8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

WMAimM^­^^^__^^^5*120JJfiS221222i2i21 ObsSváft ELŐFIZETÉSI ÍRAKi f­ iy hír».... 40 Korona I­FA fnt« 2^0 korona Nríyed ívre 120 Korona | Eiétz ívre 480 Keresi Jugoszláviában egy példánys 3­­ *5 ószláv Korona IM., V’CTMBBMBaBBBMW————^———HWIII Egyes példányszám ára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖRÚT 3. SZ. Telefoni Jel­ef 105—90, J. 1 05-01, J. 105-02. normális időkben szokványos, munkája a­­parlament­­­nek a költségvetés tárgyalása, de a romokban heverő­ Magyaror­szágra nézve ezutt­ örvendetes esemény­tt jelent a­z államháztar­tásnak számtani alapra való he­­lyezkedése. Mert első mozdulata a javulás feté tölfekvő tönkrejutott­­nak, amid­ v­iapiroshoz, piajbász­­hoz nyíl Világából a költségvetés­ből szomorúan tükröződik vissza sanyarú helyzetünk, közgazdasági nyomorúságunk, pénzügyi bizony­talanságunk, mindazonáltal nagy előnye a költségvetésnek, hogy a vagyoni egyensúlyra törekvő nem­zet előtt őszintén tárja föl a helyze­tet. Nincs jogunk nagyzolő fény­űzésre, munkátlan politizálgatásra,­­ szemfényvesztő kalkulációra és minden egyes koldusfillérünket tízszer is meg kell tapogatnunk, mielőtt valami célra kiadjuk.­­ Maga a költségvetési vita iskola­­próbája lesz a követ urak politikai érettségének és szakszerű komoly­ságának. Most kerülnek sorra az államháztartás legfontosabb kér­dései, a nemzet kulturális és köz­­­­gazdasági életföltételei, csupa olyan kérdés, amely eleve kizárja a szó­szátyár személyeskedést és a szok­ványos klubintrikákat. Hozzáértés­sel és felelősségérzettel a köz ja­vára munkálkodunk, a külföld előtt pedig tervm­élyünket emeljük, az , egyes tételek alkalmából a közigaz­gatás, a pénzügy, a közlekedés, ag­rárpolitikánk, a vallás- és közokta­tásügy, a jogszolgáltatás és a kül­politika kérdéseihez szakszerűen hozzászólunk. A költségvetési vita során megmutathatja a nemzetgyű­lés, hogy méltó exponense Magyar­­ország politikai érettségének. Persze, nincs az a szakszerű vita, amely a költségvetésből száműz­hetné a nyalt és a rejtett deficitet. Senki se tudhatja pontosan, hogy mennyit ér a koronánk, kalkulá­ciónk alapja. A pénzügyminiszter — elentmondván régebbi kijelenté­sének — a zürichi jegyzést vétette a számítás alapjául, amelyről min­denki tudja, hogy sok esetben sze­szélyes döntés eredménye. Baj, ha koronánk esik, baj, ha emelkedik, mert ez a pirrbuszi győzelem csupán az értékpapírpiacon hat. Igazi költ­­s­­ségvetést majd csak ak­kor lehet csinálni, ha a koronánk értéke sta­bilizálódott. Ezt a normális állapo­tot készíti elő jelentőleg oly kesér­­­­zetes költségvetésünk. Három Halálos N­Ével a szentendrei direktórium bűnügyében. —« Sajá­t tudósitánktól. » A pestvidéki királyi törvényszék Kecskeméthy Gyulai dr. itélőtablabiró elnökletével min­tegy k­ötlifflapi tárgya­lás után ma hirdette ki az ítéletet a gyilkossággal, lázadással és egyéb bűn­­cselekményekkel vádolt szentendrei di­rektóriumi tagok bűnügyében. A bíróság Ch­udy Ferencet, Ozorai­ Józsefet és Schröd­er Aladárt kötél ál­tali halálra ítélte. A többi vádlott kö­zül Navara Jenőt életfogytig tartó fegy­­házra, Dudás Jánost és Puppán Györ­gyöt 15—15, Erdélyi Lászlót 8, Kiss Mátyást 6 és fél, Szulovszky Sándort 6, Balogh Károlyt 5, Bodó Józsefet 4, Hernvnn Józsefet 3 és fél, Takácsy Józsefet, Branauer Károlynál, Horváth Ákos dr. királyi főügyészhelyettest, Rozsnyay Ferencet, Sarkóczy Józsefet, Perjesy Sándort, Deburta Istvánnét és Marinovics Miklóst 3—3 évi fegyh­ázra, Révész Arthurt 4 évi börtönbüntetésre ítélték.­A többi vádlottat kisebb bün­tetéssel­ sújtotta a törvényszék. Igpiis Mf islap lyilÉei ^ n ^| | jj n n iif (ionyerífk­ásárol R iiadiÉScsiifi ÉwffiliglíBk a pmügyi tiinisztBrnál. / Saját tudósítónktól. —• A Hadikölcs&Ti/ÉrdekeltdF Szövetsége neje küldöttség# tiszteleti ma dé­lien Keller Béla igazgató vezetésével slege­­düs Lóránt drs pénL^yminiszternél. A küldöttségben szésa lettek: a Pénzinté­zetek Or­szágos**Egyesülése részéről Görög Frigyes, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről Mi­­schen­­bacher Emil dr., az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés képviseletében Magoss titkár, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében Mátyás Jenő dr. és a biztosító intézetek Orszá­gos Szövetsége részéről Gonda igazgató, Keller Béla előadta a szövetség ké­rését,­­hogy a kamatredukció a hadi­­kölcsöntulajdonosokat ne sújtsa na­gyobb mértékben, mint általában a vagyonváltság az egyéb tőkéseket. Ar­ra ivé­rte a pénzügyminisztert, vál­­jon el a javaslat eredeti rendelkezé­sétől, hogy 3-4 százalékra redukálja a hadikölcsönök kamatozását és leg­feljebb általánosan 5 százalékra kon­vertálja a­ hadikölcsönöket. Az érde­kelteket nem elégíti ki az a megoldás sem, hogy a hadikölcsönöket két rész­ben konvertálják, még­pedig 5 és 3 százalékos új kötvényekre, amelyek közül a nemi eredeti jegyzések ellené­ben 3 százalékos, az eredeti, jegyzé­sekért pedig kombináltan 5 és 3 szá­zalékos kötvényeket adnának, úgy, hogy végeredményben a kamatozás 1,3 százalék foront. Ehelyett azt kérik az érdekeltek, hogy egységesen­­5 százalé­kos kötvényekre cseréljék ki a hadi­­kölcsönkötvényeket. Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminisz­ter kijelentette, hogy a pénzügyi bizott­ság holnapi ülésén fogják a megejtett módosításokat előterjeszteni. Az új javaslat szerint az eredeti jegyzésű hadikölcsönköt­vények két­harmad részét 5 százalékos állami zá­loglevél kötvényekkel, a hátralékos egy­harmad részt pedig 3 szzalékos köt­vényekkel kívánja konvertálni. A hadi­­kölcsönök áltagos kamathozama a konvenció után 4,3 százalékot fog kitenni. Az így kibocsátott kötvények öt esztendeig zárolva lesznek, de lom­­bordírozásukról az állam gondos­kodni fog. A nem eredeti jegyzésű, de nosztri­­fikált hadikölcsönkötvények kamatát 3 százalékra szállítják le, a nem noisztrifikált kötvények kamatszolegri­tását pedig a magyar állam ter­mészetszerűleg nem vállalja. A küldöttség a miniszter válaszát tu­domásul vette és bejentette, hogy a javaslattal színben még mindig fenn­álló aggályai folytán szükségesnek tartja módosító észrevételeit a pénz­ügyi kormányhoz a legrövidebb idő alatt el fogja juttatni. Lenin Londonba készüld Lobion, ogr 6. 3. Moszkvai híradás szerint Csicserij megbízta Kraszint, lusst puhatolódzés L­ondonbam, hogyan­y fogad­­nák­­ott Le­nin londoni látogatását. Leninnek az a szándéka, hogy g forcn­ni hivatalos kö­rökben propagandát­ csinál Oroszor­szág ujjáépítésére vonatkozó politika és gazdasági tervek­nek. Ezek a tervei nagy szerepet juttatnak az angol kor aránynak és az angol iparnak. Rémetaáo­st ajánlatot tesz; Maomi­ mászik a megszálláshoz. — Távirati tudósítások. —­­S Bécs, máj.­ 3. ^ Az Intrarisigeant jelentése szerint « Rajna jobbpartján az a terület, amely­­nek megszállását a franciák tervezik* Rosszaságban 100 kilométerre, széles­* ségben pedig 40 kilométerre terjed. A meg­szállás főképen a következő váro­­sokat sújtaná: Essent, Gelsenkirchent, Dortmundot és a Ruhr­ melletti Mü­hl­­heimet. ( i' s Hága, május 3-Brüsszelből jelentik ! Tegnap francia osztagok érkeztek ide, ame­lyek egy részét Brüsszelben szállá­solták el. ) Berlag no i. 3. A Deutsche Allgemeine­­ Zeitung je­­­lenti Londonból. Mitteraf­d több újság­írónak kijelentette, hisey a szemben­álló nézetek között akar jelentős köze­ledés jött létre. Csatt Olaszország visel­kedik még tartózkodóan. Arról van szó, váljon az amapoli foganat os­ítandó megszállást abbal hagyják-e, ha Német­ország elismeri az új kárlajstromot. A­ francia miniszterelnök amellett van­­hogy négy rajnai város megszállását mindenesetre félnn kell tartani. Fran­cia körök állítása szerint azok a fel-,­tételek, amelyeket Németországnak el­ kell fogadnia, a nagyhatalmakhoz ugyanolyen viszonyba­ fogják hozni, amilyenben­ Törökország van. Elkészül­tek természetesen­ arra is, hogy Német­ország ilyen megaláztatást nem vállal magával. • Briand igen nyilatkozott*. 1 . á — Elhatároztuk, hogy a szövetséges bizottságnak további hatnapos határ­időt adunk, amely alatt feltételeiket végleg megállapíthatjá­k,­­Németország­nak pedig szintén­ hat napot, hogy igent, vagy nemet mondhasson. E határidők leteltével megkezdjük­­ a bevonulást a Kurír vidékre. .­­ . Berlin, május 3. A Vossische,Zeitung­ washingtoni jelentése szerint Németország kö­zöltette, hogy hajlandó javaslatait módosítani a képen, hogy a francia kormány elfogadhassa anélkül, hogy a közvéleménnyel ellentétbe jusson. Hága, máj. 3.: Az Evening Standard szerint Né­metországhoz intézendő­ ultimátum a következőket fogja tartalmazni: Németországi 30 esztendőn át 66 milliárd aranymárkát tartozik fizetni. Ez az összeg 20%-al ka­matozik 1926-g, azután pedig 30%-al. Szakértők számításai szerint ezen az alapon a v­égösszeg­ valamivel több lesz, mint az, amit Parisban megállapí­tottak.

Next