzései odavesztek. K-

Next