8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
4 megesketéshez, mire gróf Almásy Denise az esküt leteszi' ‘Az elnök erre szünetet rendelt el. Szünet utánelnök kijelenti, hogy a mai tárgyaláson kerül sorra báró Radvánszky Béla, dr. Vazslavszky Hugó és még egykét tanú kihallgatására, a többi mára beidézett tanút holnap reggel 9 órára idézi be újra. A tanúkihallgatás előtt elnök felolvassa a rendőrkapitányságoknak 1919 november 8-án kelt azon értesítését, amelyből kitűnik az, hogy a Tisza-ügyben nyomozási iratok, az orvosi véleményt magában foglaló akta elveszett, máért báró Radvánszky Bélát és Hazalinszky Hugó dr.-t hallgatják ki, aki az orvosi leletet helyettesítő tanúvallomást tehetnek. Grllo elnök intézkedik, hogy Sfinaidh Károly dr. törvényszéki orvosszakértő, a tárgyason a tanúkihallgatások alkalmával jelen legyen, majd megkérdezi váldottakat, van-e észrevételük Almásy grófné tanúkihallgatására vonatkozóan. Kéri Pál megjegyzései. Kéri Pál a következőket észrevételezi: A grófnő elmondta, hogy valaki jelentkezett nála, telefonjelszavakat adott át, ezzel kapcsolatosan a következő felvilágosítást adhatom: Amikor a telefonközpontot lefoglalták, egy szakértő körülben négy napra előre megcsinálta a telefonjelszó rendszert, amely szerint körülbelül két óránként változott a jelszó. Akkor, amikor ő, látogató jelentkezett és,telefonálni akart, nyilván már más jelszó volt, úgy, hogy ő már lejárt jelszót közölt a Tizza-családda. De áililom hogy mégis megkaphatta volna a család az öszsreköttetést, t. i. a nemzeti tanács mellett működik és maga a nemzeti tanács is gondolt arra, hogy bárhol hirtelen, szükség lehet orvosra, vagy valami fontos szükségességre, amihez feltétlenül telefon kell és bár arról nem tudok, hogy Határozottan ily irányú utasítást adott volna, de tanúja voltam annak, hogy valaki sürgős ügyben telefonálni akart, megmondtam, hogy kivel akar beszélni, kapott összeköttetést. Tehát ha, a Tisza-család is telefonált volna, a központnak jelentette volna, hogy Tisza gróf élete forog veszedelemben, meg vagyok győződve, hogy a központ ezt a kérést bejelentette volna a nemzeti tanácsnak és maga a nemzeti tanács megtette volna az intézkedést, hogy a gróf életét veszély ne fenyegesse. Hogy ennek az intézkedésnek lett volna sikere, arról nem tudok, sőt kéttem is. De most nem ez a fontos. A grófnő megemlítette, hogy egy Töp’cz nevű egyén Nagyváradon délután félkörömkor már értesült a merényletről. Ez nyilvánvaló tévedés, bizonyára november 1-én lehetett, mert akkor a nemieti tanács telefonálhatott csak vidékre. A villamosforgalomra nézve azt jegyzem meg, így annak megindulása vagy szünetelése aszerint igazodott, hogy az utcán milyen fokú volt a tumultus, a lövöldözés, a fosztogatás. Dia enyhült, jártak a kocsik, ha kirobbant, megállották. A grófnő elmondta még azt is, hogy akik a gyilkosságot elkövették, tehát akikben ő Dobót, Pogányt és Korváth- Szanovicsot öcsfi, mindhárman egyforma katonaruhában voltak. Dobó és Horváth- Szanovics tengerész volt, Pogány pedig civil. Ez tehát azt jelentené, hogy a tettesek átöltözködtek, hogy ne legyenek felismerhetők. A grófnő szerint a középső tettes — tehát Dobó — beszélt nyolcesztendős katonáskodásáról, felesége hűtlenségéről. Bizonyos, hogy Dobó nem volt nyolc civil katona, felesége sem volt, tehát ez a beállítás részéről ugyancsak ravaszkodón. Azért mondta volna Dobó ezeket a dolgokat, hogy később ne lehessen rábizonytani a cselekményt. Azért öltözködött volna tengerészgyalogsági ruhába? De hiszen Bobó és Horváth- Szamovics közvetlenül a gyilkosság után és a kommün alatt is többször eldicsekedtek a gyilkosság elkövetésével! Erre a logikai ellentétre akartam rámutatni. Vágó Jenő tett észrevételeket még, amelyek soránEnyedi főfelügyelőt dicsérgette, hogy az milyen igazságos ember és elvette tőle a nyomozást. Gaertner tiltp.Kosik. Azut nn Gaertner kért szót, aki részletesen taglalta Almásy Denise grófnő vallomását, hangsúlyozta, hogy ma 12 órára mondta azt az időpontot, amidőn ő kint járt, a katonai tárgyaláson pedig úgy nyilatkozott, hogy 10 és 11 óra között volt kink Gadó. Talán azt akarja ebből kihozni, hogy egyáltalán kint IMU volt? Van még valami észrevétele? Gaertner: Abszolúte nem azt akarom kihozni őt ,még sok észrevételem van, én Radvánszky bíróa elmondja, hogy közvetlentudomása jinos a gyilkosságról, a tett elkövetéselől nem volt ott. Október 31-ével kapcsitosan a következőké adja elő: „ Október 11-én délelőtt felébredve, már a lövlldözéülkot hallottam, gondoltam, hogy forradalom lehet, kimentem, láttam, hogy villailanok nem jártak, ezért gyalog mentem, két órakor érkeztem a Köhheimvillába. Ott nagynénimet, Almássy Denise grófnőt találtam, és sógoromat, Sándor Lászlót. Beszélgetésünk alkalmával Tisza gróf csak en pascant mellékesen említette meg, hogy egy reá félbolond benyomását tevő embert járt itt, valamit beszélt, majd eltávozott. Azután nagybátyám a politikai klubba akart menni a városba, de nagynéném erről lebeszélte. Erre Sándor Jánosnak mondta, hogy ingyen üzentet a klubba és arra kért, hogy én az üzenetet majd hozzam vissza. Mondtam, rendben van, csak egy kikötésem volt, hogy éjjel majd ott altassam nála, féltem, hogy akkor készül valami. — A Nemzeti Kaszinóból átmentem a klubba, ott azonban még nem volt Sándor János, csodálkoztam ezen, hiszen neki előbb, kellett volna megérkeznie. Néhány percnyi ottartózkodásom után azonban izgatottan jött be a terembe, láttam, hogy történt valami. Kérdeztem, merénylet történt? Igen — mondta ő. Telefonálásra megtudtuk, hogy meggyilkolták nagybátyámat, meghalt. Almásy grófnő pedig megsebesült- Gyalog voltunk, kényszerülve a villához menni. Útközben mindenütt lövöldöztek, majdnem minket is golyó ért. A Villába a ball ajtaja nyitva volt, több ajtó is. Nagybátyám úgy feküdt a parketten, ahogy a gyilkosok otthagyták. Azután átvittük a másik szobába, lefektettük, jött a rendőri bizottság, Szentiványi dr. rendőrtiszttel az élén, először kondoleáltak, majd jegyzőkönyvet vettek fel. nagynénim meg mondta, miért tesznek fel jegyzőkönyvet, mikor úgysem fognak kutatni a gyilkosok után. Nagybátyámat Hazslinszky Hugó dr. és én megvizsgáltuk. A sebeket már egy, a környéken levő kórház alorvosa bekötözte. Mi a kötést félretéve megnéztük a sebeket. Jobboldali lapocka hátsó részén levő seb kövésbemeneti nyilasa, a másikba a baloldalon a felső kar csontjai összszúzódva jönnek ki. Ez a lövés csonttörmelékeket ragadott magával. Úgy képzelem, hogy nagybátyám jobbkesével elhárító mozdulatokat tett akkor, amikor a halálos lövés érte. Az arc sápadtsága arra engedett következtetni, hogy néhány percen belül beállott, az elvérzés okozta halál. A hasfal sérülését is megnéztük, de miután az nem volt olyan lényeges, mint a másik, pontosabban nem vizsgáltuk meg és nem is találtunk rá ez irányban, mivel egy kissé ferdehrányú volt eza sérülés. Az órát is szétlőtte a golyó. Ott volt a kimeneti nyilas, ahol az ember az óráját beilleszti. A bal alsó melléttvzseb hátán. Ez az orvosi része az ügynek. — Ott tartózkodásom alkalmával a rendőri bizottság látogatása után bejelentették, hogy a hadügyminiszter hadsegéde kéri bebocsáttatását. Ez a 7—8 óra között történt. Egy, hadnagy akiről később megtudtam, hogy Sasnak hívják, főhadnagynak mutatkozott be (Nagy derültség.) érdeklődve, jött a hadügyminiszter megbízásából. Én csodálkoztam, hogy egy hadnagy a hadügyminiszter hadsegéde és a hadügyminiszter különben sem volt Budapesten. Ő azt mondotta, hogy új hadügyminiszter van, Lindner Béla személyében és ő esketi a hadsereget. Erre azt mondtam, hogy előbb kelett volna érdeklődniük. Megkértek, hogy részletesen ismertessem az esetet. Rövidesen elmondottam, hogy mit tapasztaltam. Közben egy közkatona is csatlakozott hozzánk. A hadnagy zavarba jött ezután, majd azt mondotta, hogy megbízása van arra, hogy meggyőződjék arról, miszerint gróf Tisza tényleg meghalt-e . Ekkor megbotránkozáson csak adtam kifejezést, mire ő irásos megbízatást mutatott, fel. Emlékszem, gótikus tipusú irásos jegy volt, amelyet akkori szentetteágesztban csak futólag olvastam át, de emlékszem arra, hogy Lindner hadügyminiszter volt aláírva. A szolgálati jegy tartalma lényegileg fedte a hadnagy előadását. Nem akarván, esetleges brutalitásnak kitenni a családot, azt mondottam a tisztnek, hogy ha már ilyen kegyeletsértő megbízása van, úgy tegyen eleget ennek a megbízásnak, hogy nagynéném kegyeletét se sértse meg. Ekkor én a helottasszobába meztan. Az ajtót, amint kinyitottam és lecsuktam, a hadnagy megláthatta nagybátyámat az ágyon, azután eltávoztam — Jf kenuddá első hetében, amikor engem, Miint mi a rejtegetőt, a vörös őrségen előálltottam, ott felismertem ez a fiatalembert,Mc. a hadügyminiszter megbizásából msint nálunk, is még mondotta is nekem,, hogy „na Radvánszky elvtárs, előállították" nevét azonban nem tudtam meg sem akkor, sem később, szembesítésre azonban felismerném feltétlenül. Joviális barna fiatalember volt, hosszúkás, borotvált arccal. — Később a gyilkosság hírére két-három újságíró is megjelent a Roheim-villában, azután a kormány nevében jött valaki részvétet tolmácsolni, amire én előbbi indulatomat visszafojtani már nem tudtam és azt mondottam, hogy ebből azután nem kérünk. Fontosnak tartom vallomásomnak ezt a részét, mert ebből arra következtetek, hogy a kormánynak legalább is tudnia kellett a gyilkosságról. Ezt legalább is le akarom szögezni. Az elnök további kérdéseire válaszolva tanú elmondja még azt, amit Tisza István és Almásy Denise sérüléseire és sebeire vonatkozóan tud. Elmondja, hogy közvetlenül a gyilkosság útán a hallban két üres prtremhüvelyt talált, amelyen karcolások voltak. Ezeket a kommün alatt elvesztette. Tud arról, hogy Tisza revolvere eltűnt hallott valamit arról is, hogy tárcája és ezüstfokú ceruzája is elveszett, de erről ha szükségesnek látszik, csak egy héten belül tud biznyítékokat beszerezni Tisza említette előtte, hogy délelőtt egy civil több katonával járt nála. A telefonforgalomra nézve azt mondja, hogy a telefon sem Tiszáéknál, sem Bohermáknál nem működött. A gyilkosság után feltűnő hamarosan kapcsoltak, sőt feltűnő gyorsan jelentkezett a központ. Elnök: Nem kellett a Nemzeti Tanács engedélyét kikérni a telefon összeköttetésnél ? Tanú: Nem kellett, de én egy olyan bandától, mint a Nemzeti Tanács, nem is kértem volna engedélyt. Elnök: Tessék rovoálni ezt a kifejezést. Lehettek a Nemzeti Tanácsban olyanok is, akik jóhiszeműen kerültek oda, vagy esetleg megtévesztés útján. Tanú haftározott emelt hangon: Elnök ■ur, méltóztassék rendre utasítani, de én nem revokálom! Ezután az elnök kérdéseire a tanú kijelenti, azt hiszi, hogy a halálos lövést a gyilkosok közül az adta le, aki középütt állott, vagy aki jobbra volt. A baloldalon álló lövésének gyilkos hatása valószínűtlen. Megjegyzi még, hogy olvasta az újságokból a vallomásokat. A vádlottak rendőri bántalmazásokról beszélnek. E tekintetben megjegyzi hogy annak idején beszélt Váry Albert királyi főügyésszel, aki kijelentette, hogy a terheltek semmiféle testi kényszerítésben nem részesültek. Ezután Iszényi László áprózott kérdésekétt, ItfenKhoz. Fényes: Mondottpe az illető hadnagy, aki e.itt látogatást tett a villában, hogy meggyőződni idérett arról, hogy a gróf meghalt-e, xsgjF mondotta azt, hogy a Nemzei Tanár küldötte ki? Tant: lgt/F, mondotta! Fényrel'Az Írást, amelyet mint felhatalmazást magával vitt mások is látták-e? Tanú: Nem, csak én! Fényes: Szavakra nem emlékszik, mi volt az írásban? Csak arra, hogy nagyjában fedte a hadnagy előadását, miként mondottam. Fényes: Erről 1319-ben feljelentést adott be az ügyészségen? Radvánszky báró (anélkül válaszol, hogy ő kérdezőre, néztre): Igen, 1919-ben Váry főügyész tirpák adtam át olyan tartalmú feljelentést, hogy nyomozás létessék folyamatba ,.abban az irányban, hogy Károlyi Mihály esetleg nem bűnpártoló, vagy felbujtó-e a gyilkosság ügyében? Fényes: Bizonyos személyeket is megvádolt báró úr feljelentésében? Tanú: Feljelentésemet jogtanácsosom szövegezőé, ha jól emlékszem, a városszerte elterjedt hírek szerint talán Kert volt megnevezve. Fényes: Báró úr, kérem a följelentésben az is állott, hogy a kipróbált, megbízható csendőrök helyett álcsendőröket, küldött ki Károlyi Mihály, illetve társai a Kolheim-villába. Tánu: Emlékszem. A cselédség bemondása szerint más csendőröket küldtek a villába. Elnök: Nem engedem meg a kérdéseknek ilyen folytatását, a báró úr kijelentette, hogy jogtanácsosa írta és szövegezte a följelestést. Fényes: Tudja-e tanú úr, hogy a Nem-,zeti Tanács tagjai nincsenek ez idő szerint: Budapesten. Én pedig csentőrszuronyok között vagyok és igy nem tudok kellően meggyőződni arról, hogy miként igazolják ezt az állítást. Polóttyi dr. hangos megjegyzést teszt Nem tudja, hogy kik voltak tényleg a Nemzeti Taács tagjai is mégis gondolja. Tanú (Iglónyihoz): filért a Nemzeti Tanács nevében jöttek ki, mint a Nemzeti Tanács küldöttei. Jr Ktri vérére kérdez. Ezután Kért Jil védője, dr. Virkonyi Oszkár intéz fürdéseket a tanúhoz. A védő kérdésre válaszolva, a tanú elő k adja, hogy Tisza István gróf nem tarjtotta lényegesnek sohasem elmondani azt, hogy az ő személye ellen merényletet követtek el, mint annak idején Kovács, mint később Leitner és a többiek. A délnyire momentán szükségesnek, vagy azt mondotta róla, hogy félbolond impresszióját keltő ember. A védő további kérdéseire kijelenti, hogy Sándor János volt belügyminiszternek a gyilkosság délfutánján több rendelkezést adott át, hogy azokat közvetítse pártklubjának. Tudja az üzenet egy részét. Jill Nagybátyja felszólította pártját, hogy „ , addig, amíg a Károlyi-kormány az alkotmányosság útján jár, pártolják a fi kormányt és ne személyi tekintettel legyenek, hanem azt tekintsék,,, hogy Őfelsége kinevezte, tehát tumo.■ gatni kell abban és annyiban, anveny., nyiro momenteán szükségesnek, vagy ■ a fontosnak bizonyul. , Várkonyi dr.: Azt nem mondta, hogy a Károlyi gróf alatt álló irányzat el akarja tenni őt láb alól, mert o, Tisza, akadálya annak ? Tanú: Ilyen nyilatkozatra nem emlék-eszem. Kijelenti a tanú, hogy arra a szolgálati jegyre, amelyről említést tett, hivatalosan alá volt írva: szadügyminiszter. A tárgyalás végén az elnök engedélyével Mitinich Károly dr, egyetemi tanár, orvosszakértő intézett a tanúhoz néhány, kérdést, amelyek a sérülések helyzetére vonatkoztak. A tanú elmondta a kérdések során azt is, hogy a vizsgálat alkalmával Tisza ruhája már le volt fejtve, csak ing volt rajta. Az elnök ezután az előrehaladt időre való tekintettel a főtárgyalás folytatását holnap reggel kilenc órára tűzte ki. Radvágnszky báró vallomása. a 2 ha azokat nem lehet elmondanom, akkor kötve érzem magam a véddinerrtben. Az elnök rendreutasítja, mire Gaertner bosszúsan ellátgatja a grófnő vallomását, elmondja, hogy más ember is ideges lett volna az ő helyében akkor, kívül csőcselék állott, cselédkinézésű alak, ö félt hogy esetleg valaki meghallja és még le is ütheti, hogyha Tiszának elmondja, hogy azt hallotta, hogy merénylet készül ellene. Akkor ilyen idők jártak. Ezért kérte, hogy vonuljanak félre. Az nem igaz, amit a grófnő vallott, hogy Tisza gróf azt tartotta róla, hogy ő félbolond, legfeljebb azt mondhatta, hogy ideget. (Derültség.) Gaertner ezután idegesen gesztikulálva beszélt és Almásy Denise grófnő személyére csaknem sértő kifejezést használ, mire az elnök megvonja a szót tőle azzal, hogy igy beszélnie ne is lehet, különben is lényegileg mindezt kihallgatásakor is elmondta. Ezután báró Radválissky Bélát hallgatja ki a bíróság. A báró 33 éves orvos és nagybirtokos a Tisza-család rokona, a meggyilkolt gróf Tisza István nagybátyja volt, Almásy Denise grófnő pedig rokona. . Szerda, 1921. május1. Színházi előadások. Kedden: Operaház: Lohengrin (6). Nemzeti Rzínház: Bábjáték (6). Vígszínház: A hattyú (7). Magyar Színház:Buzavirág (7). Renaissance.Színház: Pesti asszony (9). Király Színház: Offenbach (Vh7)- Városi Színház: Hoffmann meséi (Ve'7). Belvárosi Színház: A buta ember (147). Budai Színkör: Az erénycsősz (147). Eskütéri Színház: Férjhez ment a feleségem (147). Andrássy-úti Színház: Grászleráj a Fekete kutyához (7). Intim-Kabaré: Az új műsor (17). Szerdán: Operaház: A makrancos herceg (6). Nemzeti Színház: Tallner John házassága (6). Vígszínház: G.vémántköszörűs (7). Magyar Színház: Búzavirág (147). Renaissance Színház: Festi aszszony (9). Király Színház: Offenbach (147). Városi Színház: Ezüst, sirály (147). Belvárosi Színház: Mámár (1 47). Eskütéri Színház: Férjhez ment a feleségem (14*). Andrássy-úti Színház: Grajziszáj a Fekete kutyához (147) Budai Színkör: Lili bárónő, 0$). Intim-Kabaré: Az