8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-23 / 87. szám

2 ismertet", amelyek az október 30-iki ese­m­é­­nyekre vonatkoznak. Elnök megállapítja, hogy az 1019 ok­tóber 31-én a Lovass-vivóteremben tartott értekezleten történtekről Hüttner régebbi­­ vallomásaiban ugyanazokat mondotta, mint a főtárgyaláson.­­Majd megkérdi Slüttner­­től: — Ön azt nem tudja állítani, hogy Len­gyel a Lova­s-vivóteremben­ tartott érte­kezleten rész­t vett volna? Waim­or: Ő nem volt jelen és így nem tudom róla ennek az ellenkezőjét állítani. Elnök: Nincs oka önnek Lengyelt menteni ? Hüttnek­ Nincsen. Elnök a gyilkosság­ végrehajtásánál használt fegyverekre vonatkozólag intéz kérdést Hüttnerhez, nevezetesen arról, hogy honnan származott az a fegyver és muníció, amivel a két katonai autón a gyilkosság végrehajtására a villába men­tek. Hüttner: A fegyver- és gépgyár bizalmi munkásaival tárgyaltunk október 28-án és 30-én és megegyeztünk velük abba­­, hogy ők a katonatanácshoz fegyvereket, pontosabban ■ r­evolvereket és gépfegyvere­ket fognak szállítani. Másnap el is jöttek az Astoriába, nem tudom, hoztak-e fegyer­verőket, de valószínűnek tartom, hogy őtölü­k valók, azok a fegyverek, melyekkel mi a katonai autókon Tisza István meg­gyilkolására elindultunk. Elnök: Különbözőképen vallott arról, hogy az úgynevezett megindulásnál Kéri a tervrajzot mikor készítette. Egyik val­lomása szerint a tervrajz megvolt bár, a másik szerint Kéri akkor készítette és adta önöknek. Melyik most már az igazi? Hüttner: Most már nem tud°m. Elnök: Ön az előző vallomásai során Semmiképpen sem kímélte Friedrich­ Ist­vánt és mégis csak itt mondotta, hogy az indulásnál Friedrich is ott volt. Hogyan magyarázza ezt meg? Hlüttner: Nem tudom, miért nincs a jegyzőkönyvben. Elnök: Ezt vallotta-e ön a detektívek előtt és megmondta-e a vizsgálóbírónak azt, hogy Friedrich István ott volt? Slüttner: Nem emlékszem. Elnök: Az előző vallomásaiban arról beszélt, hogy a Hermina­uti villába menet megállapodtak egy kettőshangzású fütty­­jelszóban. Erről a mostani kihallgatás során nem beszél. Hüttner: Nem emlékszem erre. Elnök: Ön azt mondotta egy helyen, hogy október 31-én délután háromnegyed hat órakor Fényes már kihirdette a tör­m­ést ok, hogy a népítélet végrehajtatott- Kitől és honnan tudta ezt Fényes?­lhü­ttner: Ezt nem tudom. Elnök: Amikor önt először szembesítet­ték Friedrich Istvánnal, a leghatározot­tabban kijelentette, hogy nem ismeri el föl.­úgy is vallott. Hüttner: Jobb tudomásom ellenére. Elnök: Igaz-e az, hogy Lengyel, Paksy és Oberhauser megkérdezték önt, hogy le­het ilyen markáns arcot elfelejteni, ekkor ön azzal hozakodott elő, hogy a harc­terén idegzeteket kapott és megromlott a memóriája. Hüttner:­ Igaz, Elnöki--Amikor másodszor szembesítet­ték, máskor azt vallotta, hogy a november í1ójtti jegyzőkönyvre adott tények, a va­­s­hmiak. Úgy mondotta nem bánom akármi lesz. Ekkor már törhette Friedrichet. Azután újra figyelmeztették kijelentéseinek sú­lyosságára, harmadszor is szembesítették és ismételten terhelő vallomást tette az­zal, hogy Paksy is az igazság megmaradá­­sára akarta csak rábírni. Hüttner: Igen erről szó volt. Elnök: F­riedrich tudott arról, hogy Kéri kiküldötte Ernsthez?. Hüttner: Nem tudott­ Elnök: December 1-én a rendőrkapi­tányságon ön beismerő nyilatkozatokat tett, amelyeket azután megismételt a vizs­gálóbíró előtt is. Tehát ezek igazak. Hüttner: Igazak. Elnök: Igaz-e az, hogy Kovács vizs­gálóbíró elvit önként, minden kényszerítő ok nélkül tett beismerő vallomást. Nem használt önnel szemben semmiféle tör­vénytelen eszközt és nem fenyegette. Hüttner: Igaz. .ÚríMjsMű Szombat, 1921. április 23. SBaH9a@££5052B33l£3nafiBa Mi szerepe volt Faksyssall? -vhick: Paksy detektivvel szembesitet- J hók önt? Mondja T|p»g. -- . .— --------- j mi^ejjfpe volt PaksynakFried­^•'rich Istvánnal szemben? ' Slüttner: Amikor a főkapitányságon így héten keresztül ott voltam, nem zár­dában, hanem hivatalos szobában őriztek, így került hozzádi Paksy detektív, akivel fbeszélgettem. " Szóba került a vallomásom is. Paksy kérdezte, hogy miért beszélek Jén esze- vissza. Megmagyaráztam neki-Paksy ekkor arra akart rábírni, hogy csak az igazságot vall­­jam. Erre én megmondottam, hogyha olyan körülményekkel biztosítanak és azokat a garan­ciákat adják meg, amelyeket én­ közöltem vele, akkor megval­lom az igazat. Elnök: A hadbírósági tárgyalás után a vizsgálóbíró részletesen ki akarta önt kérdezni, különösen a 100.000 koronás levél dolgában. Ön akkor azt mondotta, hogy amíg a hadbíróságnál levő ügye jogerősen befejezést nem nyert, vallomá­sai révén esetleg károsan befolyásolhatná az ügyet. Éppen ezért nem nyilatkozik. Csak amikor a vizsgálóbíró Sztanykovsz­­kynak újabb vallomását tárta ön elé, ak­kor tett bizonyos reflekciókat, amelyek­ből azután következtetéseket lehetett venni. Ha igazat vallott, a hadbírósági tárgyaláson, akkor mi szüksége volt a­z­allomás­tétel megtagadására? Uuillner: Én megtámadtam az ítéletet és nem tudtam még akkor,­ hogy újrafel­­vétel, vagy csak felebbezési tárgyalás lesz e perben. Sztanykovszky vallomása után tettem azután egyes megjegyzéseket. Sh­­ktner ekkor a következő kijelentést teszi: Kérem elnök úr, néhány percnyi szünetet rendeljen el. Elnök: Fáradt? * niftlTrfwrrígWB------­Az elnök arra való tekintettel, hogy az idő már úgy is előrehaladott, a tárgyalás folytatását holnap reggel kilenc órára ha­lasztotta, amikor a katonai hatóság előtt tett vallomásainak jegyzőkönyvét fogja röviden felolvasni, ami után az ügyész fog kérdéseket intézni. Hüttnerhez, ezt követőleg pedig a védők veszik kereszt­kérdések alá Hüttnert. •OOOOOÓOOOOO'ÓOOOOOOOÓ'O-ÓOOOO Sissii... bor. ni OITENDE hávéhftiban VARJAS aj Esti r­esiss 35 K műsorral. Kiawea, sült, főzelék, tészta.) Hadzsics százados rágalmazás pere — Saját tudósítónktól. —* A budapesti királyi büntetéjjárás­­bíróságon dr. Nádas Béla büntetőbíró elé volt kitűzve annak a rágalmazási pernek a tárgyalása, amelyben a föl­jelentést Hadzsics Emil százados tette meg Kam­pf Ferenc kereskedelmi bank­béli tisztviselő ellen. A feljelentés sze­rint, amidőn a Tisza-féle gyilkossági bűnügyben a rendőrség­i­ nyomozást megindította, Kam­pf Ferenc megje­lent Szrubián rendőrkapitánynál és ki­jelentette ott, hoigy ő Hadzsics Emil százados alatt szolgált mint önkéntes, tudja, hogy a százados állandó pénz­zavarban volt és kártyás és iszákos ember. 1919. január havában Hadzsics 75.000 korona készpénzt h­ozott a bankba és körülbelül 30.000 korona értékű értékpapírt is letétbe helyezett. E körülményekből gyanújának adott kifejezést Hadzsics Emil százados ellen. Ezt követőleg Hadzsicsot Sze­geden letartóztatták, Pestre kisérték és csak másnap engedték szabadon, a­mikor beigazolta, hogy az értékpapí­rok és a pénz nem a vérdíjból szárma­zik, mert ezekkel 1913. óta rendelke­zik. A tárgyaláson Kam­pf Ferenc nem jelent meg, az ügyészi megbízott pedig a hatóság előtti rágalmazás­ vádját nem tartotta fönn, mire Hadzsics ügyvédje egyszerű rágalmazás vét­sége címén kérte az eljárás folyta­tását. A bíróság erre a tárgyalást el­napolta és a következő határnapra Kam­pf Ferencet újra megidézi. Aasi­i Ha­in vállalja a ftSzeifflést Németország és Franciaország bizott. Berlin, ápr. 22. Az amerikai követség­ egyik tag­ja ma déli 12 órakor adta át­a ném­et kormánynak az amerikai kormány .N­agy zö­két, amely közli, hogy az Elm­esü­lt­ Alliamok kormánya­­ nincsen abban a helyzetben, hogy a jóvátétel kérdőben mint döntőbíró interveniáljon. & k­érdés:­'nag­y fontossága és az eg­ész világra kiható jelentősége folytán azonb­an az Egyesült­ Államokra is nagy fontossággal foir a kérdés kös­zetlen^meg­oldása. Az amerikai­ kormány ennélfogva sürgősen óhajtja a tárgyartások újrafelvételét és ismételten annak a reményének ad kife­­jezést, hogy a német kormány mielőbb olyan javaslatokat fog tenni, amelyek tárgyalásra alkalmasak. Amennyiben a német kormány erre az útra lép, az Egyesült­ Államok kormánya a szövetségesek figyelmét rájuk nézve is elfogadható módon fel fogja hívni erre a kérdésre, hogy a tárgyalások így mielőbb újra fölvetessenek. A lapok jelentik, hogy a német kormány a jóvátételi bizottságnak ma jegyzéket küld el és ebben a jegyzékben javaslatokat fognak tenni Franciaország­ újjáépítésére. A jegyzékről közelebbieket még nem tudni. u n Cű fí ás fw s* n ss n w n u m ts pi us n !oa« MFUfc n u fí w u Ti fcy Ft. m tt is r. uí iá n k u pj m h ul ws n ti w ns n Hegedűs pnzügyminiSifer ifts mii! M­a Isiit! Jászófim ÉiiiilÉsire. Felépítik a tuberkulotikus osztályt. — A belső berendezést Anglia adja. — Saját­ tudósítónktól. — A főváros még a háború előtt­­ el-­­ határozta, hogy a Szent János-kór­há­­zat a modern orvosi tudomány nívó-­­­já­n álló tuberkulózikus osztáll­al egészíti ki. Három pavilon felépi­­fjét vette tervbe, egyet a tüdő-, egyet a gége- és egyet a csonttuberkulózis betegei-­ számára. Az építkezést 1914-ben már meg is kezdték, sőt a pan­illonok már majdnem tető alá kerültek, mikor ki­tört a háború és részben munkás-, részben anyaghiány miatt az építke­zés megszakadt. A háborús évek alatt az időjárás, különösen a téli fagyok nagyon megrongálták a befejezetle­nül álló épületeket. 1918-ban ismét­­ nem állt már a szükséges összeg a fő­város rendelkezésére.­­ Az utóbbi ugyanis az építkezést azokból az ösz­­szegekből financírozta, amelyeket az állam folyósított számára kórházi célokra. Ezeket az összegeket az állam már régóta nem fizeti, így a pavillo­­nok építkezése ismét csak abba maradt. Bernolek Nándor, népjóléti minisz­ter tegnapelőtt meglátogatta a Szent János-kórházat. Látogatása alatt ér­deklődött a befejezetlen épületek iránt. A miniszternek a kórház vezetősége , elmosíttta az építkezések történetét, s tkan­s­ályozta, hogy minő fontos­­ vol­a, hogy a tervezett osztályokat végre-valalhára megnyissák a tuberku­lózis betegei számára. Bernolák m­­­iiliszter ez ügyben a tegnapi nap fo­lyamán felkereste Hegedűs pénzügy­­minisztert, akitől sürgősen pénzt kért az építkezések befejezésére. H­­egedű­s 10 millió koronát m­ért erre a célra a vagyonváltságból befontó ösz­­szenekből. Ez a pénz épen elég az építkezés befejezésére. A belső berendezésre már régóta megvan a fedezet. Egy lelkes magyar orvos, aki ma­''vilzár Angliában járt és ott mintegy -1 millió koronát gyűjtött a magyar­országi tuberkulózis ellen való küzdelemre. Ez a pénz még Angliában van, s a kórház vezetősége úgy kivan diszpo­nálni felőle, hogy azon Angliában 500 ágyfelszerelést vegyenek, ami teljesen biztosítaná az uj osztály belső beren­dezését. Bernolak népjóléti miniszter a na­pokban meglátogatja Sipőcz Jenő dr. főpo­l­gár­mesterh­elyettest s a további részleteket vele fogja megbeszélni. Szm­recsányi György fcílfm­ 32 Mítey-pirpir — Saját iudőíitónk fCl­ —­A­ nemzetgyűlés ipf* ülésére nagy érdeklődéssel várták politikai körök­ben Szmrecsányi György mentelmi bejelentését. Ez a bejelentés azonban ma elmaradt és csak holnap vagy hét­főn fog megtörténni. Erre vonatko­zóan Szmrecsányi György a követ­kező nyilatkozatot tette a 8 Órai Új­ság munkatársának: — A nemzetgyűlés mai ülésén nem jelentettem be a mentelmi jo­gomon esett sérelmet, mert az ügyre vonatkozó anyag még nem áll teljes egészében rendelkezé­semre. Nehogy az ügyben a Nem­zeti Egyesülés Pártjával szemben bármily irányban feszélyezett le­gyek, ma reggel Andrássy Gyula grófhoz, a párt elnökéhez intézett levélben bejelentettem a pártból való kilépésemet. Megindultak az új vámtarifsáni előütéssítő imunkálatai. A trianoni békeszerződés arra köte­lez bennünket, hogy az antant és szö­vetségeseinek termékeivel szemben a béke életbelépésétől számított hat hó­napon keresztül csak oly vámokat al­kalmazzunk, amelyek nem magasab­bak, mint az 1914. júliusában érvény­ben volt legkedvezőbb vámok. Ez alatt a hat hónap alatt tehát a jelenleg is érvényben levő vámtarifákhoz kötve vagyunk, noha ez a tarifa, mely való­jában az osztrák-magyar monarchia egységes vámterületének tarifája volt, Csonka-Magyarország gazdasági érde­keinek egyáltalában nem felel meg. Ennek tudatában a kormány gondos­kodott arról, hogy akkor, amikor a vámok tekintetében szabad kezet nye­rünk, lehetőleg készen is legyen már a mostani gazdasági érdekeink testére szabott új vámtarifánk. Elhatározta ezért, hogy az új vámtarifa szerkesz­tési munkálatait haladéktalanul meg­indítja s e munkát a kereskedelmi mi­nisztériumra bízza, mely a mezőgazda­sági érdekek tekintetében a földmive­­lésügyi minisztériummal, az állam­kincstári és vámigazgatási érdekek szempontjából pedig a pénzügymi­nisztériummal fog együttműködni. A kereskedelmi minisztériumban a mun­kálatok már megindultak. A népjóléti minisztérium restanciáin Usettiy Ferenc nemzetgyűlési képvi­selő interpellációt jegyzett be a nem­­zetgyűlés interpellációs könyvébe a népjóléti minisztérium restanciáiról. Az interpellációra az szolgáltatott okot,­ hogy Bernolek Nándor, az ú­i népjóléti miniszter tegnap kijelentette, hogy a minisztériumban ez időszerint huszonöt, ezer elintézetlen akta van.

Next