8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

Szerda, 1921. május 4. Ofer&IsMS fi MMwMiailla során a lives logicáit sürgettü. A nemzetgyülés mai ülése. — Saját tudósítónktól. —4 A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Herrmann Miksa, a pénzügyi bizottság előadója, bemutatja a bizottság jelentését a szénjogi térítések és a bányajövedelem megadóztatásáról szóló javaslat dolgában. Rakovszky István, elnök: Következik az 1920—21. évi költségvetési törvény tárgyalása. Javasolja az elnök, hogy a törvényjavaslatnál először általános vitát rendezzenek, azután fejezetenként újra általános vitában tárgyalják meg és ennek végeztével az egyes szakaszoknál részletes vitát tartsanak. Ugron Gábor hozzájárul az elnök indítványához, de felvilágosítást kér, hogy a kisebb tárcák budgetjét milyn sorrendben fogják tárgyalni. Rakovszky elnök felvilágosításai után Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter beterjeszti a szabadalmi bíróság bírói illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Gaál Gaszton mandátuma. Napirend előtt Gaál Gaszton szólalt fel. A házszabályokhoz kért szót és elmondta, hogy mandátuma ellen petícióval éltek. A választások idején ugyanis ketten voltak jelöltek, de ellenfelének ajánlatát a választási elnök formai okokból visszautasította és ígyz őt egyhangúan választották meg. A harmadik bíráló bizottság ebben a petícióban, mely már egy év óta van előtte, még mindig nem intézkedett. Végre egy év után a bizottság megbízta Somogyi István képviselőt a vizsgálat megejtésével, aki sem őt nem hívta meg, hogy jelenjék meg a helyszínen tartott vizsgálaton, sem jogi képviselőjét, illetve a jogi képviselőt meghívta, de a vizsgálat előtt való napon, úgy, hogy fizikailag lehetetlenség volt képviselőinek megjelenni. A Nemzeti Újság április 19-én a vizsgálattal kapcsolatban megírta, hgy Gaál Gaszton mandátumának ügye nagyon roszsrul áll, valószínűleg a felmerült súlyos megtámadási okok alapján meg fogják semmisíteni. Szokatlannak tartja, hogy egy vizsgálat alatt levő ügyről ilyen hangulatkeltő cikkhez információt adjanak. Somogyi István személyes kérdésben, válaszol. Kijelenti, hogy a házszabályok szerint nem szükséges a képviselőt magát is meghívni a vizsgálatra, elég ha a jogi képviselőt meghívja a bizottság és ez meg is történt. A Nemzeti Újság cikkére vonatkozóan kijelenti, hogy ahhoz neki semmi köze. ő sem a Nemzeti Újságnak, sem a Keresztény Sajtótudósítónak, ahonnan a Nemzeti Újság ezen közleményt átvette.m:fel a felvilágosítást vagy intskiát nem adóst. . / „Menjünk kapálni Vs Gaál Gaszton válasza után* Szijj Bálint szólalt fel, aki aztteszi szóvá, hogy amikor a nemzetgyűlést legutóbb elnapolták, WirtnerLászló maró gurunval ezt kiáltotta a kisgazdák felé: — „Menjünk a fallursi kapálni!11 Ő ezt a sértő gúnyt, amely a munka lebecsülését jelenti, visszautasítja. , Wirtlier László kijelenti, hogy ezt a megjegyzést nem úgy értette, mintha nem becsülné meg a földműves munkáját, hanem úgy, hogy aki földet kapál, még nem feltétlenül ért a közjoghoz. 5205 bérautók városban^,vidéken 83 koronával, éjjel-nappal rendelhetők. Telefon LEHEL-garasban, * szu. szx. k&e„ Lehel-utca 8. ásása . A költségvetési vita. Ezután áttértek a költségvetési javaslat tárgyalására. A javaslatot Iklódi-Szabó János előadó ismerteti. Arról beszélt, hogy 1911 óta nem volt költségvetési javaslat a Ház előtt, mert annak előterjesztését a háború megakadályozta. Részletesen ismerteti azokat az okokat, amelyek a kormány számára lehetetlenné tették a költségvetés benyújtását. A mostani költségvetésen végigvonul a takarékossági szempont és ugyanezt az irányelvet ajövő évi költségvetésben is érvényesíteni fogják. A költségvetés reális alapokon épült fel s ha nem is rögtön, de évek hosszú során át folytatott kitartó munkával Magyarország is eltünteti azt a betegséget, amely most minden költségvetésen rágódik: a deficitet. Kéri a javaslat elfogadását. Szadeczky Lajos. A tapssal fogadott előadói ismertetés után Szadeczky Lajos dr. szólt elsőnek a javaslathoz. Visszapillantást vetett Magyarország történetére, amelyből kitűnik, hogy a legválságosabb időket is átélte és a maga erejével ismét lábraállott. Most is a trianoni békeszerződés után súlyos helyzetben vagyunk s azt látjuk, hogy most, amikor az erőknek újra össze kellene fogniuk, amikor közös erővel kellene munkálkodnunk azon, hogy a bajból kiláboljunk, akkor pártviszályok, osztályérdekek küzdenek egymással és narkotikumként előrángatják a király kérdést, izgatószerül használják a népnél, hogy a fontosabb kérdések megoldását elkerüljék. Kimutatja, hogy a trón betöltésének kérdése mindig nagy megrázkódtatáson vitte keresztül az országot. Rámutat arra, hogy ezt a kérdést ki kell kapcsolni, mert a történelem is azt tanítja, hogy betölteni csak akkor lehet a trónt, ha szabadon, minden külső befolyás nélkül éné. . nyesíthetjük akaratunkat. Ha idő előtt rángatjuk elő a kérdést, akkor az tragikus következményekkel járhat. A királykérdést össze kell kapcsolni a területi integritás kérdésével. Beszél ezután az ország szomorú helyzetéről. Elsősorban az obstrukcióban látja azt az okot, amely az országot lejtőre juttatta. A kormányprogrammól szólva, a csehekkel való tárgyalási aggodalommal nézi, mert tulajdonképpen nem nekünk van szükségünk a gazdasági kapcsolatra, hanem nekik, hogy ipari termékeiket elhelyezhessék. Azt kívánja, hassunk oda a tárgyalások során, hogy ne csak gazdasági, hanem politikai előnyöket is szerezzünk. Ha a csehek visszaadják a magyar területeket, jó barátaik lehetünk, addig azonban nem. Jicvani ez a felfogása a többi utódállamra nézve is. A miniszterelnök programajában és a költségvetésben az építőmunka előbbrevitelét látja és ezért bizalommal elfogadja. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Kerekes Mihály. Szünet után az első szónok Kerekes Mihály. Először a miniszterelnöknek azzal a megjegyzésével foglalkozik, amelyet a múltkor Drózdy interpellációja kapcsán tett, hogy a destrukció a kritikában is megnyilvánul. Kéri, hogy aki Magyarországon a demokráciáért küzd és a szabadságjogokat követeli, arra ne fogják rá mindjárt, hogy destruktív. Ezután rátér a költségvetésre. Úgy látja, hogy a pénzügyminiszternek nem volt elég ereje ahhoz, hogy olyan határok közé szorítsa a költségvetést, amelyet a magyar nemzet elbír. A kormány a bevételekből akarja fedezni a kiadásokat, holott ez nem elég. Termelő munkára van szükség, munkaalkalmakat kell keresni. Aki pedig nem akar dolgozni, azt munkára kell kényszenteni. (Úgy van, úgy vont) Kerekes Mihály: Kizárólag a va-gyonváltságból nem lehet megélni és az államot fenntartani. Pető Sándor: Adóból nem lehet megélni. Egy pár hónapig eltart és azután mindenki koldus lesz. Kerekes Mihály: Termelő munka megteremtésére kell fordítani az őszisszegeket, ha ezt nem tesszük, úgy járunk, mint a pénzlebélyegzésnél, amikor hamarosan elfogyott az államkasszában volt összeg. A gazda társadalom súlyos helyzetben van. Nem áll az, hogy Mimi ládafiában halomszámra volna a bankó. Szijj Bálint: A maximális árból nem lehetett félre tenni. Kerekes Mihály: A legsúlyosabb probléma azonban a munkáskérdés megoldása. Ha látjuk a külföldön, hogy minden eszköz, a temetés elősegítéséhez használunk fel, sokkal nagyobb bizalommal lesznek irántunk, mint eddig. Csakis munkaalkalmak teremtésével lehet megoldani ezt a kérdést. Ugyanilyen súlyos a tisztviselőkérdés is. Hegedűs ugyan azt mondotta, hogy már nem adják el a paplanjukat a tisztviselők. Igaz lehet, hogy már nem adják el, de valószínűleg azért, mert már nincs paplanjuk, eladták régen. A tisztviselőkérdést úgy kellene megoldani, hogy azokat a tisztviselőket, akiknek magánvagyonuk van, amelyből tisztességesen meg tudnak élni, fel kell szólítani, hogy az állam helyzetére való tekintettel nyugdíj nélkül köszönjenek le állásaikról és menjenek haza gazdálkodni. Mások részére létesítsenek tanfolyamokat, termelő és értékesítő szövetkezetek felállításáról, így a tisztviselőtársadalom igen tekintélyes része jutna megélhetéshez. Ezt a kérdést tovább elhanyagolni nem szabad, mert fölemészti az állami vagyont. A valuta javulására nem lehet egyedül építeni, csak arra, hogy dolgozzon, termeljen mindenki. Szóvátette itt a Házban valaki, hogy a paraszt nagyon jól él . . . Sziráky Pál: Mégsem akar parasod lenni senki. (Derültség.) Kerekes Mihály: Kölcsönös megérted kell laremícjji a falusi és városi emberek közűtt, hogy egyik ne lásson a másikban ellenséget. Aláírja azt, hogy a® . értelmiség vezessen. Helyes, de ezt nem szabad erőszakolni. Kerekes ezután az internálás táborokról szólott. Igazságtalannak tartja, hogy embereket szabadságuktól megfosztanék. Bródy Ernő: Bűncselekmény nélkül. Kerekes: Ezt az igazságtalanságot tetzi még az, hogy az államnak óriási összegbe kerül a t álborok fenntartása. Az ottlevők nem foglalkoznak semmivel. Foglalkoztatni kellene őket addig is, amíg fel nem oszlatják a laborokat, noha reméli, hogy ez a legrövidebb időn belül megtörténik. Drózdy:Nem kell külön laborban tartani, minden emberre jut már külön spicli. Vázsonyi: Állami bizalmi meghahotatmrizott címmel hoz bizalmitag. Kerekes: A kisüstökről szólott ezután, ez az államnak milliókat jövedelmezne és mégis minden pénzügyminiszter kitér az ügy rendezéséből. Finánc van most már elég, nem érti, mi az oka ennek, de kénytelen megállapítani, hogy itt a nagytőke érdekeit védi, a kistőke érdekeivel szemben. Kénytelen a miniszterben a nagytőke exponensét látni, mert az ő részéről is csak hajtogatást látott. Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter mosolyon és kezével tréfásan irt Kerekes felé. Ezután a földr értekreformról és a legelő, kérdésről beszélt, amelyeket sürgősen meg kell oldani. Majd áttért az államvasútialkalmazottak fizetésének kérdésére és azt hangoztatja, hogy az államvasutakitán mint állami közüzemnél, nem szabad megengedni, hogy a tisztviselők és különösen a vezetők politizáljanak. ■ Ismertet egy bizalmas rendeletet, amelyet a miskolci üzletvezetőség kapott a budapesti igazgatóságtól. Ebben az igazgatóság arra hívta fel az üzletvezetőséget, hogy azok névsorát, akiket a fegyelmi bíróság már rendbírsággal sújtott, terjesszék fel az igazgatósághoz, mert el akarják őket bocsátani. Törvényellenesnek tartja, hogy olyanokat, akiket a fegyelmi bíróságmár megbüntetett, mégegyszer sújtsanak azzal, hogy elbocsátják őket. Erre semmiféle törvény nem adhat módot. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter: A® 1921-ik évi XIV. törvénycikk 4. §-a, amely a bolsevikiekre vonatkozik. Drózdy Győző: A belsenkiek nem itt vannak, azok a zalaegerszegi internált , táborban ülnek. .Zajos ellentmondás az Andrássy-párton.) A zalaegerszegiek nem kommounizálnak, mozikat! Kasnya Béla: Fehér kommunizmus! • Budavára László: Ilyen nincs! Kasnya Béla: Elvették a mozikat' Budavári László: Mindig újabb jelszavakat gyártanak a szakszervezetekben. ■: ■ Az internáltak ügye- Kerekes Mihály: A közszabadságok terén tenni kell valamit. Felhívja a belügyminiszter figyelmet arra, hogy amikor a lapokban megjelent a Slire, hogy a miniszterelnökkel Zalaegerszegre utazik az internált tábor meg-, vizsgázására, ő olyanhírt kapott,hogyr* a foglyoknak kikötés terhe, alatt - megtiltották, hogy sérelmeikről beszéljenek.’ A miniszternek módot ■ kell találnia, hogy ezek a foglyai szabadon elmondhassák sérelmet kell A fier.biztonzágról szólott ezután Ke-, rekes Mihály. Szükségesnek' tartja. . heg.; a csendörsénet kiszakítsák abbéléi keverékből, amelyben most van. fiassag: Kenn kell tartalékcsend-Őrség. Kerekes■ sírbáztatja, hogy a' rendőrség’egv része a kedvezményes eilátást nem kapja meg. Ez visszatetszést szült. .1 közbiztonság szempontjából minden áldoz.dót meg kell hozni a közbiztonság őreit hozzáférhetellenné kell lenni. Egy kellőket díjazni és el- látni, hogy feddhetetlenek maradhass ■ sanak a (efié'.lcsi becsük', és tisztessig. utján. latsnya Beleilés nedijának politikai pártok szolgálatában! Kerekes: A javaslatot, mivel bízat,lmatlan a kormánnyal szemben, nem fogadja el. .Az elnök ezután napirendi javaslatot tett. A nemzpígyáda legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartja, napirenden a költségvetési vita szerepel . Hiába a sok Beszéd/ Használjon. JSLIXER* pipereszappan Ez a páratlan szappan önmagát dicséri.