8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
Péntek1, 1921. április 22. IWll1>IIIKMM»">lil'WW»W ’II’H Pll'i|ii l’3 nere másképpen intézkedni nem volt jogaik, mint ahogyan én mondottam. Délután a honvédelmi miniszter nem ,volt jelen. Beszéltem telefonon az ottani ezredessel és képviselőtársaimmal szemben lojálisan akartam eljárni.’ Erre a kijelentésre óriási zaj tör ki. — Szép kis lojalitás! — kiáltják. — A zajban az elnök sokáig rázza a csengőt, amíg végre sikerül helyreállítani a rendet. Tomcsányi: Azt üzentem nekik, hogy ha becsületszavukat adják, hogy Budapestre jönnek fel és itt jelentkeznek, szabadon fogják bocsátani őket. Dlpidh Vödör: Kinél jelentkezzenek?, A sóhivatalnál? (Nagy derültség.) Tomcsányi V. Pál: Nem akartam képviselőtársaimmal szemben szigorú rendszabályokat alkalmazni. Bíztam abban, hogy Pestre jönnek és nálam jelentkeznek. Felkiédtások: Milyen címen? Micsoda jogon? Drózdy Győző: Talán moziengedélyért jelentkezzenek? Ereki Károly•" Képviselő nem jelentkezik a miniszternél, ez lehetetlenség! Hogyan gondoljál, hogy egy képviselő jelentkezzék! Szilágyi Lajos: Mondja ezt a kiskorúaknak! Az elnök szüntelenül rázza a csengőt. A zaj tovább tart. Harmincan is kiáltanak ellentmondásokat a miniszter felé. Az elnök figyelmezteti a Házat: amikor kissé lecsendesednek a képviselők, hogy ha nem tudja fenntartani az ülés rendjét, kénytelen lesz az ülést fölfüggeszteni. Tomcsányi Vilmos Pál dr, igazságügyi mniszter: Mi a képviselő urak érdekében jártunk el, mert nem akartuk őket tovább is fedezet mellett hagyni! Szilágyi Lajos valamit közbeszól, mire az elnök rendreutasítja. Tomcsányi Vilmos Pál: A telefonüzenet a kormányzóságtól jött. Én ott voltam. Azt az értesülést kaptam, hogy a képviselő uraik hajlandók Pestre jönni; 11 órakor megérkeznek és rendelkezésemre állnak. Én elmentem a lakásukra s ezzel is előzékenységet tanúsítottam. Tájékoztattam őket, miért kellett ezeket az intézkedéseket megtenni. "Közöltem, hogy nem kívánok további erőszakos rendszabályokat velük szemben alkalmazni. Hornyánszky Zoltán: Milyen címen alkalmazta előbb? Tomcsányi Vilmos Pál: . . . feltéve, hogy Budapesten maradnak és hasonló lépésekből tartózkodnak. Sándor Pál: Mit követtek el? Tomcsányi Vilmos Pál: Az intézkedéseket kizárólag én közvetlenül tettem és a közvetlenül alámrendelt hatóságok. Az én tudtommal senki más nem tett semmiféle intézkedést és a teljes felelősséget vállalom. Nem azért, hogy a kormányzó azért vállalom a felelősséget, mert a kormányzó úr ebben a dologban semmit sem tett és utólagosan vett tudomást az egészről. Mindent én tettem és a felelősséget vállalom. (Taps a kisgazdapárton.) Felkiáltások a keresztény pártról: Ha tette, rosszul tettel Tomcsányi Pál: Részletesem nem akarok belemenni a kérdés tárgyalásiba. (Viharos felkiáltások a kereszténypárton: Halljuk a részleteket, csak halljuk, hogy az egész kérdést feltárjam. Ha megvizsgálja a mentelmi bizottság és idejön a jelentés a nemzetgyűlés elé, én nyugodt fővel várom a nemzetgyűlés ítéletét. Tomcsányi beszéde végén ez ülést felfüggesztik. A miniszter szavait a kisgazdapárt tapssal és éljenzéssel jutalmazza; a baloldal, a kereszténypárt, a disszcidenseik, a demokraták és az ellenzéki képviselők ellenben határozottan a miniszter ellen nyitkoztak meg és világosam meg lehetett állapítani, hogy a nemzetgyűlés többségének véleménye kiem fedi az igazságügy miniszter fel£B&a isdf A szünet alatt a képviselők egy része a terem közepére ment, ahol Vess József kultuszminiszter igyekezett a kereszténypártiakat lecsillapítani. — A belügyminiszter korrektül járt el, — mondotta, nem is teljesen szolidáris vagyok vele. Szmrecsányi György erre így felelt: Holnap én tessem meg mentelmi bejelentésemet és felszólalásomban részletesen el fogok mindent mondani, ami történt. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter erre a következőket mondotta : — Hát csak tegyétek! Mindennek a következtében én kénytelen lessék a húsvéti eseményekkel kapcsolatban a bűnvádi eljárást megindítani. A miniszter kijelentése a képviselők között nagy feltűnést keltett. A kisgazdapártiak helyesléssel és megnyugvással fogadták a kijelentést, a kereszténypárton, valmint az ellenzéki képviselők között azonban nagy izgalmat váltott ki és a folyosón is izgatottan tárgyalták Tomcsányi kijelentését. A folyosón. A baloldali folyosón egyik párt azt hangoztatja, hogy Beniczky ellen tegnapi beszédében, tett nyilatkozatai miatt semmiféle eljárást nem lehet indítani, másrészről pedig azt mondották, hogy a húsvéti eseményekkel kapcsolatban nincs oka tartani se Beniczkynek, se Szmrecsányinak az eljárástól. Ezzel szemben a kisgazdapárton úgy tudják, hogy jegyzőkönyvek vannak arra vonatkozóan, hogy Beniczky és Szmrecsányi olyan kijelentéseket tettek, amelyek jogosulttá tették a kormányt arra, hogy letartóztatásuk iránti lépéseket folyamatba tegye. A keresztény párton azt is hangoztatták, hogy a Tomcsányi-nyilatkozat után is tisztázni kell a letartóztatási parancs kiadásának körülményeit. A mentelmi szotsa egyébként valószínűlen holnap délelőtt már ülésre fog összejönni ebben az amiben-Szünet után Szmrecsányi György és Kószó István, mint az állandó összeférhetetlenségi bizottság új tagjai, leteszik az esküt. Heincz Károly, a II. bírálóbizottság elnöke, jelentést tesz Járma József képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott kérvényről. A bírálóbizottság a kérvényben felhozott indokokat elutasítja és Jármyt véglegesen igazolt képviselőnek jelenti ki. Andrássy Gyula a Király Kérdésről. Az elnök: Szólásra, következik Andrássy Gyula gróf. / Andrássy Gyula gróf: Legelőször is Beniczky Ödön képviselőtársam mentelmi ügyével kívánok foglalkozni. Véleményem szerint, meg kell várni a mentelmi bizottság döntését, addig korainak tartom, hogy -f a nemzetgyűlés bármily irányban is állást foglaljon. Mindamellett röviden foglalkozni .Advánok az üggyal, egészenröviden, mert az időre égeetően szüksége van a nemzetnek. (úgy van...úgy van!) Nem hagyhatom szóv nélkül azokat a megjegyzéseket, amelyeket a vita során hallottam, így különösen Grieger Miklós képviseelőtársam tegnapi megjegyzését, amery elismerem, jóhiszeműen — úgy szólt, hogy a király a forradalon idején megszökött az országból. Én, mint koronatanú kötelességemnek tartom elmondani a király úgynevezett szökésének történetét. — Amikor kineveztettem külügyminiszterré, Bécsbe mentem, hogy megindítsam a külügyi akciót és a királyival együtt megoldjuk az akkori osztrák kormányválságot. Abban állapodtunk meg Őfelségével, hogy családja Gödöllőn marad, a királlyal együtt Bécsbe megyünk, de dolgaink végeztével a király visszajön Gödöllőre, ígyis történt., Megállapodásunk szerint együtt mentünk Bécsbe, ahol az ügyek rendezése pár napig húzódott. Eközben Budapesten bekövetkezett a fölfordulás. A király ezalatt nem ,volt Budapesten. Nem volt Budapesten kormány, amely helyreállítja a rendet, teljes anarchia uralkodott, az őfelsége által kinevezett kormány cserbenhagyta a királyt, magát köztársasági kormánynak jelentve ki. Akkor arról volt szó, hogy visszatérjen e a király gyermekeihez Gödöllőre. A helyzet azonban olyan volt, hogy nem jöhetett vissza. Zajos felkiáltások a kisgazdapárton: Kötelessége lett volna! Nem lett volna szabad helyét elhagyni. Ellentmondások a kereszténypárton. Andrássy Gyula gróf: A rendőrség már a forradalmi kormány szolgálatában állott. Őfelsége kastélyát sem őrizte katonaság. (Zajos közbekiáltások, különösen Gaál Guszton és Ilassay Károly kiáltoznak Andrássy felé.) Andrássy: Nem tehette meg, hogy fegyver nélkül idejöjjön és követelje a forradalmi kormánytól a hatalmat, mert ez lehetetlen helyzetbe sodorta volna. Felelősségérzete nem engedte meg, hogy az országot polgárháborúba vigye. Az ország határain ellenséges katonaság állt, maga az ország tele volt már akkor azzal a hazugsággal, hogy az antant csak Károlyival és Károlyi híveivel hajlandó tárgyalni és szóba sem áll a Habsburgokkal. Ilyen körülmények között nem vállalhatta a felelősséget egy polgárháborúért. Ellenkezett volna ez azzal a nemes kötelességérzettel, amely őt jellemezte. Szmrecsányi György: Éljen a király! Nagy taps a kereszténypárton, zaj a kisgazdapárton. Andrássy Gyula gróf: Rassay képviselőtársam okfejtésével szemben mereven ragaszkodom ahhoz az állásponthoz, hogy Aagyarország ezeréves alkotmánya és a nemzet vitális érdeke azt követeli, hogy a nemzetgyűlés a királykérdésben a törvényes megoldáshoz ragaszkodjék. Nagy taps a kereszténypárton. — Rassay azt mondta, hogy elhalasztaná a királykérdést, ha a történelem példát tudna felmutatni arra, hogy a külföld beavatkozása miatt a nemzet már elhalasztotta valamikor is a királykérdés megoldását. Kérdem, tud-e a történelemből példát felhozni arra, hogy ez a nemzet, amelyben önérzet és becsület van, ne akarta volna érvényesíteni akaratát olyanok ellen, akiknek akaratával ez nem találkozott, amikor azok, mint most az ántánt, széttépték és földarabolták. (Taps.) — Áttérek most a miniszterelnök úr programbeszédére. Bizalommal viseltetem a kormány iránt, amelynek kifejtett gondolatai megegyeznek, pártom eszméivel. A miniszterelnök úr kijelentette, hogy küzdeni akar a demagógia ellen. Ez teljesen megfelel pártom gondolkodásnak is. Hasonlóképen helyesli pártom az alkotmány terobásztreformját is és egyetért azzal a szellemmel, amelyben ezt a miniszterelnök úr végre akarja hajtani. Helyes, hogy amikor a miniszterelnök úr ezekben a reformokban szem előtt tartja azt is, hogy a múlt hagyományait az ezeréves Magyarország tradícióit megőrizze, Andrássy Gyula előtt: Szükséges, hogy a nemzet egész erejét arra fordítsuk, hogy visszaszerezzük azt a pozíciót, melyet Európában eddig elfoglaltunk és ne tegyük az országot meddő belpolitikai, szinte polgárháborúszerű harcok színterévé. Gondoskodni kell arról, hogy a jövő a múlt tanulságain alapuljon. A nemzetgyűlés jogait nem akarom kétségbevonni, csak konstatálnom kell, hogy erkölcsi kötelessége a nemzetgyűlésnek, hogy önmaga iránti jogaiba beleszeretve, ne tegye tönkre a nemzet legnagyobb jogait. Ezt a jogot kötelessége úgy gyakorolni, hogy ha már adta önmagának, a nemzet érdekében álljon. Felkiáltás a kisgazdapárton: Hogy mondhatja, hogy a nemzetgyűlés önmagának ad jogot. ^ Andrássy: Méltóztassék elolvasni az 1920. évi I. törvénycikket! — A miniszterelnök, ur kifejtette, hogy tevékenységében keresztény erkölcsi alapon áll és célja a keresztény társadalom megerősítése közgazdasági téren is. Ez megfelel a keresztény nemzeti párt régi programjjának., Elítéli a miniszterelnök az agreszszív antiszemitizmust. Ő is lelke mélyéből elítéli az ilyen agresszivitást, ami szerencsétlenség és nem hogy dicsőségére, de szégyenére válik a nemzetnek. — Intézményesen kell a keresztény társadalmat megvédelmezni a nem keresztény befolyások ellen és lehetővé terni azt, hogy a közgazdasági életbe nagyobb befolyása legyen, mint eddig. Szólott ezután az egységes pártról. Hibának tartaná azonban, hogy ennek létrejöttét bárki is erőszakolná. Magától kell létrejönnie. A szociálpolitikai reformról, majd a munkáskérdésről beszélt még. Az ellátatlanok ügyéről szólva elmondotta, hogy a gabona szabad forgalmával kapcsolatban biztosítani kell az ellátatlanok szükségleteit. Gaál Gaszton: Tessék közteherré tenni. Andrássy ezután a jogrend megóvásáról beszélt, melyet minden körülmények között és mindenkivel szemben egyaránt meg kell őrizni. Érti jogrend alatt elsősorban azt, hogy minden hatóság töltse be hivatását és hatáskörét túl ne lépje. Különösen nagy súlyt helyez arra, hogy a katonaság ne avatkoljék a polgári körigriba. (Nagy taps.) Andrássy: A polgári reisdecze utá n. el kell választani a katonai szempontoktól és beavatkozástól. Csodálja, hogy a kisgazdapárt részéről ilyen irányú felszólalás nem történt, pedig a közelmúltban hallott ilyen sérelmekről. A katonai szervek ne irányítsák a civil rendészetet és amikor állást foglaltak bizonyos személyi kérdésben, amely elvi kérdéssé vált, ez azért történt, mert a párt Gömböst olyan megtestesült militaristának tartja, aki alkalmas arra, hogy a katonai szellemet bevigye a közigazgatásba, amit éppen kikerülni akarnak. Ez volt a párt felfogása az adott esetben. Rámutatott a kormányprogramm hiányaira. Nincs közigazgatási programra az iparról és kereskedelemről, valamint ezek fejlesztéséről sem esett szó. A közigazgatási kérdésről sem szólott a miniszterelnök. Reméli, hogy ezek sorra fognak kerülni még. A kormány programmját magáévá teszi, a kormányt teljes erővel támogatja. Beniczky Ödön szólalt fel ezután. Beszédét és az abban felolvasott tár .„7*11, ■ VIL, Aitáofu-u. .. Énekkisérettel ! Közkívánatra! .team KIS KOMÉDIA TMea°a“ BBC* Kezdete 7 órakor. TIM SOTT és 3TRIWHABET új műsorukban.