8 Órai Ujság, 1921. június (7. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
Hagyvontfő ellen külöül szövetséget kötött Bukaresttel Prága és a trianonidiktátum párisi rabikálásának i,áppontjával függ össze a nyomás, amelyet a megegyezés szövegeinek épp a jelen pilanatban való közzététele jelent. Csehország-Mi?tt Magyarországon keresztül összevillogtatja kardját Románia szablyájával, hadd reszkessen a pengék sercegésének hallatára a megcsonkított és kifosztott ellenfél. Kissé furcsán hat, mint háborúskodó hős a cseh is, a román is, hiszen mindkettőjük részére a világküzdelem folyamán csupán szégyenletes vereség, avagy vértelen diadal jutott. A cseh ezredek bandáik, lelkesítő hangjait mellett vonultak át az elenséghez és a prágai (28.) háziezred törlése az ármádiából nem éppen eposzi élmény, egyebekben pedig a csehek még a mi vörös csürhénk elől is megfutamodtak. A romániai hadsereg pedig a bolsevizmus után bevonulván Magyarországba, kifosztott bennünket, veszélytelen győzelmet iktatván hősi történelmébe. A kard, amellyel bennünket most megfenyegetnek, szinte operettszerű, mert nem a harctérről való, hanen frissen került ki az egyenruházati intézetből. A mi blúzunk rongyos, mert golyó járta át, kardunk mórba, mert négy esztendeig mérkőzött idegen fegyverrel. Bennünket azonban csupán fenyeget ez az egyesség, a nagy antanttal azonban dacol. A békeszerződés minden háborús, sőt még gazdasági szövetkezésektől is ellutja az utódállamokat egymáshoz való viszonylatukban és minden összeütközésnek elintézését önmagának, illetőleg a népszövetségnek tartja fenn a nagy kántánt.. Kiváncsak vagyunk, tudnak-e a világ urai szavuknak érvényt szerezni kis szövetségeseikkel szemben, akiket ők juttattak szerephez és jutalmazó konchoz? A kis pribékek, akik a hóhérmunkának legrosszabb izü részei végezték el az árulást és orv támadást, nemcsak hogy meggazdagofiak a bündijjal, de úgy látszik, önállósitani akarják magukat jótevő gazdáikkal szembe. Mert az egyesség megkötése is tüntető közzététele csupán a v.gyánlántot provokálja, szembesül'yezkellvén a párisi békeszerződ ('és lényegével és legvilágosabb rendelkezéseivel. London és Paris felé fordulunk, várván, hogy adja meg helyettünk a választ. V Budape^^ISSI^j^iMs 11, ^ ^ ^.......... ^ OfeimjsiG ELŐFIZETÉS! ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALi Negyed ívre 120 Korona | Eáért ívre 480 korona Egyes példányszám ára 2 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Jugosláviában egy példányi 2 jugoszláv Korona Telefoni József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. f#untig 10 ^ -yj A kultuszminiszter döntése a Kizár! medikusok szigorlatozásáról • Saját tudósítónktól. A budapesti tudományegyetem orvosi falkultása többek közt nem igazolt olyan egyetemi hallgatókat sem, akik már szigorlatoztak volt a budapesti egyetemen és akik ellen semmiféle kifogás nem esett. Ezek az újabb sordorlat előtt állott orvostanhallgatók időközben beiratkoztak a kolozsvári és a pozsonyi egyetemekre és most ott kellett volna szigorlatozniuk. Az egyetem tulonómiájának szabályai szerint azonban azok az egyetemi hallgatók, akik valamely egyetemen már szigort , toltak, újabb szigorlataikat is csak ugyanazon egyetemen tehetik le. Már most a kolozsvári és a, pozsonyi egyetemekazzal a kéréssel fordultak a kultteszminisztériumhoz, hogy engedjék meg ezeknek az egyetemi hallgatóknak azt, hogy újabb szigorlataikat a kolozsvári és a pozsonyi egyetemeken tehessék le. Mint a 8 Órai Újság értesül, Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter ezt a kérelmet teljesítette és erről már értesítette is a budapesti egyetemet. Azok az orvostanhallgatók tehát,akik az év folyamán a pozsonyi és kolozsvári egyetemekre iratkoztak be, most minden akadály nélkül ott szigorlatozhatunk. « A Tisza-per a nemzetgyűlés előtt Hornyánszky tárnga, Tomcsányi védekezik. / Az nemzetgyűlés mai ülése. / — Saját tudósítónktól, / A nemzetgyűlés mai ülésétVati órakor nyitja meg Rakovszky elnök. Napirend előtt Giesswein Sándor szólal fel, hogy tegnapi felszólalását kimagyarázza. Következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása .ff Az első felszólaló Fifser Ilászló. A jogélet és a közgazdaság kapcsolatán beszél. A közgazdasági élet nem fejlőd het, ha a jogrend is nem fejlődik. Igazságszolgáltatásunk tervezete most is olyan, mint a régi vágy Magyarországon.Ezt át kell alakítanunk Csontka-'Magyarország ' viszonyainak megfelelően. " - -Az ügyvédkérdésről szólna, kijelenti, hogy véleménye szerint az" ügyvédkedést nem kellett volna szabad pályává tenni. Ezt a pályát, is elárasztotta egy fürge had, amely magával hozta faji jellegét, az ülteti szellemet. Most ők a hangadók az ügyvédi kamarákban. Ugyanazok,akik a háború alatt hadseregszálltokat, később forradalmárokat és kommunistákat védtek. Ugyanaz a kamara, mely hirdette a forradalom alatt a szekularizációt, a nagybirtok elvételét, most a mozirendelet miatt van felháborodva. Bródy Ernő: Jogosan! Rassay Károly: Mondja ezt el az ügyvédi kamarában. Vitter: Ott tisztességes keresztény ügyvédnek nincs szava. Az ügyvédi kantorát támadja és kéri az igazságügyminisztert, hogy a kamara részére rendeljen ki kormánzbsztást. (Nagy zaj.), Rupert Rezső.Miallatlan! Bródy Ernő: Az autonómia hol marad? Rakovszky elnök (csenget): A képviselő urak felvannak iratkozva, akkor tessék beszélni, ha sorra kerülnek. Vitter: Ezek tények, amelyeket letagadn nem lehet. (Rassay közbeszól.) Elnök: Kérem, Rassay képviselő úrnak is szól a figyelmeztetés. ~ Victer: Most kormánybiztossal lehet szanálni, pro futuro pedig numerus claususszal. Nem most azonnal . 4 Bródy Ernő: Nagylelkű dolog. Virter: Ha minden tekintélyt visszaállítunk, ■ állítsuk vissza a régi magyar ügyvéd tekintélyét is. Vass József kultuszminiszter beterjeszti a beiskoláztatás megszigorításáról szóló javaslatát. , Rupert Rezső: Megdöbbenéssel hallottaVirter beszédét, ő maga is tagja az ügyvédi kamarának. Nem tudja, honnan vetteVirter vádjait az ellen a magyar ügyvédi kar ellen, mely mindig védelmezte a jogot . . . Virter: A Nemzeti Tanácsban. . Rupert: Én azt hiszem, erről több joggal beszélhetek, mert távolabb állottam a Károlyi-forradalomtól és a kommunizmustól, mint Virter képviselő úr. Virter: Nálam nem állhat távolabb. Berky Gyula: Nem szégyen, ha nem is állt távol a Károlyi-forradalomtól. Virter: Nem szégyen, de nem igaz. Ruppert: Ilyen célt tévesztett támadások még nem érték a magyar ügy-védi kart. Egy publicista azt állította legutóbb, hogy a vidéki ügyvédi karból a leggyűlöltebb alakok kerülnek ki. Az igazság az, hogy a vidéki ügyvédi karból a legkitűnőbb emberek, jutottak közéleti polcra, akiket mindig az alkotmányvédelem terén láttunk a történelem folyamán. Az nem hibáztatható, hogy egyes ügyvédek kommunisták védelmét vállalták, keresztény és zsidó ügyvédek egyaránt vállalták ezt . . . (Nagy zaj a középen.) Virter: Én nem vállaltam! Karafiáth: Bebizonyított tény, hogy bécsi pénzeket fogadtak el. A Virter: Ezt cáfolja meg. (Folytonos zaj.) Az első kisgazda: Kossuth Lajos. Rupert: Hogy akadtak kivetni való emberek, ezt nem lehet általánosítani. Minden felekezetből akadtak ilyenek, bíróságnál, papságnál és voltak, akik megbotlottak. Nem értem, hogy egy ügyvéd a kamara autonómiáját kormánybiztosuá akarja megsérteni. Az ügyvédek lelkesen állanak hivatásuk, magaslatán, s nemcsak egyeseké ők, hanem a társadalomé és a nemzeté." Az ország első kisgazdapárti politi■ikusa, Kossuth is figyvld íróit. Szó -j moru, hogy épen a kartól támadják a kamarát, amelynek kitűnő elnöke, Pap József egy betűvel sem mondott többet, mint amennyit mondania kellett. (Úgy van! balról.) n ! A vármegye és az alkotmányvédelem. — A belügyminiszter nagyon sok fontosságot tulajdonit magának, a vár* megyékkel vesződnek, a romantikus közjoggal foglalkoznak, pedig az alkotmányvédelem és szabadság védelem, a független bíróságra hárult át. A vár* megyék pedig hivatalokká degradálódtak. s ■ -j — A vármegyék sohasem voltak az afekormány komoly védői, s meg kell ma. gyarázni, hogy nem a vármegyéket. nemzet fentartó bástyái, hanem a független bíróság. ./ Ezután a bíróságokról szól hosszab- ban és azt fejtegeti, hogy közjogunk- nak az felelne meg, ha a bíróságok nem a király nevében, hanem a szent korona nevében hoznák meg ítéletüket. A bírósági eljárások gyorsítását kéri és a testületi bíróság helyett alsófokon az egyes bíróságok ítélkezésével látná ezt biztosítva. Az értékhatár emelésével sok pert megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy a Kúriához kerüljön s mivel diszharmónia jött létre az ítélke- zésben, a jogegység céljából a Kúria-nek kellene az ügyeket revideálni. A táblákat be kellene szervezni a Kúriába, mert nincs szükség közbeeső fórumra. — Nem az a fontos, hogy főrendiházat állítsunk fel, hanem az, hogy men-